Arcon köpik a futballt, vagy forradalmat csinál az európai szuperliga?

2021. április 19. – 18:15

frissítve

Arcon köpik a futballt, vagy forradalmat csinál az európai szuperliga?
A szuperliga ellen tiltakozó férfi a Tottenham edzőközpontja előtt 2021. április 19-én – Fotó: Tolga Akmen / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az európai szuperliga ötlete a futballban először 2009-ben merült fel, a Real Madrid elnöke, Florentino Perez már akkor élesen kritizálta a legnépszerűbb európai kupasorozat, a Bajnokok Ligája (BL) lebonyolítását.
  • Miután Perezt a múlt héten újraválasztották a Realnál, hétfőn hivatalosan is előálltak a klubok az új tervvel, egy 23 évre tervezett zárt ligában képzelnék el a jövőt.
  • A JP Morgan amerikai bank 6 milliárd dollárt tenne bele az európai szuperliga (ESL) sorozatba, amely 2021. augusztusban már el is indulna.
  • A nemzeti bajnokságokban továbbra is részt vennének a klubok, és a bajnokságok is kapnának az új sorozat pénzéből. Nagy kérdés, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) égisze alá tartozó szövetségek engedélyezik-e ezt.
  • Az UEFA 2024-ig a legtöbb országnak már eladta a BL közvetítési jogait, ezért most fut a pénze után, és kitiltaná az ESL-ben szereplő játékosokat, köztük egy rakás sztárt az Európa- és világbajnokságról.

Hogy Európa legnagyobb klubjai minden eddiginél komolyabban szervezkednek egy új szuperbajnokság létrehozásáról, pletykaszinten már tavaly nyáron kitudódott. Amikor a Barcelona elnöke, Josep Bartomeu 2020. októberben távozott klubjától, kikotyogta, hogy állandó egyeztetés alatt van egy ilyen terv, az ő közlését már hivatalosnak is lehetett venni. Az UEFA eközben folyamatosan tájékoztatott arról, hogy Bajnokok Ligája-reformot igyekszik végrehajtani, hogy még vonzóbb legyen a sorozat, még ha ez a kis klubok kárára is történik. Az UEFA eddig szétosztotta a megtermelt pénzt – le is fölözte persze -, de a győztes 100 millió euró körüli összeget könyvelhetett el. A most kiugrani szándékozó klubok ugyanakkor gyors és könnyű fejszámolás után is rájöhettek arra, hogy az új ligában alsó hangon 350 millió euró üti a markukat. Ez már akkora különbség, hogy érdekeltek lettek abban, hogy egy ilyen sorozat minél hamarabb elindulhasson.

A szakadár klubok a következők: Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham (Anglia) Atlético Madrid, Barcelona, Real Madrid (spanyolok), Inter, Juventus, Milan (olaszok)

Súlyos adósságok és helyezések

Érdemes megjegyezni, hogy az előző évtized egyik legsikeresebb futballklubjának számító Barcelona adóssága közelíti az egymilliárd eurót, a Real Madrid sem tudott igazolni a nyáron nagy sztárt, mert nem volt olyan anyagi helyzetben. A Juventusnak 100 millió eurós többlettámogatásra lenne szüksége, és az Inter sem áll jól. Az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, és a Tottenham most nem áll olyan pozícióban a saját bajnokságában, ami lehetővé tenné, hogy induljon a Bajnokok Ligájában, ez az, ami külön visszássá teszi a bejelentésüket. Talán nem is véletlen, hogy Andrea Agnelli, Juventus elnöke az egyike az agilis szervezkedőknek, mivel a csapata az éppen BL-indulást érő 4. helyen áll a Serie A-ban, és csak két ponttal előzik meg az ötödik Napolit.

Andrea Agnelli, a Juventus elnöke az Olasz Kupa-döntő után 2020 júniusában – Fotó: Filippo Monteforte / AFP

Ahogy a bevezetőben említettük, a reformot régóta emlegetik, a koronavírus-járvány miatt mindez felerősödött, és elkerülhetetlenné vált az összeütközés. A nézői bevételek eltűntek, telt házas meccsekre nem lehet számítani a jövőben sem.

Amikor a nagy klubok a szuperligáról (ESL) beszélgetni kezdtek, az előző BL-döntő két résztvevője, a PSG és a Bayern München is ott volt a potenciális résztvevők között, ők azonban később kihátráltak.

