Hogyan halmozhat fel egy Barcelona-szintű klub 1,35 milliárd euró adósságot?

2021. augusztus 19. – 16:02

frissítve

Hogyan halmozhat fel egy Barcelona-szintű klub 1,35 milliárd euró adósságot?
A szurkolók nem felejtik Messit: a járvány után újranyitott Camp Nouban, a 10-es mezzel a kezükben szurkolnak az FC Barcelonának a Real Sociedad elleni meccsen, 2021. augusztus 15-én – Fotó: Urbanandsport / NurPhoto / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Messi fizetése, a felelőtlen igazolások és az utóbbi időben elmaradó Bajnokok Ligája-sikerek is nagyban hozzájárultak a Lionel Messi elvesztését jelentő helyzethez az egyik legnépszerűbb futballklubnál. Ki a felelős, és hogyan lehet kilábalni egy ekkora gödörből?

Vasárnap a Real Sociedad elleni meglehetősen könnyed, 4-2-es bajnoki győzelemmel kezdte meg hivatalosan is a Barcelona az új, Lionel Messi utáni korszakot. A mérkőzésen két gólt és egy gólpasszt tett hozzá csapata teljesítményéhez a dán Martin Braithwaite, gólpasszal mutatkozott be Memphis Depay, és szintén ott volt a kezdőben az új igazolás, Eric García, míg egy harmadik új, idei igazolás, Emerson csereként mutatkozott be. A győzelem rövid időre feledtetni tudta azt, amiért az elmúlt két-három hétben a világsajtó foglalkozott a Barcelonával: Lionel Messi távozását és a már jóval 1 milliárd euró fölötti adóssághalmot. Messit – egyelőre – pótolni tudták, a milliárdos adósságot viszont nehéz lesz ilyen rövid idő alatt eltüntetni.

De hogyan és mennyi idő alatt jön össze ekkora adósság egy olyan topcsapatnál, mint a Barcelona?

Erre a válasz meglehetősen komplex, főleg annak fényében, hogy a koronavírus-járvány előtt a Barcelona lett az első futballklub a világon, amely 1 milliárd eurós éves bevétel fölé jutott – ezek után mindenképp furcsának tűnhet, hogy a klub elnöke, Joan Laporta augusztus 16-án, hétfőn már 1,35 milliárd eurós (474 milliárd forint) adóssághalomról beszélt. Ennek a jelentős része ráadásul rövid lejáratú, tehát meglehetősen hamar fizetni kellene. Van persze kintlevősége magának a Barcelonának is, plusz ugye bevételekkel – és jó esetben profittal – is számolhat a klub, tehát végelszámolásban az 1,35 milliárd euró nem is annyi, de erről picit később.

A gigantikus adósság pénzügyi kockázatvállalásra, rendkívül rossz átigazolási döntésekre, a korábbi évekhez képest mérsékelt sikerekre, illetve a koronavírus-járványra vezethető vissza. Nézzük ezeket sorban!

A korábbi elnök, Josep Maria Bartomeu szemei előtt egy dolog lebegett, miszerint a Barcelonáé legyen a világ egyik legjobb kerete, mindegy, mennyibe kerül. Bartomeu 2014 januárjában, az addigi elnök Sandro Rosell lemondása után, alelnökből lett megbízott elnök. Eredetileg tényleg csak ügyvivő lett volna, de amikor a 2014-15-ös szezon végén Berlinben Bajnokok Ligája-győztes lett a csapat, a szurkolók elsöprő támogatásukról biztosították az elnökválasztáson.

Eddig nem is lett volna baj, csakhogy Bartomeu meglehetősen hamar kirúgta az igazolásokért felelős sportigazgatót, a klub élő kapuslegendáját, azt az Andoni Zubizarretát, aki például Neymart és Luis Suárezt pakolta Messi mellé a csatársorba. Innentől jött a káosz, hat év alatt összesen öt sportigazgatót fogyasztott el Bartomeu, bármiféle koncepciót nélkülözve az évek során.

