A futball válasza a Netflixre: 36 csapatos európai szuperliga

2021. április 07. – 23:49

A futball válasza a Netflixre: 36 csapatos európai szuperliga
BL-reform: az ECA és az UEFA futballcsaládja nem több, mint egy mese – üzenik a szurkolók a Bayern München – Arsenal BL-nyolcaddöntőn 2017. február 15-én, Münchenben – Fotó: Marc Mueller / Bongarts / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A legjobb európai futballklubokat tömörítő érdekszervezet, az Európai Klubszövetség (ECA) már évek óta követeli a Bajnokok Ligája megreformálását az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA). Az eredeti tervek szerint múlt szerdán döntöttek volna a sorozat teljes átalakításáról, ám az ECA nyomására az UEFA az utolsó pillanatban végül elhalasztotta a szavazást. Az ECA ezután egy közleményt is kiadott, amelyben azt írták, hogy a március 29-i igazgatótanácsi ülésükön az európai klubfutball jelenlegi helyzetéről és lehetséges fejlődéséről tárgyaltak.

„A testület részletesen áttekintette az UEFA-val folytatott eddigi megbeszéléseket, valamint a 2024 utáni időszakra vonatkozó terveket. Az igazgatótanács mind a 28 tagja egyetértett abban, hogy még nem tudják jóváhagyni a 2024 utáni időszakra vonatkozó legfontosabb változtatásokat. Az igazgatótanács úgy véli, (…) az ECA és az UEFA jövőbeli kapcsolataira is megfelelő figyelmet kell fordítani.”

Az ECA és az UEFA közötti megállapodás egyik legfontosabb része az az egyetértési memorandum (MoU), amely a két szervezet kapcsolatának minden egyes aspektusát rögzíti. A jelenleg érvényben lévő az UEFA érdekeinek kedvez, ugyanis olyan kulcsfontosságú kérdésekben biztosít számukra vétójogot, mint a televíziós közvetítési jogok újratárgyalása vagy a Bajnokok Ligájából származó jutalmak elosztása. A BL formátumához hasonlóan a MoU-t is megújítják 2024-ben, de ennek részleteiről egyelőre nem sikerült megállapodni, emiatt nem mehetett át a március 31-re tervezett szavazás. Az ECA jobb televíziós szerződéseket akar, és hogy az UEFA nagyobb szeletet adjon nekik abból a tortából, amit tulajdonképpen a klubok és a játékosok sütnek.

Az UEFA azt javasolta, hogy április 19-én térjenek vissza a témára, és akkor szavazzanak újra a Bajnokok Ligája reformjáról. Ha a feleknek addig sikerül megállapodniuk minden vitás pontban, akkor az alapjaiban fogja megváltoztatni a futballt.

A reformok támogatói szerint az átalakítás jobb meccseket és még több drámai pillanatot fog eredményezni, míg a kritikusok szerint az ilyen jellegű változások mindig csak egy dologról szólnak: a pénzről.

Az már most biztosnak tűnik, hogy a reformtól a gazdag szuperklubok várhatóan csak még gazdagabbak lesznek, míg a kisebb, a koronavírus-járvány által jobban sújtott csapatok és bajnokságok még inkább a perifériára fognak szorulni.

Hogyan nézne ki az új Bajnokok Ligája?

Az UEFA néhány éve már felismerte, hogy az egyre szorosabb szövetségbe tömörülő sztárcsapatok előbb vagy utóbb létrehozzák a maguk szuperligáját, ami végső soron az UEFA szétszakadását és eljelentéktelenedését okozhatná. Mindezt megelőzendő, az európai szövetség maga állt a reformok élére, így pedig a legértékesebb termékükből, a Bajnokok Ligájából ők csinálják meg azt a szuperligát, amire a legnagyobb klubok régóta vágynak. Vagy valami hasonlót. A BL jelenlegi kereskedelmi és közvetítési ciklusa 2024 tavaszán jár le, az ősszel kezdődő új kiírásra pedig teljesen átalakítanák a sorozatot. A legfontosabb változások a következők lesznek:

