Callum Styles a fény az alagút végén a válogatott számára

A Magyarország–Szerbia barátságos labdarúgó mérkőzés 70. percében kettős cserére szánta el magát Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Két újonc, a magyar bajnokság góllövőlistáját vezető Ádám Martin és a Barnsley idegenlégiósa, Callum Styles léphetett a pályára. Az ukrán és magyar felmenőkkel rendelkező bal oldali játékos gyorsított honosítási eljárásnak köszönhetően kapta meg a magyar állampolgárságot, bővítve ezzel Rossi lehetőségeit és újabb tükröt tartva a magyar utánpótlásnevelés elé. De mit nyert vele a magyar válogatott és a magyar futball?

Styles, a Manchestertől pár kilométer távolságra északra található Buryben született, angol szülők gyermekeként. A nagyszülők között található ukrán és magyar felmenői ág több lehetőséget is kínált a vasárnap 22. életévét betöltött játékos egyik nagy álmának megvalósításához: bemutatkozni egy ország válogatottjában.

A Premier League alsóházához tartozó Burnley akadémiáján kezdte pályafutását, majd 16 évesen visszatért szülővárosába, a Bury FC csapatához, ahol a 2015–2016-os szezon utolsó fordulójában, 16 évesen és 41 naposan be is mutatkozhatott a Southend United ellen. Tehetségére hamar felfigyeltek a magasabb osztályok csapatai, melyek közül a Barnsley szerződtette 2018-ban, 225 ezer fontért, majd fél évre még kölcsönben Buryben hagyta, így 18 évesen aktív részese lehetett szeretett klubja menetelésének: a League Two, tehát az angol negyedosztály 2. helyén végzett a kiscsapat.

Premier League-csapatok, hatalmas transzferösszegek

A Barnsley-nál hamar kihagyhatatlan alapemberré vált, ami érett játékának, gyorsaságának, kiváló rúgótechnikájának és sokoldalúságának volt köszönhető. Játszott már bal oldali védőként, a középpálya mindkét szélén, belső középpályásként a Championshipben 2019. augusztus 10-én, a Sheffield Wednesday ellen bemutatkozó Styles.

Első találatát a 2019–2020-as szezon utolsó, 46. fordulójában, az azóta már a Premier League-be jutó Brentford ellen szerezte, pályafutásában a nagy áttörést mégis a következő idény hozta. A 2020–2021-es kiírásban ötven mérkőzésen lépett pályára, eredményes volt a Nottingham, a Birmingham, a Wycombe, a Stoke City és a kupában a Norwich ellen, négy gólpasszt is kiosztott, csapatánál pedig az év legjobb fiatal játékosának választották.

A Chelsea-nek sikerült csak búcsúztatni a remek formában teljesítő Barnsleyt az FA-kupában és a ligakupában is. Elkezdték egymás kezébe adni a kilincset a kérők. Hírbe hozták Premier League-csapatokkal, az Evertonnal, a Leeds Uniteddel, a Southamptonnal, a Norwichcsal, de a 22. helyen álló Barnsley-nál jobb másodosztályú kérők is érkeztek. Röpködtek a milliók, a Leedsszel kapcsolatosan nyolcmilliós vételárról is lehetett olvasni, de egyes platformok 17 millióra taksálták már a játékos értékét.

Styles azonban maradt a mezővárosban, Dél-Yorkshire-ben, ahol ebben a szezonban már a 38. mérkőzésénél jár, és két gólja mellett két gólpasszt is jegyez. Az idei téli átigazolási szezonban sem csitultak a kérők, a korábbi jelentkezők mellett ezúttal a Notthingham Forrest és a Blackburn érdeklődéséről lehetett olvasni, de a tengerentúlról, a New York Red Bull csapatától is érkezett ajánlat, másfél millió fontot fizettek volna a játékjogáért.

„A stílus maga az ember”

Nem csoda tehát, hogy felkeltette a magyar válogatott vezetőinek is a figyelmét a 22 éves játékos, hiszen egy olyan poszton jelenthet hosszabb távú megoldást Marco Rossi számára, melyen igencsak foghíjas volt válogatottunk az elmúlt időszakban. A megoldás pedig megérkezett, a hazai pályán 1-0-ra elvesztett, Szerbia elleni mérkőzés 70. percében Nagy Zsolt helyett Callum Styles lépett a pályára.