Bartomeu elengedte Neymart, az érte kapott 220 millió eurót (ami adók, ügynöki díjak, egyéb költségek miatt jóval kevesebb azért) a folyton sérült Ousmané Dembélére és a Barcelonát már rég elhagyó Philippe Coutinhóra verte el, illetve a két játékos még többe is került, mint amit Neymarért kaptak, összesen ugyanis olyan 270 millió eurót költöttek rájuk.

Josep Maria Bartomeu öleli meg Neymart a River Plate elleni mérkőzés után, a 2015-ös FIFA-klubvilágbajnokság döntője után – Fotó: Shaun Botterill / FIFA / Getty Images

De 2020-ig bezárólag a Barcelona mindig a legfelső polcról, a legdrágább játékosok közül válogatva igazolt, Antoine Griezmannért 120, Frenkie de Jongért 86 millió eurót fizettek. 2014 és 2019 között, Bartomeu elnöksége alatt több mint 1 milliárd euró ment átigazolásokra – ebben az időszakban pedig már ketyegett a spanyol futball költségplafont jelentő rendszere, amiben minden elköltött euró elég súlyosan számít.

Emellé adalékinfó, hogy a mostani Barça-elnök Joan Laporta szerint a Neymar-eladás elkótyavetyélése mellett 2017 óta 550-555 millió eurót költöttek Messire – az El Mundo újságban megjelent számokat sem a klub, sem a játékos nem cáfolta, ami ilyenkor árulkodó – , illetve olyan teljesen érthetetlen kiadások voltak elődje elnöksége alatt, mint amikor 8 millió eurót fizettek egy dél-amerikai játékosmegfigyelőnek egy évnyi munkáért.

Nem csoda, hogy Laporta hétfőn arról beszélt, a klub értéke mínusz 451 millió euró (ha mindent összead), és csak a 2020-21-es szezonban 481 millió volt a veszteségük, vagyis azonnali és drasztikus beavatkozás kell. Ez nem lesz könnyű, mert megint csak Laporta tájékoztatójára hivatkozva a játékosok fizetése a klub összbevételeinek a 103%-át teszik ki, ami gyors fejszámolással is vesztes helyzetet jelent rövid távon.

Ez egyébként még ahhoz képest is horrorisztikusan magas, hogy az olyan topcsapatok, mint a Barcelona vagy a Real Madrid esetében normál időszakban az éves bevétel 60-70%-át is elvihetik a játékosfizetések. A cél persze mindig inkább a 60% közelében maradni, de a Barcelonánál Bartomeu alatt leginkább a 70% közelében táncoltak, aztán jött a koronavírus-járvány, és vele a globális gazdasági válság.

Mindezek mellé még jött az is, hogy Bartomeu elnöksége alatt a Barcelona utoljára 2015-ben nyert Bajnokok Ligáját, és bár négy bajnoki és négy kupasiker is jött 2014-20 között, a fő bevételtermelő mindig is a BL-ben elért jó eredmény volt, ezzel pedig adósak maradtak Messiék. Pep Guardiola vezetőedzősége alatt minél több (BL-)serleget gyűjtöttek, annál több pénz ömlött a kasszába, így a drága igazolások és hatalmas fizetések is elfértek. A fizetések viszont nem a sikerhez vannak arányosítva, Messinek akkor is ment az évi nagyon sok millió euró, amikor nem nyert BL-t a csapat, vagyis nem volt annyi bevétel a szponzoroktól, a pénzdíjakból és a tévés közvetítésekből.

Lionel Messi és Joan Laporta, miután megnyerték a Copa Del Rey döntő mérkőzését Sevillában, 2021. április 17-én – Fotó: Jose Luis Contreras / DAX Images/ NurPhoto / AFP

Nem csoda, hogy a Barcelona alapító tag volt a villámgyorsan befuccsoló, az alapítóknak mesés pénzt jelentő Európai Szuperligában.

Ez oké, de mit jelent az, hogy az 1,35 milliárd tartozás igazából nem is 1,35 milliárd. Akkor mennyi?

