Videóbíró a magyar futballban: a kiskutyának is bele kell jönnie az ugatásba

Még a hétvégén elkezdődött a magyar futballbajnokság, ahol debütált a videóbíró is a magyar pályákon, és a VAR színrelépése máris felkavarta az indulatokat.

A rendszert az összes európai topbajnokságban, a világeseményeken bevezették korábban, és azzal mindenki tisztában van, hogy a VAR bevezetése nem eltüntette a hibákat, a játékvezetői tévedéseket, csupán minimálisra redukálta azok számát. A vélt vagy valós sérelmeknek rögtön hangot is adtak a szakvezetők, a rendszer hazai bevezetésének szülinapján.

Igazságosabb a játék? Igen. Kell még fejleszteni? Naná!

„A második félidőről nehéz beszélni, hogy most ez a VAR hasznos vagy nem hasznos, érdekes dolog. Ki dönti el, hogy mit néznek vissza?

Klemenz első sárga lapját miért nem nézték vissza? A harmadik gól előtt miért nem nézték vissza, hogy kint volt-e előtte a labda? Százéves tradíciót szednek szét ezzel. Folyamatosan áll a játék, ugyanannyit fog elvenni a VAR, mint amennyit vissza fog adni. Szerintem ez teljesen feleslegesen mesterkéltté tette az egész labdarúgást. Korábban is ez volt a véleményem, most hatványozottan, mert a VAR miatt történtek velünk a dolgok” – nyilatkozta Horváth Ferenc, a Honvéd vezetőedzője, miután csapata hazai pályán 4-1 arányú vereséget szenvedett az újonc Debrecent fogadva.

Már a videóbíró bevezetése óta számos kérdés foglalkoztatta a szakembereket, például: igazságosabb lett a játék? Mindenképp. Lehetne még csiszolni az alkalmazásán? Kell is. Hány korai gólörömöt, visszafújt támadásvezetést, téves partjelzői intésre megálló, majd gólt kapó csapatot láthattunk (Shelvey – Newcastle), mennyi sorsába beletörődő, büntetőrúgást nem kapó vagy éppen azt kihagyó labdarúgót nézhettünk mosolyogva ünnepelni a megváltoztatott döntés után? (Dortmund–Sevilla 2-2, Haaland 11-ese)

Persze, mindenkit zavar(t), ha sokáig áll a játék egy-egy döntés meghozatala előtt, ha a többperces VAR-szobában lévő műveletek után a mérkőzés játékvezetője is hosszú másodpercekkel toldja meg az oldalvonal mellett az idegtépő pillanatokat, de azt elvenni a rendszertől, hogy igazságosabb lett így a játék, nem lehet.

Rengeteget fejlődött az alkalmazása az elmúlt években, az idei Európa-bajnokság pedig tökéletes bizonyítéka volt annak, hogy a bevezetése sikeresnek mondható.

Az idei Eb-n már héttagú stáb dolgozott a VAR-szobában, összesen 22 videóbírót foglalkoztatott az UEFA. A videós részleg irányítója a Video Assistant Referee volt, aki a kapcsolatot tartotta a mérkőzés játékvezetőjével és a tizenhatoson belüli történésekért felelt, de volt olyan stábtag is, aki csak a leshelyzeteket figyelte. Természetesen ettől függetlenül is akadtak vitás helyzetek, talán a legemlékezetesebb a Sterling buktatásáért megítélt tizenegyes volt a Dánia elleni elődöntő hosszabbításában.

Az Eb alatt 18-szor avatkozott közbe a VAR, ebből ötször gól, hatszor tizenegyes született, melyből négyet kihagytak. Három találatot érvényesítettek, amit lesnek látott a játékvezetői hármas, hatot éppen lesállás miatt vontak vissza. Érvénytelenítettek egy gólt kezezés következtében is, és két piros lapot megítéltek VAR-ral. Marcus Danielsson brutálisnak tűnő belépője a Svédország–Ukrajna-nyolcaddöntő 98. percében nagy vihart és megosztottságot okozott, de Bonucci, Chiellini, Arnautovic, Lukaku vagy Morata is átérezhette a gólöröm utáni szomorkodás keserű pillanatait, Martin Braithwaitenak Wales vagy Karim Benzemanak Portugália ellen viszont kedvezett az ítélet. Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői bizottságának elnöke maradéktalanul örült a látottaknak: „A cél nemcsak a játékvezetők, hanem a futball segítése is volt. Nagyon elégedettek vagyunk az eredménnyel, és keményen dolgozunk a rendszer további fejlesztésén.”