Ezután nem kellett sok labdaérintés, megindulás, az üres területek felismerése, befutása, hogy feltűnjön,

a válogatottunkban ritkán látható alternatívák kerültek a repertoárba.

Természetesen nagy előny, hogy a középpálya és a bal oldal több posztján is játszott már klubcsapatában a ballábas játékos, így könnyen ismer fel lehetőségeket, folyosókat, játékhelyzeteket, de dinamikája, sebessége, gondolati gyorsasága és sebességben történő technikai megoldásai is kuriózumnak számítanak magyar válogatott háza táján. Gulácsi Péter és Schäfer András kiváló produkciója mellett Styles jelentette a hazai pályán kapura tartó lövés nélkül záró magyar válogatott játékában az üde színfoltot, egyben reményt is adott a jövőre nézve: egy nemzetközi szinthez mérten is kiváló labdarúgót sikerült igazolnia, bocsánat, honosítania a vezetőknek.

A jó érzések mellett természetesen nem lehet szemet hunyni a jelenség okozta űr másik oldalán: miért kell nagyítóval keresni a külföldön nevelkedett, magyar nagymamával, unokatestvérrel, ükapával rendelkező labdarúgókat, miért nem dolgozik Marco Rossi keze alá a honi képzés? Miért nem látható egyetlen ilyen dinamikájú, gondolkodású és elsősorban technikailag és taktikailag felkészített, kész játékos a magyar pályákon, akinek hezitálás nélkül küldhetne meghívót az olasz szakember? Miért van az, hogy egy angol másodosztály 22., kieső helyén álló csapatból hazaérkező légiós minden megmozdulásán látszik a különbség, az, hogy nem itthon nevelkedett?

Új poszt, ugyanaz a megbízható teljesítmény

Az északírek elleni, 1-0-ra megnyert mérkőzésen természetesen már kezdőként léphetett a pályára a meghívását „sikerült hamar beilleszkednem” visszajelzéssel nyugtázó középpályásnak. Styles ezúttal nem a bal oldalon, hanem a csapat tengelyében, védekező középpályásként kapott szerepet Marco Rossi szövetségi kapitánytól, és megmutatta, hogy valóban több poszton jelenthet alternatívát a játékoshiányban szenvedő válogatottunknál.

Csakhogy ez a védekező felfogás más területen okozott hiányt, mert így nem volt meg Styles dinamikája, üres területekre való beindulásai, a támadások építésének elősegítése, a helyzetek nagyobb számban való kialakítása. Ez továbbra is megoldhatatlan feladatnak látszik csapatunk életében, így Szalai Ádámnak mindennel tudnia és kell is foglalkoznia, csak azzal nem, ami posztjának fő ismérve: gólt szerezni. A magyar csapat gyatra támadófutballja ezúttal is csak hét kapura lövési kísérletet hozott, azonban a második válogatottságát győzelemmel ünneplő játékos, Stlyes statisztikái ismét önmagukért beszéltek.

A hátul labdajárató és végig a pályán lévő középső védőink mellett Stylesnak 81 percnyi játékidő is elég volt ahhoz, hogy magasan a legtöbbet passzoló, legaktívabb játékosunk legyen, ráadásul mindezt 87 százalékos pontossággal tegye. Ennél csak Sallai Roland 88 százalékos teljesítménye volt jobb a pályára lépő középpályások és támadók közül, igaz, a Freiburg játékosa mindösszesen 16 passzt jegyzett a mérkőzésen Styles 67 átadásával szemben. A legtöbb labdaszerzés is a Stylesé volt a csapatból, emellett minden cselezése sikeres volt, és Fiola és Nego mellett a legtöbb párharcot is ő nyerte.

Az kijelenthető, hogy Callum Styles futballjára nagy szüksége van és lesz a jelenkori magyar válogatottnak,

pláne, ha fejlődésében, pályafutásában megvalósulnak azok a lépcsőfokok, melyekről egy éve nap, mint nap jelennek meg cikkek, találgatások, azaz a Premier League-be igazol a Barnsley-nál 2023-ig (plusz 1 év opció) szerződéssel rendelkező játékos. Teljesítménye, felépítése, dinamikája, taktikai érettsége, gondolkozása példaként szolgálhat pár itthoni nevelőműhelyben.

„A stílus mögött egy ember van, az ember mögött egy élet van” – írta Kosztolányi, lehet, hogy érdemes lenne tanulni ezekből az életekből!