A legbizarrabb doppingmagyarázkodások: elméleti ikertestvértől a rosszul időzített orális szexig

A téli olimpia előtt figyelmeztették a sportolókat, hogy Pekingben ne egyenek disznóhúsból készült ételeket, mert gyakori, hogy az állatok hizlalása során olyan szereket használnak, amelyek a doppinglistán is szerepelnek. Egy jó vacsora miatt pedig ugye senki nem akarja kockáztatni az érmét. Az olimpián aztán nem egy ilyen banánhéjból lett szenzációs doppingügy – a zárt buborékrendszerben amúgy sem lehet csak úgy kijárogatni – hanem a 15 éves műkorcsolyázó, Kamila Valijeva hozta a sztorit.

Az orosz versenyzőnél egy decemberi mintavétel mutatott ki a szívbetegségek kezelésére is használt trimetazidint, ami – a hivatalos magyarázat szerint legalábbis – úgy került Valijeva szervezetébe, hogy a nagypapája szívgyógyszeréből nyelt be egy tablettát. Hogy ennek mekkora a valószínűsége, azt most hagyjuk, de igazából nem is meglepetés, tökéletesen beleillik azon nyilvánvalóan fatális véletlenek és ármányok sorozatába, amelyről saját bevallásuk szerint vétlen doppingolók számoltak be. Ezekből szedtük össze a legérdekesebbeket.

Felfalt negyven borjút, na és, kivel nem fordul ez elő?

Ha már Pekingben is előkerült, hogy milyen veszélyes lehet a vacsora, kezdjük is a leghíresebb húsüggyel. A 2010-es Tour de France-on Alberto Contador fejezte be elsőként a versenyt, de később törölni kellett a nevét eredménylistáról. A spanyol bringásnál egy ellenőrzés közben az anyagcserét javító, zsírégetőként is használt klenbuterolt találták meg. Contador tagadta, hogy ilyen szert használt volna, és védekezésképpen azzal állt elő, hogy egy étteremben feltálalt marhasült okozta a vesztét. A klenbuterolt valóban használják az állattartásban, de jellemzően Közép- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában; Contador pedig nem tudta igazolni, hogy az ő európai marhája is kapott volna ilyen kezelést (ráadásul a doppingszabályok szerint a sportoló önmaga felel azért, mit fogyaszt el).

Az idei nyári olimpia előtt Shelby Houlihan már egy burritót szeretett volna a vádlottak padjára ültetni, vagy legalábbis a tanúk közé beidézni, de ő sem ment vele sokra. Az egyik legjobb amerikai futónő a szteroidok közé tartozó nandrolonnal bukott meg, és állítása szerint tudatosan ő sem szedett soha olyat. Nyomozása után arra jutott, hogy egy burrito disznóhúsos tölteléke okozhatta a vesztét. Azzal érvelt, hogy a disznóbelsőségekben természetes úton is képződik nandrolon. Védekezése nem volt sikeres, négyéves eltiltást kapott.

Az 1998-as Australian Open győztese, Petr Korda is nandrolonnal vérzett el a doppingteszten, és a teniszező is a marhahúst okolta az eredményért. Jó nagy étvágya lehetett, mert szakértők szerint

olyan mennyiségű doppingszer volt a szervezetében, hogy ahhoz negyven, szteroiddal felpumpált borjút kellett volna elfogyasztania.

Gianni Bugnót is könnyű lett volna telhetetlenséggel vádolni, ha elfogadják a magyarázatát. A kétszeres világbajnok kerékpáros 1994-ben abnormális koffeinszintet produkált, aminek szerinte a kávéivási szokása volt a magyarázata. Könnyű volt utánaszámolni a bemért értékeknek, és az jött ki, hogy napi száz dupla kávét kellett volna benyelnie a bringásnak.

A németek hosszútávfutója nem ételre vagy italra hivatkozott, amikor lebukott nandrolonnal. Dieter Baumann azt állította, hogy merénylet áldozata lett, és valaki a fogkrémjébe kevert doppingszert, így fogmosás közben valósulhatott meg a vétlen doppingolás. A fogkrémjében tényleg találtak nandrolont, de erős volt a gyanú, hogy a futó maga preparálta meg a tubust, hogy bizonyítékot fabrikáljon az elméletére – így végül eltiltást kapott.

Szex, szerelem, doppingvétség

A sportolók körül mindig itt ólálkodik a dopping, még akkor is, ha valakit ágyba visznek, vagy elcsábulnak egy bulis estén. 2009-ben a francia Richard Gasquet kokainnal bukott meg egy teszten. A teniszező azt állította, hogy a drog akkor kerülhetett a szervezetébe, amikor egy night clubban megismert, kokaint fogyasztó nővel csókolózott. Gasquet rövid eltiltással megúszta, mert nagyon kis mennyiséget mutattak ki nála.

