Húsz éve még az ázsiai Bajnokok Ligájára hajtott volna a Fradi mostani BL-ellenfele

2022. július 13. – 04:58

frissítve

Húsz éve még az ázsiai Bajnokok Ligájára hajtott volna a Fradi mostani BL-ellenfele
Az Egyesült Arab Emírségekbeli Sardzsa drukkerei a szaúdi Al-Hilal elleni ázsiai BL-meccsen 2004-ben – Fotó: Rabih Moghrabi / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A Ferencváros szerda este nyolc órakor közel telt ház előtt fogadja a kazahsztáni Tobol csapatát a Bajnokok Ligája-selejtező visszavágóján a kosztanaji 0–0 után. A kazah futball már nem annyira egzotikus, mint a kilencvenes években, amikor még az ázsiai szövetség versenyrendszeréhez tartoztak, és meglepően sok kapcsolódása van a magyar futballhoz is.

A Szovjetunió összeomlása után a szovjet-kazah párttitkár Nurszultán Abisuli Nazarbajev vezetésével függetlenné vált Kazahsztán az Ázsiai Labdarúgó-szövetségbe kérte a besorolását. Bajnokcsapatai így az ázsiai Bajnokok Ligájában mérették meg magukat, az Irtisz Pavlodar elődöntőt játszott 2001-ben, ami az európai BL-ben elképzelhetetlen lenne.

De a kazah válogatott is olyan magasságokban járt akkoriban, amikor Nepál vagy Makaó ellen kellett játszani, ami manapság elképzelhetetlen. Na jó, ezt nem a FIFA-világranglistás pozícióban kell mérni, ugyanis a legjobb helyezésük is csak a 83. volt (a legrosszabb a 166). Egy kontinenstornára vagy világbajnokságra viszont jóval nagyobb esélyük volt kijutni a kétezres évek elejéig tartó ázsiai érában. Az más kérdés, hogy nem sikerült, a továbbjutásuk volt, hogy csak gólkülönbségen múlt.

Javítani az országimázst

A váltást földrajzilag meg lehetett indokolni. Ha Törökország úgy lehetett az európai szövetség tagja, hogy területének csupán három százaléka fekszik Európában, akkor ezzel az erővel a 10 százaléknyi európai területtel bíró Kazahsztán is bőven lehet Európa. (A 100 százalékban ázsiai Izrael is az UEFA égisze alatt versenyez, de ennek kőkemény politikai okai vannak: a hetvenes években kizárták őket az ázsiai szövetségből, mert egy sor arab és/vagy muszlim válogatott nem volt hajlandó ellenük játszani. Közel húsz évig Óceánia, Európa és Dél-Amerika selejtezőin indulhattak, míg végül az UEFA befogadta őket.)

Kazahsztán váltásának nem földrajzi okai voltak. Nazarbajev, az akkori mindenható, megalomán elnök nyugatra is tekintett, az európai nyitás az országimázs javításának, az ország új fővárosa, Asztana megismertetésének része volt. Asztana néven állami tulajdonú profi kerékpáros csapatot alapítottak, ezek a legnagyobb európai versenyek állandó résztvevői, de az Asztana ismerős már a foci–BL-ből, az orosz hokiligából, a KHL-ből, illetve a férfi kosárlabdából is. A sikeres szerepléshez a tőkét az ország hatalmas földgáz- és olajkincse biztosítja.

A spanyol országúti kerékpáros, Alberto Contador elhagyja a csapatbuszt a 2010-es Tour de France-on – Fotó: Lionel Bonaventure / AFP
A spanyol országúti kerékpáros, Alberto Contador elhagyja a csapatbuszt a 2010-es Tour de France-on – Fotó: Lionel Bonaventure / AFP

A földrészváltás a válogatottnál egyáltalán nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hiába találkoznak erős ellenfelekkel, azok nem húzzák fel őket a saját szintjükre. A legutóbbi vb-selejtezőkön például a kazah válogatott nyolc meccsen három döntetlent ért el csupán, csoportjában utolsó lett. A drukkereket is megosztotta a földrészváltás kérdése. Mert szép dolog, hogy a világbajnok franciák tétmeccsen szerepelnek Kazahsztánban, de 8–0-ás vereséget szenvedni tőlük már kevésbé felemelő. (Amúgy 2008-10 között a későbbi magyar szövetségi kapitány, Bernd Storck is volt kazah kapitány, de csodát nem tudott tenni: 3 győzelem, 11 vereség volt a mérlege.)

Főtáblán fej fej mellett

Ha viszont a kazah klubcsapatokat nézzük, akkor már nem ilyen siralmas a kép, és akár igazolható is a váltás. A legjobb csapataik tele vannak külföldiekkel, és egy valamirevaló játékost nyilván könnyebb úgy igazolni, ha meg lehet pendíteni az európai Bajnokok Ligája-szereplés lehetőségét.

Ha az utóbbi 15 év csoportkörös szerepléseit nézzük, akkor 7–7-re állunk Kazahsztán ellen. Nálunk a Ferencváros, a Fehérvár és a Debrecen, a kazahoknál az Asztana, a Sahtyor Karagandi és a Kajrat Almati büszkélkedhet csoportkörrel. Az Asztana ráadásul 2017-18-ban olyan bravúrt vitt véghez az Európa-ligában, amiről magyar csapat mostanában csak álmodozik: csoportjában második helyen végezve megérte a tavaszt. A Kajrat Almati révén pedig az Európa Konferencia Liga legelső évében ott voltak a főtáblán.

