Úgy alakították a következő olimpia programját, hogy három magyar érem máris elveszett

2021. augusztus 24. – 05:03

frissítve

Úgy alakították a következő olimpia programját, hogy három magyar érem máris elveszett
Fotó: Ramil Sitdikov / Sputnik / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az olimpiai műsor folyamatos változásban van. Londonban (2012) még tartotta magát a 301 aranyéremhez a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Rióban már 306 győztes ünnepelhetett, Tokióban pedig 339 aranyérem talált gazdára. Párizsban, 2024-ben, a tervek szerint 329 aranyat osztanak majd ki. A sportolói létszámot limitálják, ezerrel kevesebb sportoló lehet majd ott az olimpián, mint most volt: a 10 500-as létszám a londoninak felel meg. Az olimpiai programba bekerülésért erősen lobbizik minden sportág, mert a dicsőség mellett a televíziós jogdíjból származó bevételek sem elenyészők.

Három olyan versenyszámban szereztek érmet a magyar sportolók a tokiói olimpián, amelyik most kikerül a programból, és Párizsban már nem rendezik meg a versenyét.

Kezdjük a legkellemesebb emlékkel: Tótka valósággal kilőtt a rajtgépből, folyamatosan jöttek fel rá a riválisai, de utolérni nem tudták. Élete legnagyobb sikerét érte el, kétszázon a férfiaknál ez volt az első ötkarikás érem. Tótka párosban kétszázon volt már világbajnok 2015-ben, azt a számot Rió után szedték ki a programból. Maga a kajak-kenu olimpiai létét nem fenyegeti veszély, de 2024-ben már nem 12 aranyat osztanak ki, hanem csak tízet, és bejön a programba az extrém szlalom. Ennek az ára a női és férfi 200 méteres táv eltűnése. Plusz csavartak még egy kisebbet a programon, mert az ezerméteres táv helyett az ötszáz jelenik meg kajak- és kenupárosban is. Tótka már Tokióban utalt arra, hogy a tudása mehet a kukába, teljesen át kell alakítania a felkészülését, mert csak ötszázon versenyezhet, vagy párosban vagy négyesben.

Az aranyérmes Tótka Sándor örül a győzelmének a férfi kajak egyesek 200 méteres versenyének döntője után Tokióban, a Sea Forest kajak-kenu pályán 2021. augusztus 5-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az aranyérmes Tótka Sándor örül a győzelmének a férfi kajak egyesek 200 méteres versenyének döntője után Tokióban, a Sea Forest kajak-kenu pályán 2021. augusztus 5-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI

A kétszáz méter 2012-ben került be az olimpiai műsorba, az szólt mellette, hogy a helyszíni drukkerek belátják az egész pályát, nem úgy, mint az ötszáz és különösen az ezer méternél, ahol a kivetítő segíti a tájékozódást. A kétszáz igen dinamikus, az elején az edzők nem is szerették, lutri számnak tartották. Most viszont két jó sprintert is kineveltek, akiknek új irányt kell keresniük. Tótka szerint amúgy egyáltalán nem lutri a sprint, Usain Bolt is megnyerte szinte mindegyik sprintjét, noha csak 100 métert futott, de arra a 10 másodpercre maximálisan felkészült. A kajakkal 35-36 másodperc alatt lehetett teljesíteni a 200 métert, ötszázon már lehet kicsit taktikázni, nem kell nyomni az első pillanatól, ahogy a csövön kifér.

A sportág számára rossz hír, hogy a 2028-as olimpia házigazdája, Los Angeles nem lelkes attól a gondolattól, hogy szlalomkajakpályát építsen, mert drágának találja, és nem tudja megfelelően hasznosítani a játékok után. Ha nem építik meg, megvan a veszély, hogy a szlalom miatt most elveszített helyeket később sem kapja vissza a síkvízi szakág, vagyis csak 10 aranyéremért lehet harcolni. A vívás volt eddig az egyetlen olyan sportág, amelyiket megkurtítottak, 12 arany helyett csak 10-et osztottak ki, két csapatversenyt töröltek a programból. Később a sportágat rehabilitálták, igaz, ebben vélhetően közrejátszott az is, hogy a NOB elnöke, a német Thomas Bach egyébként olimpiai bajnok vívó.