A Borussia Dortmund is arról adott most ki közleményt, hogy maximálisan egyetért a Bayernnel, és ők a BL-ben képzelik el a jövőjüket, tehát nem tartoznak a szakadárok közé. A német klubok helyzete annyiban különbözik a többitől, hogy igazgatótanács viszi az ügyeket, nem egy személyben vannak tulajdonosok. A németek nem is tudnak ilyen horderejű ügyekben könnyen dönteni. A német kluboknál a költekezés is sokkal szigorúbb, mint máshol, nem is szegték meg egyszer sem a pénzügyi fair play szabályt, ami a klubok korlátlan költekezését hivatott szabályozni.

A bejelentés ettől még földrengés erejű, mert az a Bajnokok Ligája, amit megismertünk az elmúlt jó 20 évben, most úgy tűnik, megszűnik. Pontosabban felváltja a szuperliga, míg a BL elsősorban a németek, a franciák, portugálok, hollandok sorozata lesz, hacsak nem csatlakoznak mégis a szakadárokhoz.

Miért került válságba a Bajnokok Ligája?

Elsősorban azért, mert a kis csapatok már nem tudnak odaérni a gazdag nagyok szintjére, nem képesek kiugró teljesítményre. 2004-ben még összejött egy Porto–Monaco-döntő a sorozatban, azóta csak az Ajaxnak volt egy felvillanása 2019-ben, de a négy közé már általában csak a topligák adnak csapatokat. Hol van az már, amikor a Dinamo Kijev még pár légióssal, elsősorban saját nevelésű futballistáikkal 1999-ben be tudott kerülni a négy közé? A keleti vonalnak, a görögöket és törököket is beleértve nincs esélyük ilyen kiugrásra, azon egyszerű oknál fogva, hogy a gazdag klubok a legjobb játékosokat megvásárolják, és olyan keresetet nem tudnak adni még az oroszok sem, mint az angolok vagy a szem előtt lévő topligák.

Az idei BL-sorozat egyenes kieséses szakaszába, tehát a legjobb 16 közé 4-4 spanyol és német klub jutott, 3 angol, olasz, egy francia és egy portugál. A nyolc csoportelső közül csak egy pottyant ki, a Juventus.

A nyolcaddöntők közül a Porto–Juventus volt izgalmas, a német Gladbach gólt sem tudott rúgni az angol Manchester Citynek, a szintén német Lipcsének sem volt 180 perc elég egy gólra az egyébként rossz formában lévő Liverpool ellen, az Atlético is lefagyott a Chelsea-vel szemben. A nyolc között már megteltek izgalommal a párosítások.

Az UEFA javarészt már értékesítette a közvetítési jogokat 2024-ig, a tévétársaságok most nyilván nem boldogok attól, hogy ha létrejön egy európai szuperliga, akkor egy Liverpool–Real-meccsre esélyük sincs, ehelyett be kell majd érniük jövőre egy gyengébb párosítással.

A Real Madrid és a Liverpool játékosai a két csapat meccsén 2021. április 14-én – Fotó: Michael Regan / Getty Images

A legkeményebb retorziók

Az UEFA még a hivatalos ESL-bejelentés előtt reagált: kitiltják a klubokat a nemzeti bajnokságokból (ezt egyelőre nem erősítették meg.) Ezzel azonban a spanyol szövetség elsősorban az olyan kisebb klubokat, mint a Levantét vagy a Getafét büntetné, hiszen nekik az a bajnokság csúcspontja, ha a Reallal vagy a Barcelonával csapnak össze. Ráadásul az ESL-alapító kluboknak eszük ágában sincs elhagyni a saját bajnokságukat, mivel azonban például az angol szövetség az UEFA tagja, a felsőbb szerv kötelezheti a szankciókra.

Az UEFA azt is rögtön jelezte, azóta meg is erősítette, hogy kitiltja az Európa-bajnokságról az ESL-ben pályára lépő futballistákat. A FIFA is reagált, ők a világbajnokságtól tiltják el a játékosokat.

Az UEFA elnöke a hétfői kongresszuson szégyennek, a kapzsiság ligájának nevezte a formálódó sorozatot, a klubok szerinte arcul köpték a futball szerelmeseit.