  • Eltörlik a 32 csapatos csoportkört.
  • A helyét egy 36 csapatos, úgynevezett svájci rendszerű bajnokság venné át.
  • Az ide bejutó csapatok tíz meccset játszanának, ötöt hazai, ötöt idegenbeli pályán.
  • A párosításokat sorsolással döntik el.
  • A legjobb nyolc csapat automatikusan továbbjut.
  • A 9. és 24. hely között végzett 16 csapatból 8 juthat még tovább egy rájátszás után.
  • Így alakul ki a legjobb 16 csapat mezőnye, ahonnan már a megszokott módon lehet eljutni a döntőig.
  • Egy szezon (a selejtezők nélkül) így már nem 125, hanem 225 meccsből állna.

A Bajnokok Ligája mostani csoportkörét gyakran éri a vád, hogy túl unalmas, alig van igazi rangadó, a csapatok között akkora a különbség, hogy gyakran már három meccs után eldől, melyik két csapat jut tovább. Az új formátum ezt teljesen megszüntetné, a legtöbb szurkolót vonzó csapatok már az ősszel is több meccset játszanának egymás ellen, minden meccsnek komoly tétje lenne, ami végig fenntartaná az izgalmakat. A több mérkőzés miatt az UEFA még több közvetítési jogdíjat tud kérni, amiből a klubok is többet profitálhatnak. Ez a szempont a mostani bizonytalan, járványos időkben különösen felértékelődik. A felsorolt érvek alapján a reform igazi win-winnek tűnik, amivel a szurkolók, a klubok és az irányító szerepét megtartó UEFA is jól járna. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű.

BL-sorsolás Svájcban 2021. március 19-én – Fotó: Reuters

Az egyik vitatott pont, hogy a plusz négy főtáblás helyet mi alapján ítéljék oda. Egy lehetséges elképzelés szerint két helyet nem a nemzeti bajnokságban elért helyezés, hanem egyfajta „történelmi érték” alapján osztanának ki. A példa kedvéért: nem baj, hogy az Arsenal jelenleg csak 9. az angol bajnokságokban, de korábban rengetegszer szerepeltek a BL-ben (és nem mellesleg sok szurkolójuk is van), ezért a múlt eredményeire való tekintettel mégiscsak ott lenne a helyük Európa 36 legjobb csapata között. A szintén ECA-tag, az angol bajnokságban 8. helyen álló Evertonnál aligha örülnének egy ilyen kiemelésnek. Az Aston Villa vezérigazgatója, Christian Purslow nemrég élesen kritizálta az új BL kvalifikációjának ezt az ötletét.

Emellett az UEFA-nak a nemzeti szövetségekkel és bajnokságokkal is kompromisszumot kell kötniük.

2024-ig a BL-csoportkörös csapatoknak hat meccset kell játszaniuk ősszel, de az új rendszerben már minimum tízet kéne. A plusz négy mérkőzésnek valahogy időpontot kell találni az amúgy is túlzsúfolt futballnaptárban, és ez leginkább a nemzeti kupák kárára történhet meg. Ismét egy angliai példával élve: a Ligakupát szervező Angol Labdarúgó Ligának (EFL) adott esetben el kellene fogadnia, hogy a Liverpool és a Manchester City csak az ificsapatával tud indulni a sorozatban. Ez jelentős hatással lenne az EFL pénzügyeire, mivel az ő legfontosabb bevételforrásuk a Ligakupa közvetítési jogdíja, ami a legjobb klubok nélkül korántsem lenne olyan értékes. Rick Parry, az EFL elnöke szerint ezzel a bevételeik egyharmadát veszíthetik el, így pedig kevesebb pénzt tudnak visszaosztani a kisebb kluboknak.

Az ECA-nak jelenleg 232 klub a tagja (Magyarországról a Debrecen, a Budapest Honvéd, a Ferencváros és a Mol Fehérvár), könnyen belátható, hogy a szervezet sem lehet teljesen egységes a reformot illetően. A Real Madrid és a luxemburgi Dudelange érdekei között viszonylag kevés a közös pont.

