Anglia felőrölte a németeket: 2-0-val negyeddöntős az Európa-bajnokságon

Az Eb-nyolcaddöntők egyik slágermeccsének nézett ki Anglia–Németország párosítása, már csak az előélete miatt is, hiszen a két csapat Európa-bajnokságokon és világbajnokságokon is játszott már egy rakás emlékezetes meccset. Ott volt például az 1996-os Eb elődöntője, melyben az angolok mostani szövetségi kapitánya, Gareth Southgate is érintett volt, sőt, mondhatni főszereplő lett. Akkor a rendes játékidőben 1-1-re végeztek a csapatok, úgyhogy jött a hosszabbítás, ezalatt az angolok kapufát lőttek, és Paul Gascoigne is csak centikre volt, hogy a döntőbe lője csapatát. Végül maradt az 1-1, így következett a tizenegyespárbaj, és csak egyetlen egy játékos volt, aki kihagyta a sajátját, igen, Southgate – ezzel esett ki Anglia.

Azóta eltelt 25 év, az angolok azóta sem nyertek nagy tornát. Ezúttal egy két lőtt góllal megnyert csoportból érkeztek a nyolcaddöntőbe, míg a németek a halálcsoportnak kinevezett négyesből, melyben a magyar válogatott is szerepelt. Igaz, a halálcsoport továbbjutott tagjai addig a németek kivételével elhullottak a nyolcaddöntőkben, a franciákat meglepetésre Svájc, a portugálokat az Eb-esélyes Belgium ejtette ki az előző napokon.

Küzdelem, hajtás, na az volt

Németországnál a magyarok elleni 2-2 után bekerült a kezdőcsapatba Leon Goretzka és Timo Werner, a háromvédős rendszerre váltó angoloknál Kieran Trippier váltotta Jack Grealisht. A londoni Wembley-ben rendezett meccs hangulatáról mindent elmond, hogy az angol drukkerek simán nyertek volna bármilyen himnuszkifütyülési versenyt, és az atmoszféra ezután sem volt valami baráti. Azt viszont nem lehet mondani, hogy a csapatok egymásnak estek volna, mert az első negyed óra egyetlen említésre méltó momentuma az volt, amikor Declan Rice a tizenhatos előtt megrángatta a német Goretzkát a nyolcadik percben, a jó helyről járó szabadrúgást viszont az ellenfélbe bombázta Kai Havertz. Mindkét csapat a szervezettségre helyezte a hangsúlyt, de ettől még hajtósan, tempósan indult a nyolcaddöntő.

A 16. percben aztán Anglia belehúzott, előbb Raheem Sterling lövését, majd Harry Maguire fejesét kellett védenie Manuel Neuer kapusnak. Ez annyit változtatott a meccs képén, hogy az angol játékosok önbizalma megjött, egyre többet jártak az ellenfél térfelén, és idővel az is kijelenthető volt, hogy ők a kezdeményezőbbek, igaz, elsősorban pontrúgásokból és ívelésekből tudtak veszélyeztetni. A 31. percben ellenben már a kapusuknak, Jordan Pickfordnak kellett védenie Werner közeli lövését, ez volt addig a legnagyobb német helyzet.

A küzdés és az iram a folytatásban is maradt, és már éppen úgy nézett ki, hogy újabb helyzet nélkül lepörög az első félidő, amikor Sterling megiramodása után Harry Kane elé pattant a labda, de az utolsó pillanatban Mats Hummels mentett előle az ötösön belül. Maradt a 0-0 a szünetig.

Sterling harmadik eljövetele

A második félidőt már a németek kezdték veszélyesebben: a 48. percben Havertz elé került egy labda a tizenhatosnál, rá is bombázta, az erős lövést Pickford tolta ki a léc alól. A folytatásban is a szépen építkező németek dolgoztak ki helyzeteket, vagy inkább csak helyzetecskéket, míg az angoloknál nagyjából csak Sterling megindulásaiban volt benne a veszély.

A hagyományos értelemben vett közönségszórakoztató játékról ezután sem beszélhettünk, gyűrték egymást a csapatok rendesen, és elsősorban a szervezett védekezésbe ölték az energiákat. A 67. percben nyúltak bele a szövetségi kapitányok a meccsbe, az angoloknál jött Jack Grealish, a németeknél Serge Gnabry állt be.

Nem sokkal később aztán megszületett a mérkőzés első gólja. Harry Kane kapta a labdát a tizenhatos előtt, ezután a szélre játszott, Luke Shaw pedig középre, és nem más, mint Sterling pofozta be a labdát a német kapuba. Ez volt az angolok harmadik gólja az Eb-n, mindhármat a támadó szerezte.

A németeknek bő tizenöt percük volt, hogy visszajöjjenek a meccsbe, és elkerüljék a kiesést. Erre a 80. percben meg is lett volna az esélyük: Sterling vesztette el a labdát, ami után Havertz ugratta ki Thomas Müllert, a támadó teljesen egyedül törhetett kapura, de a kapu mellé gurított ziccerben. Nagyobb helyzetet elképzelni sem lehetett volna.

Ez különösen azért fájhatott nekik, mert a 85. percben az angolok kihasználták, hogy kinyíltak: az addig nem sokat mutató Harry Kane bevágta a második gólt Grealish passza után.

Láttunk pár hihetetlen feltámadást ennek az Eb-nek a nyolcaddöntős körében, a németekben viszont ez nagyon nem volt benne, bár hajtottak rendesen az utolsó percekben, a hazaiak lezárták a tizenhatosuk előterét, és már nem változott az állás.

Anglia 2-0-ra nyerte a nyolcaddöntőt, és jutott a legjobb nyolc közé, ráadásul évtizedek után először verte a németeket egy nagy tornán. A németek kiesése egyben azt is jelenti, hogy a magyar csoportból továbbjutott mindhárom válogatott kiesett a nyolcaddöntőben – ez volt egyébként a német szövetségi kapitány, Joachim Löw búcsúmeccse, 2006 óta ült a kispadon. Az angolok a svéd–ukrán nyolcaddöntő győztesével találkoznak a következő körben.