A 2016-os olimpia előtt kísértetiesen hasonló sztorival állt elő Shawn Barber is. A kanadai rúdugró az országos bajnokságon bukott meg kokainnal. Azt vallotta, hogy lazítani akart a bajnokság előtt, és ehhez a neten keresett egy profi szexpartnert. Ugyan kikötötte, hogy drog- és alkoholmentes partnert akar, végül egy olyan nővel találkozott, aki kokaint szippantott a randijuk előtt, és megint csókkal történt az átvitel. Barber is jól jött ki az ügyből, csak a kanadai bajnoki címét vették el, nem kapott eltiltást.

Minden idők egyik legbizarrabb magyarázata is egy kanadai sportolóhoz, Laurence Vincent-Lapointe-hoz kötődik. A 11-szeres világbajnok kenus izomtömeg-növelővel, ligandrollal bukott meg, ami szerinte szex közben, korábbi barátja testnedvével juthatott a szervezetébe. A kenust fel is mentették, mert az említett férfi hajszálaiból valóban ki tudták mutatni a ligandrolt.

Vincent-Lapointe története azért nem példa nélküli, 1996-ban a négy évvel korábban olimpiai bajnoki címet nyerő gyalogló, Daniel Plaza nandrolonnal hasalt el egy teszten. Ezt a hormont néhány nő viszonylag nagy mennyiségben termeli a terhessége alatt, így

Plaza azzal állt elő, hogy akkor kerülhetett a szervezetébe a nandrolon, amikor várandós feleségét orális szexben részesítette.

Az amerikaik sprintere, Dennis Mitchell túl magas tesztoszteronszintje miatt kapott eltiltást. A futó nem hárította másra a felelősséget, saját szexuális teljesítőképességét látta problémának. Azt mondta, hogy aznap, amikor ellenőrizték, amolyan születésnapi ajándékként négyszer szexelt a feleségével, és emiatt tombolt benne a tesztoszteron. A szex valóban emelhet valamennyit a tesztoszteronszinten, mutattak rá akkor is a kutatók, de közel sem akkora mértékben, mint amit Mitchellnél mértek. A sprinter aztán később elismerte, hogy tervszerűen doppingolt.

Az atléta LaShawn Merrittnél és a bringás Mauro Santambrogiónál is szteroidot mutattak ki, amit állításuk szerint ők sem tudatosan használtak, hanem pénisznövelőként forgalmazott készítménnyel vettek magukhoz.

A sosem volt iker teóriája

Ha valaki menteni akarja magát, a legvadabb elméleteket is képes objektíven is kikezdhetetlen érvrendszerként bemutatni. Fatime Yvelain bombasztikus sztorija tökéletes példa erre. A francia futónő a perpignani félmaraton után bukott le EPO-val. Természetesen ő nem szedett be ilyet, mondta, a verseny közben ömlő esőnek köszönhető a pozitív teszt. Yvelain szerint az eső valamilyen orvosi anyagot mosott az útra, ezt felverte magára, és amikor vizeletmintát adott, a teljesen átázott nadrágjából ez a cucc is belekeveredett.

A kerékpáros Tyler Hamiltont a sosem volt ikertestvérére hivatkozva próbálták meg kimosni doppingügyéből. Néhány tudós szerint az ikrekkel teherbe esett nők 20-30 százaléka csak egy gyereket hoz világra, a másik pedig még a terhesség első heteiben „felszívódik” az anya méhében. Létezik olyan elmélet, hogy az eltűnő magzat sejtjeiből átkerülnek az ikertestvérbe, és azok annak élete végéig ott is maradnak. Hamilton – akinél egy 2004-es ellenőrzés során kétféle vért találtak – is ezzel az elmélettel jött elő. Évekkel később aztán elismerte, hogy vérátömlesztést kapott, így ha az ikerelmélet tudományosan igazolható is, nála biztosan nem ez játszott.

Amikor a magasugrás kubai világcsúcstartója, Javier Sotomayor az 1999-es Pánamerikai Játékokon kokainra lett pozitív, a kubai sajtó állt elő hajmeresztő magyarázatokkal. Elképzelhetetlennek tartották, hogy egy kubai sportoló ilyet tegyen, így aztán arról írtak, hogy a CIA vagy a Fidel Castro-ellenes maffia csempészhetett Sotomayor ételébe vagy italába kokaint.

Miért ne tolhatná a doppingot a kutya vagy az anyós?

Doppingügyek nemcsak mintavételek után buknak ki, hanem razziák, közúti ellenőrzések során is lehet nagy fogás. 2002-ben például a belga sztrádarendőrség kapcsolta le a Bernard Sainzot, az ismert doppingdoktort. Sainz éppen egy bringásnál, Frank Vandenbroucknál járt előtte, akit aztán fel is kerestek a rendőrök. A bringásnál EPO-t, morfiumot, klenbuterolt találtak. Természetesen nem neki kellettek, hanem vérszegény kutyáját kezelte velük.

A litván bringás, Raimondas Rumsas feleségének kocsijában a 2002-es Tour de France alatt találtak egy csomó doppingszert, EPO-t, szteroidokat, növekedési hormonokat. Rumsas szerint fel sem merült a sportcélú használatuk, ezeket a szereket a beteg anyósának kezelésére szánták.