Kelet-Európának marad a harmadosztály?

Különösen nagy lehet most a nyomás az UEFA szlovén elnökén, Aleksander Čeferinen, aki a 2016-os megválasztásakor azzal az ígérettel gyűjtött magának támogatókat, hogy a kis- és közepes méretű klubok, ligák és országok érdekeit fogja képviselni.

Elődje, a FIFA korrupciós botrányába belebukó Michel Platini 2009-re átalakította a Bajnokok Ligája selejtezőrendszerét, a bajnoki és nem bajnoki ágak bevezetésével a korábbi résnyinél jobban kinyitotta az ajtót a kelet-európai klubok előtt. A változtatás első haszonélvezője a Debrecen volt, amely második magyar csapatként jutott el a BL csoportköréig.

Pár hónappal Čeferin elnökké választása után, 2016 decemberében az UEFA bejelentette: 2018-tól ismét változik a BL lebonyolítása, de éppen az ellenkező irányba. A sorozatot szűkítik, a Platini által kinyitott kiskaput visszacsukták. Az Európa-liga címvédője és a legerősebb négy bajnokság csapatai egyből a csoportkörbe kerülnek, elvéve a helyeket a selejtezőből érkező csapatok elől.

Ez volt az UEFA első, a mostani reformok felé vezető lépése, azóta pedig már ott tartunk, hogy szinte meg is valósult az európai szuperliga.

Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke bemutatja a Nemzetek Ligája-trófeát a svájci Lausanne-ban 2018. január 24-én – Fotó: Jean-Christophe Bott / MTI / EPA

2018 novemberében a Der Spiegel a Football Leaks által megszerzett levelezések alapján azt írta, hogy az ECA krémje, a legbefolyásosabb 16 klub vezetői már évek óta tervezgették egy UEFA-tól független szuperliga létrehozását, amit feljutó és kieső csapatokkal akár több osztályossá is lehet bővíteni. A terv részleges megvalósulására már csak pár hónapot kell várni, ugyanis július 8-án elindul az új európai kupasorozat, a Konferencia-liga.

A Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) 1999-es megszűnése után lesz ismét harmadik számú kupasorozat, amit kimondva-kimondatlanul is a félperiféria és periféria klubjainak találtak ki. Az UEFA a sokáig alulértékelt Európa-ligát egyúttal feljebb pozicionálja, az eddig 48 csapatos csoportkört 32 csapatosra szűkíti, a kimaradó 16 csapatot 16 másik, még náluk is gyengébb csapattal gyúrják össze, és így jön létre az európai foci harmadosztálya,

ahol a magyar klubok valószínűleg gyakori szereplők lesznek.

A magyar bajnok továbbra is Bajnokok Ligája-selejtezőben indul majd, de a bajnokság második és harmadik helyezettje, valamint a kupagyőztes már csak a Konferencia-ligában indulhat. Ha a bajnoki címet jó eséllyel idén is behúzó Ferencváros csak egy kört megy a BL-selejtezőben, már azzal nagy lépést tesz a felé, hogy legrosszabb esetben is konferencia-ligás legyen az ősszel.

Ennek az „osztályharcnak” lesz a befejező és leglátványosabb eleme a Bajnokok Ligája 2024-es átalakítása. Az UEFA nem véletlenül hozta létre a Nemzetek Ligáját, ahol a válogatottak divíziókba sorolva, közel azonos képességű ellenfelek ellen játszhatnak a vb- és Eb-selejtezők között. Most ugyanennek a rendszernek a klubfocira való átültetése zajlik éppen.

A Netflixet kell legyőzni

Óriási közhely, hogy a koronavírus-járvány örökre megváltoztatta a tartalomfogyasztási szokásokat, de a tavalyi nézettségi adatok valóban azt mutatják, hogy jelentősen zuhant a sportesemények iránti érdeklődés. A kaotikusan alakuló szezon végén, szurkolók nélkül, buborékban rendezett NHL-döntő nézettsége 61, az NBA-döntőé pedig 49 százalékkal csökkent Amerikában az előző évi döntőkhöz képest.