Talán még rendben is lenne a szankció, ha a mostantól az ESL-be vágyókat büntetnék ilyen drasztikusan. Akik annak tudatában igazolnak egy ESL-klubhoz álomfizetésért, hogy tudják, a válogatott szereplésről ezzel egyidejűleg lemondanak. De mit mondanak mondjuk Kevin de Bryune-nek, akit szerződés köt a Cityhez? Őt akaratán kívül fosztanák meg egy idei Eb-részvételtől, csak azért, mert a klubja az ESL alapítója lett. Mindenki menjen a patinás kluboktól a PSG-be, a Bayernbe meg a Dortmundba, ha fontos számára a válogatottság? A belga válogatott ott lesz az Eb-n, de nagy kérdés, hogy milyen erősséget képviselne a világranglistát most vezető nemzet, ha a legjobbjaikat nélkülözniük kell. Kire lesz mérges a belga drukker? Milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a belga kapitány?

Egy másik példa. Az idei BL-sorozat egyik nagy felfedezettje a 20 éves brazil Vinicius Junior. Ha ő a Realnál marad, nem játszhatna a 2022-es katari világbajnokságon. Érdeke az a FIFA-nak, hogy egy olyan világbajnokság legyen, amelyiken a legjobb brazilok nem lesznek ott az egyébként ötszörös rekordgyőztes ország csapatában? Kire fog haragudni egy brazil drukker? Viniciusra és a Realra, vagy a FIFA-ra? Vinicius azt mondja, én mennék, a Real azt mondja, ő engedi, a FIFA ellenben köti az ebet a karóhoz, nem mehet, nem játszhat. Az nehezen emészthető, ha a világ legfontosabb futballeseményére egy tartalékos brazil válogatott utazik, ez egy világbajnokság, ahol a színvonal romlásáért a FIFA-nak vállalnia kell a felelősséget.

Frissítés: Az UEFA végrehajtó bizottságának dán tagja, Jesper Möller egy helyi adónak hétfőn azt mondta, akár már a Bajnokok Ligája mostani idényéből kizárhatják azokat a csapatokat (Chelsea, Manchester City, Real Madrid), amelyek bejelentették részvételüket a labdarúgó Európai Szuperligában (ESL). „Még ki kell találnunk, hogyan fejezzük be a mostani BL-évadot” – mondta Möller, hozzátéve, pénteken, a testület rendkívüli ülésén születhet meg a csapatok kizárásáról szóló döntés, írja az MTI.

Vinicius Junior a Liverpool ellen játszott mérkőzésen 2021. április 6-án – Fotó: Fran Santiago / Getty Images

Mit kínál az ESL, és mi lesz az átigazolásokkal?

A sorozatot 20 klubbal képzelnék el (egyelőre a 12 szakadár van, hozzájuk csatlakozhatnának még mások), ezeket két tízes csoportra osztják, mindenki játszana mindenkivel pályaválasztóként, majd vendégként is. Az első három helyezett automatikusan a legjobb nyolc közé jutna, míg a negyedikek az ötödikkel párharcra kényszerülnek, és a győztesekkel alakul ki a negyeddöntős mezőny. A csoportmeccseket ősszel, hétköznaponként játszanák le. Az egyenes kieséses lebonyolítás nagyon hasonló lenne a jelenlegi Bajnokok Ligájáéhoz, és a döntőt ugyanúgy májusban rendeznék, a helyszínről egyelőre még nincs döntés.

A 12 ESL-klub kicsit cinikusan annyit mondott, hogy konkurenciát akar kínálni a BL-nek, és persze a bevételeiket maximalizálni.

Sok, nem ismert részlet van eddig, az egyik ilyen, mi lesz az átigazolásokkal. Az eddigi rend szerint az egyik klub utalt a másiknak, előbb a FIFA, aztán az UEFA engedélyezte egy játékos pályára lépését. Fontos kérdés: ha a 12 topcsapat egymás között igazol, akkor abba már nem szólhat bele az UEFA? Ha vitás kérdés lesz, hová lehet jogorvoslatért fordulni?

Az könnyebb esetnek látszik, hogy mi van akkor, ha egy futballista a szuperligából kiöregszik, de még lenne pár jó éve, és elmenne mondjuk a szuperligán kívüli Sevillába? Valószínűleg megteheti, játszhat a BL-ben és a válogatottban, hiszen elhagyta a szakadárokat. Ha ugyanezt megfordítjuk más a helyzet: ha van egy tehetséges játékosa a például a német Wolfsburgnak, mint anno Kevin de Bruyne, aki nemcsak a pénzkeresetet, hanem a fejlődését szem előtt tartva eligazolna az angol Manchester City-hez, akkor őt megbüntetik. Egy olyan szervezet büntet, aminek a játékosok fejlődését kellene képviselnie.

