A szerencsén múlt, hogy senki sem halt meg az Eb-döntőt megelőző szurkolói rendbontásban

A szerencsén múlt, hogy senki sem halt meg vagy sérült meg súlyosan a Wembley-stadionnál a futball-Európa-bajnokság döntőjének napján – erre a megállapításra jutott az a független jelentés, amelyet a július 11-i események kivizsgálására kértek fel, írja a Guardian.

Az angol válogatott 55 év után játszhatott ismét döntőt egy nagy tornán, ráadásul újra hazai pályán, a londoni Wembley-ben fogadták az olasz csapatot. A járvány miatt nem lehetett telt ház a több mint 90 ezres stadionban, amiből több angol szurkoló azt a téves következtetést vonta le, hogy az üres székek rá várnak. A felfokozott hangulatból szurkolói rendbontás és káosz lett: a biztonságiak nem tudták megakadályozni, hogy több ezer angol drukker jegy nélkül törjön be a stadionba. A Wembley-n belül és kívül is verekedések törtek ki, 19 rendőr megsérült. A történtek után három hónappal az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 100 ezer euróra és két zárt kapus meccsre (a második meccsre szóló zárt kaput két évre felfüggesztették) büntette meg az angol szövetséget (FA).

A kivizsgálást vezető Louise Casey pénteken tette közzé a 129 oldalas jelentését. Bár arra a következtetésre jutott, hogy a tömeges rendbontásért elsősorban a szurkolókat kell hibáztatni, mind az FA, mind a rendőrség hibázott aznap. Szerinte túl lassan reagáltak a korán kezdődő zavargásokra. A jelentés megállapította, hogy több mint 2000 ember jutott be jegy nélkül a Wembley-be, de a behatolók közül csak 400-at tudtak később kitessékelni a stadionból.

Casey szerint a szövetség tisztviselői és rendezők nem ismerték fel a mérkőzés valódi jelentőségét, és rosszul mérték fel a kockázatokat. A járványhelyzet miatt például csak csökkentett számú személyzet volt a Wembley-ben. Casey egy új, „nemzeti jelentőségű” meccskategória bevezetését is javasolja, amire a szokásosnál szigorúbb előírások és protokollok vonatkoznának. Szerinte azt is egyértelműbbé kell tenni, hogy ki felelős a tömeg ellenőrzéséért az Olympic Wayen, a stadiont a metróállomással összekötő úton. Casey szerint a döntő előtti órákban több tízezren gyűltek itt össze, „akik egész nap ittak és drogoztak”.

„Az Eb-döntő egy dicsőséges nemzeti esemény lehetett volna, de a nemzeti szégyen napjává változott – mondta Casey. – Csapatunk 55 év után az első nagy döntőjében szerepelt. Azonban cserben hagyták őket a jegy nélküli, részeg és kábítószeres huligánok, akik úgy döntöttek, hogy ártatlan, kiszolgáltatott, fogyatékkal élő embereket, valamint rendőröket, önkénteseket és a Wembley személyzetét bántalmazzák. Megdöbbentő rendbontást okoztak, és veszélyesen közel kerültek ahhoz, hogy életeket veszélyeztessenek.”

„Egyértelműen kijelentem, hogy a Wembley-ben történtekért elsősorban azok a felelősek, akik aznap elvesztették a kontrollt a viselkedésük felett, és nem azoké, akik mindent megtettek ez ellen, de elvesztették az irányítást a tömeg felett. Mindazonáltal mindig le kell vonni a tanulságokat, helyes és dicséretes, hogy az FA megrendelte ezt az alapos felülvizsgálatot, és teljes mértékben részt vettek benne a kulcsfontosságú partnerekkel, köztük a rendőrséggel és a helyi tanáccsal együtt. Senki sem volt teljesen felkészülve arra, ami aznap történt, és nem engedhetjük, hogy ez még egyszer megtörténjen” – mondta.

A jelentés szerint angol győzelem esetén további 6000 jegy nélküli szurkoló rohamozhatta volna meg a Wembley-t. A londoni katasztrófavédelem egyik tisztviselője szerint ez esetben a következmények szörnyűek lettek volna, és hozzátette: „Garantálom, hogy térdre kényszerültünk volna.”

A felülvizsgálatra reagálva az FA vezérigazgatója, Mark Bullingham bocsánatot kért a nem rendbontó szurkolóktól az aznap átélt traumák miatt. „Őszintén sajnálom azokat a szörnyű élményeket, amelyeket sokan elszenvedtek – mondta. – Bár a felülvizsgálat sok mítoszt lerombol arról az éjszakáról, egy tény megkerülhetetlen: a nap, amelynek olyan különlegesnek kellett volna lennie, sokak számára már abban a pillanatban szörnyűvé vált, amikor megérkeztek az Olympic Wayre. Ezt mélyen sajnáljuk.”

Az Európa-bajnokságot végül az olasz válogatott nyerte, miután tizenegyespárbajban legyőzték az angolokat.