Az NB I.-ből is ritka alkalom, ha egy játékos topbajnokságba igazol (legutóbb a ferencvárosi Myrto Uzuninak sikerült ez a bravúr, amikor a spanyol – akkor még – első osztályú Granada szerezte meg), hát még a kazahsztáni Premier League-ből. Két ilyen játékosról tudni, 2017-ben a szerb Nemanja Maksimovićot igazolta le a Valencia. A másik a ghánai Patrick Twumasi, aki 2018-ban szintén az Asztanából igazolt a szintén spanyol Alavésbe 3 millió euróért, ezzel ő a kazah Premier League csúcstartója. (Az NB I.-ből Muhamed Bešić kelt el a legdrágábban, 2014-ben 4,8 millió eurót fizetett az Everton a Ferencvárosnak a ma már ismét a Fradit erősítő játékosért.)

A ma már 14 millió eurót érő Nemanja Maksimović az Astana színeiben 2016-ban – Fotó: Sakis Savvides / AFP
A ma már 14 millió eurót érő Nemanja Maksimović az Astana színeiben 2016-ban – Fotó: Sakis Savvides / AFP

A kazah bajnokság a 2010-es évek második felében a magyar futballisták körében is kedvelt volt, Elek Ákos, Hidi Patrik, Kleinheisler László, Eppel Márton is megfordult ott, mi több, a Honvéd volt csatára 2019-ben 16 góljával a Premier League harmadik leggólerősebb játékosa volt.

És volt-e kazah játékos az NB I.-ben? Egyről tudok, Szergej Pacajnak hívják, 1992-ben négy meccsen játszott a Nyíregyházában, de volt Hajdúnánáson, Kazincbarcikán és Záhonyban is. A Kajrat játékosaként Katar és Szíria ellen a kazah válogatottban is szerepelt. A volt játékos Magyarországon él, 2021-ben a Nyíregyházát irányította.

Az eddigi hét magyar–kazah klubpárbajban 6-1-re vezetünk. A Fehérvár, a Debrecen, a Haladás, a Győr, az MTK és a Honvéd sikerrel jutott túl ellenfelén, viszont a Kecskemétnek az Aktobe túlságosan nagy falatnak bizonyult. A Tobol ellen magyar csapat még nem játszott, nem úgy, a Kajrat Almati ellen, őket 2006-ban a Videoton búcsúztatta az UEFA-kupából, most pedig a Kisvárda kupaellenfelei.

A kirakatcsapatból jött a játékosok java

A Fradi mostani ellenfeléhez, a Tobolhoz fűződik a kazahsztáni labdarúgás első (és rögtön a második) sikerrel megvívott európai párharca. 2003-ban előbb a lengyel Polonia Varsót, majd a belga Sint-Truidense-t verték ki, menetelésüknek az osztrák Pasching vetett véget. A kazah labdarúgásnak a következő sikeres párharcra négy évet kellett várni.

A jelenlegi keret legismertebb tagja a 35 éves Zoran Tošić, aki a 2009-10-es szezont a Manchester Unitedban töltötte, de a világot nem váltotta meg. A Tottenham elleni FA-kupameccsen a 72. percben vezényelte pályára Sir Alex Ferguson Cristiano Ronaldo cseréjeként, három nappal később pedig Dimitar Berbatovot váltotta a 77. percben a WBA elleni Premier League-meccsen. Karrierje legnagyobb részét a CSZKA Moszkvában töltötte. A mostani párharc első meccsén – bár a nem túl magas színvonal miatt ez túl sokat nem jelent – a mezőny egyik, ha nem a legjobb játékosa volt. A tavaszi-őszi rendszer miatt már javában zajló bajnokságban Tošić négy góljával és hat gólpasszával vezeti a csapat kanadai táblázatát.

Zoran Tošić 2009-ben a Tottenham ellen – Fotó: Andrew Yates / AFP
Zoran Tošić 2009-ben a Tottenham ellen – Fotó: Andrew Yates / AFP

Tošićon kívül hat nemzetközi szinten is rutinos játékosa van a keretnek. Majdnem mindannyian az ország kirakatcsapatának, az Astanának az egykori futballistái, és mindannyian pályára léptek az első meccsen:

  • Szerzsan Muzsikov (középpályás, 33 éves) – 24-szeres kazah válogatott, az Astanával BL-ben is szerepelt.
  • Szerhij Malij (középhátvéd, 32 éves) – Ukrajnában született, 46-szoros kazah válogatott, az Astanától jött előbb kölcsönbe, majd végleg. 2018-ban már játszott a Groupama Arénában: a kazah válogatott 3–2-re nyert Georges Leekens magyar szövetségi kapitány első mérkőzésén.
  • Žarko Tomašević (középhátvéd, 32 éves) – 51-szeres montenegrói válogatott, ő is az Astana focistája volt.
  • Alekszandr Mokin (kapus, 41 éves) – az első meccsen nem igazán derülhetett ki, mit tud a rutinos kapus. Az első válogatottságát 2005-ben ünnepelhette, az utolsót tavaly, a kettő között csak hússzor állt hazája csapatának kapujában.
  • Igor Sergeev (csatár, 29 éves) – az 58-szoros üzbég válogatott, 1,7 millió euróval a csapat legértékesebb játékosa, hat gólt lőtt a bajnokságban.
  • Aszhat Tagibergen (középpályás, 31 éves) – 28-szoros válogatott, Tošić után öt góljával és négy gólpasszával a legeredményesebb Tobol-játékos az idei bajnokságban.

A kazah bajnok jelenleg a negyedik helyen áll hazája bajnokságában, két pontra lemaradva az első helyezettől.

A Ferencváros–Tobol Bajnokok Ligája-selejtező szerda este 8 órakor kezdődik. A győztes a következő fordulóba jut, ahol a grúz Batumi és a szlovák Slovan párharcának győztesével játszik.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!