A legrégebbi hajóosztályt amputálták

Berecz Zsombor 2018-ban világbajnoki aranyat nyert finn dingiben, ez történelmi siker volt, a tengerpart nélküli Magyarország labdára rúgott a tradicionális nagy hajósnemzetek között. Tokióban is nagyszerűen versenyzett Berecz: az angol Scottot nem tudta megfogni, de a második helyét nem veszélyeztették a riválisai. Az izgalmas versenyt a finn dingi méltó olimpiai búcsújának nevezte az ezüstérmes magyar.

Berecz Zsombor a vitorlázók finn dingi versenyének éremfutamában a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián az enosimai jachtkikötőben 2021. augusztus 3-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Berecz Zsombor a vitorlázók finn dingi versenyének éremfutamában a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián az enosimai jachtkikötőben 2021. augusztus 3-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ez a hajóosztály 1952-től fix helyet foglalt el az olimpián, ez volt az alapja mindennek, a vitorlázás esszenciájának szokták nevezni: egy személy ül a hajóban, és egy vitorlával halad. Amikor a döntés megszületett, Berecz arról írt Facebook-oldalán, hogy a vitorlázás szégyene, ami a sportágban zajlik, úgy szabták át a programot, hogy a szavazáskor nem működtek megfelelően a szavazógépek. Berecz szerint több ország is jelezte, nem is úgy szavazott, mint ami megjelent a neve mellett. Minden a pénzről szólt, és mivel ennek a kategóriának nem volt markáns képviselete, elbuktak. Valószínűleg sokan abba fogják hagyni, akik eddig a finnben voltak jók, bár sok olyan hajóosztály van, amelyik olimpiai részvétel nélkül is életképes. Ilyen a repülő hollandi vagy a Star. Előbbiben a Majthényi–Domokos páros sokszoros világbajnok.

Tokióban öt aranyat kaptak a férfiak, négyet a nők, és volt egy vegyes csapatos kategória. Párizsra ki kell egyenlíteni a viszonyokat, és a finn dingi ennek esett áldozatául. Nehézsúlyú hajóosztálynak is szokták nevezni, és nincs női megfelelője, amit be lehetne emelni mellé. Berecz anno a lézerhajóval kezdett, de átszokott – lézerben lehetne még újra olimpikon, de más tervei vannak.

„A megszerzett tudásomat szeretném átadni a következő generációnak, mert a magyar vitorlázásnak van jövője. Én egy napot, egy órát, de egy percet sem változtatnék azon, amit végigcsináltam.

De nincs az az isten, hogy még egy olimpiára felkészüljek. Elég sokat nélkülözött a családom, kihagytam fontos éveket a gyerekeim életéből, most velük akarok lenni”

idézte Bereczet a hajozas.hu.

A karate azért került be a programba, mert a japánok szerették volna az egyik nagy múltú sportágukat kedvező helyzetbe hozni, a mindenkori rendezőnek ugyanis joga van behozni egy sportágat az olimpiára. Hárspataki Gábor épp egy japán versenyző elleni remek rúgással tört be az elődöntős mezőnybe. Azeri példaképe legyőzte ugyan a legjobb négy között, de a bronzérem hatalmas siker volt neki is és a sportágnak is.

Hárspataki Gábor küzd a japán Nisimura Ken ellen a férfi karatésok 75 kilogrammos súlycsoportjának selejtezőjében a Nippon Budokan arénában 2021. augusztus 6-án – Fotó: Kovács Tamás / MTI
Hárspataki Gábor küzd a japán Nisimura Ken ellen a férfi karatésok 75 kilogrammos súlycsoportjának selejtezőjében a Nippon Budokan arénában 2021. augusztus 6-án – Fotó: Kovács Tamás / MTI

A távozók mellett természetesen új sportágak is megjelenhetnek, küzdősportokban nincs is hiány, mert a kick-box és a muaythai teljes jogú tagja lett az olimpiai családnak, innen azonban még hosszú az út az olimpiai programig. Kick-boxban bőven vannak eredményes magyarok – 2019-ben harminc vb-érmet szereztek –, hamarosan kiderül, olimpiai körülmények mellett mire mennek.

A Kaukázus térségében nagyon népszerű szambó – a dzsúdó és a birkózás ötvözete –, az akrobatika és a tánc elemeit ötvöző cheerleading Amerikában hódít, és egy új csapatjáték, a lacrosse is ott lehet majd 2028-tól. Ebben a sportágban nem volt olyan vb-döntő 1998 óta, amit ne az Egyesült Államok és Kanada játszott volna. Ausztráliában is nagyon népszerű ez a sport, és mivel Párizs után Los Angeles (2028) és Brisbane (2032) a két rendező, nem meglepő, ha bekerülnének a programba.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!