Az Emmy-díjas televíziós producer, Dennis Deninger szerinte naivitás lenne azt gondolni, hogy a tavalyi év csak egy anomália, és a járvány után újra olyan lesz minden, mint régen. A Syracuse Egyetemen sportkommunikációt is oktató Deninger úgy gondolja, Amerikában a sportesemények nézettsége még évekig nem fog visszatérni a járvány előtti szintekhez. A bezártság még inkább megváltoztatta a tévénézési szokásokat, és ez komoly kihívás elé állítja az évtizedek óta a napi rutin alapján működő tévéipart. A rugalmas otthoni munkavégzéshez sokkal jobban passzol a nemlineáris tartalomfogyasztás szabadsága. Nem hiába van már 200 milliónál is több előfizetője a Netflixnek.

Ezzel szemben a sport mereven ütemezett tartalmat, vagyis a rugalmasság teljes ellentétét kínálja. A sportligák már a járvány előtt is azzal küzdöttek, hogy rohamosan öregedett a közönségük. A Sports Business Journal 2017-es tanulmánya megállapította, hogy 2000 és 2016 között az NHL-nézők átlagéletkora 33-ról 49-re nőtt, ugyanez az az MLB esetében 52-ről 57-re, az NFL-nél pedig 44-ről 50-re változott.

BL negyeddöntőben FC Barcelona-Bayern München meccset néznek Barca-drukkerek 2020. augusztus 14-én egy lisszaboni kocsmában – Fotó: Patricia de Melo / AFP

Mark Beal, a Rutgers Egyetem adjunktusa szerint ez azért van így, mert egy átlagos Z-generációs soha nem fog ahhoz hozzászokni, hogy végignézzen egy háromórás NFL-meccset, ha helyette lehet netflixezni is. Ők már okostelefonnal a zsebükben nőttek fel, és egyszerűen nincsenek hozzászokva a hagyományos tévézéshez. Amikor Beal megkérdezi a hallgatóitól, hogy ki nézte a Super Bowlt vagy az Oscar-gálát, akkor évről évre egyre kevesebben emelik fel a kezüket. „A Z-generáció számára az idő nagyon értékes, de egy háromórás közvetítést nem tartanak igazán értékesnek” – mondja Beal.

A sportligáknak azonban még van idejük ezen változtatni. Amíg az idősebb generációk elég fizetőképes közönséget alkotnak, addig a tévés jogdíjak is növekedni fognak. Hosszú távon viszont nyilvánvaló, hogy a bajnokságoknak új terveket kell kidolgozniuk a leendő szurkolók elcsábítására. A Bajnokok Ligája szuperligává változtatása éppen ezt a célt szolgálja. Létrehozni egy olyan különleges sorozatot, amiről senki sem akar majd lemaradni.

Ma már egyre több futballszakember osztja azt a nézetet, hogy a kluboknak valójában nem is egymással, hanem az olyan streamingszolgáltatókkal kell versengeniük, mint a Netflix és társai. Dárdai Pál nemrég nyilatkozta azt, hogy „a Netflix jó szórakozást nyújt, de a futball izgalmat, akciót ad, mindig történik valami kiszámíthatatlan. A futball jobb, mint a Netflix.” A Bayern München leendő vezérigazgatója, Oliver Kahn a ZDF podcastjében beszélt arról, hogy a Bayern új riválisait úgy hívják, hogy Netflix és Amazon Prime.

„Ebben az évtizedben hatalmas változásokat fogunk tapasztalni. A fiatalabb generációk megszólításáért a Netflixszel vagy az Amazon Prime-mal kell versenyezni. A futball az elmúlt húsz évben folyamatosan növekedett, de nem feltételezhetjük, hogy ez mindig is így marad” – mondta Kahn.

Felhasznált források: Athletic | BBC | Forbes | Guardian | New York Times | Washington Post

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!