Attól függ, kit kérdezünk. Laporta szerint ugye mínusz 451 millió euró a klub értéke, ugyanakkor a nettó adósság „csak” 553 millió euró. A teljes, 1,35 milliárd egyébként nagyjából ezekből a tételekből jön össze:

  • 390 millió euróval tartoznak a játékosoknak fizetés – és minden bizonnyal kluboknak átigazolási díj – formájában,
  • 90 millió euró van elkülönítve peres eljárások rendezésére,
  • 79 millió eurót tévés jogok formájában kell rendezniük,
  • 56 millió euró az új stadionprojektre megy majd,
  • több mint 670 millió euróval tartoznak különböző bankoknak kölcsön formájában (ezekből fizették a játékosok átigazolási díját és fizetését),
  • 40 millió euró veszteség a pártoló tagságra vezethető vissza.
Joan Laporta sajtótájékoztatója 2021. augusztus 16-án, Barcelonában – Fotó: Joan Valls / NurPhoto / AFP

(Az átigazolási díjra vonatkozó tartozást persze nem úgy kell érteni, hogy a Barcelonánál halomban állnak a be nem fizetett csekkek, hanem olyan, mint a hitelre vett lakás, ott is a még nem törlesztett rész valójában adósság, csak épp olyan, ami később lesz esedékes.)

Ezen felül azt is elmondta Laporta, hogy a koronavírus-járvány miatt mindössze 91 millió euró bevételkiesést könyveltek el az előző szezonban, ennyi pénztől estek el tehát a zárt kapus meccsek, illetve a nehéz helyzetbe kerülő szponzorok miatt. Legalábbis Laporta szerint, aki most azt állítja, az előző vezetés csak kifogásnak használta a vírust a felelőtlen költekezés palástolására, de az igazság feltehetőleg valahol félúton van.

A Laporta által egyértelmű felelősnek megnevezett korábbi elnök, a 2020-ban épp a klub rossz anyagi helyzete, illetve a Messivel való nézeteltérése miatt távozó Bartomeu egy levélben tagadta, hogy bármiféle hanyagság történt volna az irányítása alatt, és így nem felelős a mostani helyzetért.

Az egész szituáció mennyiben volt hatással Messi távozására?

Ahogy azt a korábbi cikkünkben írtunk, Messi két dolog áldozata lett: a Barcelona felelőtlen költekezéseinek, illetve annak, a spanyol futballban már lassan egy évtizede meghonosított rendszernek, amely megakadályozza, hogy egy klub több pénzt költsön, mint amennyije van. Mivel a rendszerbe a korábbi átigazolások össze, a játékosok fizetése, illetve csomó minden más beleszámít, nehéz abból a negatív spirálból kiszállni, amibe a Barcelona került, ezért például az sem segített, hogy Messi hajlandó lett volna a csillagászati fizetésének feléről lemondani. (Ingyen egyébként a spanyol szabályok miatt semmiképp sem játszhatott volna, a lejáró szerződésének meghosszabbításához pedig óriási áldozatok kellettek volna a klubtól más területeken.)

Lionel Messi könnyek között búcsúzott az FC Barcelonától – Fotó: Eric Alonso / Getty Images

Mit tett, mit tudott tenni eddig a Barcelona a helyzet javítására?

Pár játékost elengedtek, de ők amúgy sem bírtak olyan fizetéssel, aminek komoly hatása lett volna bármire. Elment Messi, így a fizetési oldalon egy óriási részt azonnal megspóroltak, majd jött megmentőként a védő Gerard Piqué, aki jelentős fizetéscsökkentésbe ment bele – így tudott a klub az utolsó pillanatban beférni a spanyol rendszerben előírt költségkeretbe, vagyis lényegében az utolsó pillanatban be tudták regisztrálni a bajnoki rajtra a fentebb már említett három új igazolást. Hogy a kifejezetten Messi miatt Barcelonába igazoló Serio Agüeróval mi lesz, azt még nem tudni, az argentin csatár állítólag ügyvédek segítségével szabadulna a nyáron aláírt szerződéséből. A klub egyébként Sergio Busquets, Jordi Alba és Sergi Roberto hármasával is tárgyal a fizetéscsökkentés lehetőségéről.