Nem volt jól kommunikálva a hazai bevezetés

A videóbíró hazai debütálásáról Szabó Zsolt korábbi FIFA-játékvezetőt kérdeztük, aki már 321 NB I.-es meccsen irányította a játékot pályafutása során:

„A legnagyobb hibának talán azt tartom, hogy nem lett megfelelően kommunikálva a VAR érkezése és bevezetése Magyarországon. Nem kérték a szereplők, a játékosok, a szakvezetők, a futballszeretők türelmét, pedig egy milliós játékos leigazolása után sem húzzuk rá a vizes lepedőt, ha nem rúg mesterhármast az első fordulóban.

Ahogy a kiskutyának is bele kell jönnie az ugatásba, úgy azoknak a játékvezetőknek is el kell sajátítaniuk a rendszer tökéletes alkalmazását, ehhez pedig idő kell. Az Eb-n szinte minden ítélet rendben volt, gyorsak és helyesek voltak a reakciók, a döntések és az ítélethozatalok. Viták természetesen mindig lesznek, hiszen egy kezezésnél is vannak viták, hogy az szándékos volt-e, vagy természetes testhelyzetben volt-e a vétséget elkövető keze. Másképp látja egy támadó, másképp egy védő. Az viszont innentől kezdve egyértelművé válik, hogy a labda átment-e a gólvonalon, vagy sem, lesre futott-e a támadó, vagy sem. Magyarul a nyilvánvaló hibák megszűnnek a futballban, a szürke zónába tartozó játékhelyzetek viszont adhatnak még vitára okot. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a topbajnokságokban is kellett 2-3 év, amíg zökkenőmentesre, közel hiba nélkülire fejlesztették a rendszer alkalmazását. Kérem, hogy adjuk meg azt a türelmet a magyar kollégáknak is.”

De mi várható az NB I.-ben?

Az elmúlt hat évből négyszer is bajnoki címet szerző Ferencváros a legesélyesebb arra, hogy idén is a tabella élén végezzenek. A tudatos építkezés, az elmúlt évek folyamatos nemzetközi kupaszereplése olyan alapokat teremtett a Ferencvárosnál, mely piaci előnyt nagyon nehéz a hazai bajnokságban ellensúlyozni. A Fradi rendelkezik magasan a legnagyobb összértékű kerettel, ők költhettek a legtöbbet a nyári transzferidőszakban is.

Az NB I.-es csapatok keretének összértéke:

• Ferencváros – 35,3M euró
• Fehérvár – 22,48M euró
• Puskás Akadémia – 12,45M euró
• Honvéd – 9,45M euró
• MTK – 8,13M euró
• Paks – 7,58M euró
• Mezőkövesd – 7,25M euró
• Kisvárda – 6,83M euró
• Debrecen – 6,7M euró
• Újpest – 6,63M euró
• Zalaegerszeg – 6,38M euró
• Gyirmót – 4,63M euró

A Diósgyőr tavalyi búcsújával számos külföldi munkavállaló is távozott az első osztályból, de a magyar bajnokságban így is 139 külföldi futballista szerepel, ami 40%-a az összlétszámnak. Az öt évvel ezelőtti nyári átigazolásokra még csak 2 millió eurót költő csapatok idén újra megközelítették már a tavalyi 8 milliós rekordot, miközben 2,85 millióért értékesítettek csak játékost. Ebből az összegből 2 millió euró volt a Bolla Bendegúz Wolverhamptonhoz igazolása után befolyó összeg.

Természetesen ezen a téren is a Ferencváros volt a legaktívabb, a Bajnokok Ligája szereplés után befolyó bevételekből tovább próbálták erősíteni a csapatot Hajnal Tamásék.

A nyári átigazolási időszak augusztus végéig tart, bármikor lehet még mozgás a piacon, az azonban elgondolkoztató, hogy egy ilyen sikeres Európa-bajnokság után miért érkezik a legkevesebb bevétel a csapatokhoz az elmúlt nyolc év nyári transzferszezonjai közül.