Egy biztos, az ESL-ben a színvonal emelkedni fog, mert a legjobbak hétről hétre a legjobbakkal játszanak. Azt eddig is láthattuk, hogy a klubfoci a csúcs, a válogatottak játéka érzelmileg fontos, de ha egy csapat egész évben együtt készül, azt a válogatottnál eltöltött pár hét nem tudja felülmúlni. Nyilván más emóciókat vált ki egy klub és másokat a nemzeti csapat. Az ESL tehát kétszer 10 csapatban reménykedik az indulásnál, és pillanatnyilag úgy látszik, egyelőre kevesen vannak. Így is van erejük, viszont kellene melléjük még pár neves csapat, és lehet, hogy van is talonban.

Üzleti szempontból viszont fontos megemlíteni, hogy a Liverpoolnak van Angliában 5 millió szimpatizánsa, a világban 180 millió. A Liverpool drukkereit egyébként sem mozgatja meg, ha az angol válogatott játszik, vagyis a Liverpoolnak elsősorban az az érdeke, hogy a legjobb európai csapatokkal tudjon mérkőzni hétről hétre.

Tizenkét klub feltette a kérdést, mi szükség van az UEFA-ra?

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint nehezen volt elkerülhető ez a mostani fordulat. „Ha a futball közgazdasági logikáját veszem alapul, elkerülhetetlen volt ez a pillanat, a globalizálódó világ errefelé tereli a klubokat. Azokat a klubokat, amelyek kitüntetett szerepben vannak, mert ők termelik a pénzt. Olvastam egy kimutatást, hogy 600 millió embert ér el, ha egy hír megjelenik a Manchester Unitedről. Jó néhányan bele is kattintanak, érdeklődőkké válnak. És most a top12 egyik klubjáról beszéltünk csak.

Ez a 12 klub érzi, őket nézik, kiemelten fontosak a világban, és ők generálják a futball megkülönböztetett figyelmét és a bevételt. Ez a 12 klub feltette a kérdést, mi szükség van az UEFA-ra?”

– tette fel a kérdést. „Mindenki egy kicsit mohónak tűnik jelenleg, mindenki nyerni szeretne, nem tudom elképzelni, hogy végül ne egy win-win helyzet álljon elő. Egy induló ligánál nagyon fontos, hogy milyen hangulatban kezdi a szezont. Erre most még tippelni sem lehet, de ha kap egy eddig körön kívüli csapat 350 millió eurót, elgondolkodik, mit veszíthet. A válogatott versenyrendszerével nem látszik egyelőre, hogy férhet össze, mert a bajnokságokat sokszor megszakítja a válogatott időszak, erre kell megoldást találniuk” – mondta a Telexnek.

Tiltakozó molinók és egy kukába dobott Liverpool-mez a csapat stadionjánál 2021. április 19-én – Fotó: Peter Byrne / PA Images / Getty Images

A politika nem sokat tehet

Az ügy olyan horderejű, hogy jó néhány politikus már vasárnap reagált. A francia elnök, Emmanuel Macron az elsők között, de az angol Boris Johnson is gyorsan beszállt, pláne mert hat angol csapat van az alapítók közt. A politikának kevés ereje van vagy lesz ahhoz, hogy üzleti kérdésekbe beavatkozzon, mindenesetre az UEFA mellett álltak ki az ügyben, tehát ellenzik a szuperligát. Az UEFA és a FIFA általában fel szokta függeszteni a tagjait, ha a politika beavatkozik az irányításba, most nyilván nem bánkódnak, hogy a politika mellettük áll.

A magyar miniszterelnök Orbán Viktor különösen pikáns helyzetbe került, hiszen a múlt héten még gratulált Florentino Pereznek az újraválasztásához a Real élén. A Puskás Akadémia és a Real Madrid akadémiája között van is laza kapcsolat, most viszont Perez a szakadárok élén tűnt fel, Orbán viszont az UEFA oldalára állt. Az MLSZ egyelőre nem reagált az ügyre. Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor az UEFA végrehajtó bizottságának a tagja is egyben.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!