Ez volt a tűzoltás belső része, a külső pedig az adósság továbbgörgetése egy gyorsan felvett 550 millió eurós újabb kölcsön formájában. Kifizetik most, ami fontos, hogy aztán a többit kifizessék később, egy igazi adósságspirálba kerülve, legalábbis addig, amíg a klub bevételei nem térnek vissza a régi szintre.

És arra mekkora az esély, hogy a járvány közepén jobb bevételi mutatókat produkáljanak?

A válasz itt is vegyes. Egyfelől jó hír, hogy – minimum a negyedik hullám berobbanásáig – nézők előtt játszhatnak a spanyol klubok, most vasárnap negyedház, mintegy 20 ezer néző előtt nyert a Barcelona. A 20 ezer néző pedig jegyet, üdítőt, szendvicset és ajándéktárgyakat is vesz.

De itt jön az érem másik oldala: a Barcelona legfőbb vonzereje eddig Lionel Messi volt, a járvány előtt a világ szó szerint minden pontjáról érkeztek a turisták Barcelonába csak azért, hogy láthassák az argentint játék közben. A The Athletic a vasárnapi meccs alatt megszólaltatta a Barcelona stadionjában működő kétszintes ajándékbolt dolgozóit, akik elmondták, hogy

az eladott tárgyak 90%-a Messi nevéhez kötődött, de még a legrosszabb időszakban, két héttel a nagy távozás előtt is 70-80%-nyit tett ki a Messihez köthető forgalmuk.

Most a friss igazolás Memphis Depay, a csatár Antoine Griezmann, illetve a szintén nem rég érkezett Frenkie de Jong nevével ellátott mezek és tárgyak fogynak a legjobban, de nem úgy, mint a Messi-mezek.

Memphis Depay ünnepelnek egy gól utána a Real Sociedad elleni meccsen, 2021. augusztus 15-én, Barcelonában – Fotó: Alex Caparros / Getty Images

Vasárnap, a Real Sociedad ellen a korábbihoz képest gyorsabban, szabadabbon játszott a Barcelona, nem az volt az első számú opció, hogy a megszerzett labdával egyből Messit keresték, hiszen ő már nincs a csapatban. Hosszabb távon a pályán kívül is meg kell találni, mi az, ami Messi nélkül működhet. Az új, 550 millió eurós hitellel a banki tartozások egy részét elodázták, de valós megoldást ez csak akkor jelenthet, ha

  • a keret legjobban fizetett játékosai tartós fizetéscsökkentésbe mennek bele (ha Piqué példáját követi Busquets, Sergi Roberto és Alba),
  • sikerül racionálisabb áron, racionálisabb fizetések mellett játékosokat venni (ez az ingyen megszerzett Eric García és Memphis Depay példaja alapján elindult),
  • visszatérnek a saját nevelésű játékosokhoz, hiszen egykoron a La Masia akadémia neveltjei tették naggyá a klubot, és most is ráférne egy alapos – és nem utolsósorban kezdetben olcsóbb – vérfrissítés a Barcelonára.

A szép feladat adott tehát Laportának, de mivel nem ő rúgja a labdát a pályát, a vezetőedző Ronald Koemanon és a csapaton is múlik, meg tudják-e valósítani ezt a receptet. A kilábalás pedig már csak azért is érdekes lesz, mert Laporta elnökválasztási kampánya két dologra szorítkozott a már ismert nehéz anyagi helyzetben: Messi megtartására és mesés új igazolásokra. Az előbbi ígéretével kudarcot vallott, az utóbbi oldalon pedig Agüero bizonytalan helyzete miatt leginkább Depayt és Garcíát tudja csak felmutatni, őket is csak Piqué fizetéscsökkentésének hála.

További források: Financial Times | Tifo Football

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!