Ha a helyi szintekhez viszonyítunk, sok helyen tényleg túl magasak a polgármesteri fizetések
Ez itt a Névérték, a Telex gazdasági blogja, amelyben külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Nagy hullámokat ver Magyar Péter miniszterelnök egy interjúban elejtett félmondata a polgármesteri fizetések csökkentésének igényéről. A kérdés (csökkenteni vagy nem csökkenteni?) sok síkon értelmezhető és vitatható, amely síkok közül én most ahhoz szeretnék hozzászólni, amely a polgármesteri fizetések szintje és a korrupciós kockázat közti fordított arányosságra hívja fel a figyelmet, azaz arra, hogy az alacsony polgármesteri fizetések növelik a korrupciós kockázatot.
A fenti állítást fogalmazza meg például (tudományos igénnyel) Fazekas Mihály Ezért nem jó ötlet a polgármesteri béreken spórolni, hiába hangzik jól című írása a Defacto blogon, amelyet a Telex címlapra tett. Idézem: „Belátható azonban, hogy az alacsonyabb bérezés sok, egyébként kiváló képességű és etikus politikusjelöltet eltántoríthat a szakmától, mert nem tartják arányosnak a bérezést a munka kihívásaival. Továbbá az alacsonyabb bérek vonzóbbá teszik a korrupt vagyonszerzést, mert a polgármesterek legális bérezése nem vagy csak kevéssé teszi lehetővé azt az életszínvonalat, amit a versenyszférában dolgozva elérhetnének.”
Nem vitatom Fazekas állításait általában. Szeretném azonban mélyebb elemzési szintre vinni a diskurzust, amely szinten bemutatható, hogy a fenti állítás általános igazsága mellett az is igaz, hogy a jelenlegi rendszerben számos esetben túl magasak polgármesteri bérek.
Fazekas előfeltevése a versenyszférában elérhető keresetre utal, mint referenciaértékre, amelyhez képest kell a polgármesteri fizetést vizsgálnunk arra figyelemmel, hogy az relatíve mekkora (elég magas-e) korrupciós kockázat szempontjából. A hiba szerintem éppen a referenciaérték meghatározásában van. A versenyszféra keresete általában (átlaga) 2024-ben (KSH terminológiával az egy főre jutó bruttó/nettó átlagkereset a vállalkozások esetében) bruttó 651 145 forint, nettó 447 966 Ft volt (KSH). Azért a 2024-es év átlagkereseti adatait kell néznünk, mert a jelenlegi jogszabály az éves átlagkeresethez (nemzetgazdasági átlagkereset) köti – különböző szorzókkal – a polgármesteri fizetéseket. Jelenleg a 2024-es a számítási alap, 2026. július 1-től lenne a 2025-ös átlagkereset. A fenti értékek tehát azok, amelyeket az előadottak szerint a polgármesteri fizetéseknek meg kell haladniuk és a jelenlegi rendszerben meg is haladnak.
De elképzelhetjük-e az ország munkaerőpiacát egy egységes piacnak, ahol kialakul egy, a versenyszférára jellemző bér (munkapiaci egyensúly ár)? Nézetem szerint nem. A magyarországinál sokkal rugalmasabb munkaerőpiaccal rendelkező gazdaságok esetében is igen merész lenne egységes piacként kezelni a munkaerőpiacot, elvonatkoztatva annak tagoltságaitól. A munkaerőpiac nem egy piac, hanem sok-sok piac lazább-szorosabb halmaza. Jelen esetben koncentráljunk a területi (földrajzi) tagoltságra, és tegyük félre a többit!
A GKI egy elemzése a 2024-es évre vonatkozóan elég szépen (színesen) megmutatja, hogy az ország jelentős részén a helyi (!) átlagkereset messze az országos átlag alatt van. Ez persze nem akkora meglepetés, de az alábbi ábra még így is sokkoló abban a tekintetben, hogy milyen sok település esetében marad a helyi kereset nem egyszerűen az átlag alatt, de jelentősen az átlag alatt.
A nettó keresetek alakulása 2024-ben településenként (ezer forint)
A referenciaérték még egyszer 447 ezer forint, ami az ábrán a világoskék színnek felel meg. A sárga, barack, piros és bordó színnel színezett területeken mindenhol alacsonyabb a települési átlagkereset, a piros/bordó területeken nagyjából a felét vagy a felét sem éri el az országos átlagnak.
Az idézett „alacsonyabb bérek” esetét állításom szerint tehát hibás az országos kereseti átlaghoz (vállalkozások) viszonyítani a polgármesteri fizetésnél és megítélni annak alacsony vagy elégséges mivoltát a korrupciós kockázat viszonylatában. Sokkal inkább a helyi átlagkereset, mint referenciaérték számít ebben a tekintetben. Egy 200 ezer forint nettó átlagkeresetű település esetében a nettó 500 ezer forint (bruttó kb. 752 ezer forint) magas értéknek számít, míg egy 700 ezer forintos nettó átlagkeresettel bíró (1 052 ezer forint bruttó) település esetében ugyanaz az 500 ezer forintos nettó bér megalázóan alacsony lenne.
Éppen ezért hibás az a jelenlegi jogszabályi gyakorlat, amely az országos átlagot (nemzetgazdasági országos éves átlagkereset) veszi alapul, majd korrigálja azt településméret szerint különböző szorzókkal. A jelenlegi szabályozás sok száz település esetében, főleg az 500 fő alatti és a pár ezer fős települések esetében jelentősen eltéríti felfelé a helyi keresetektől, jövedelmektől. Ha a települési tényleges nettó átlagkereset 200-300 ezer forint, akkor a jelenlegi szabályok szerinti minimum 660 000 forintos, de akár 1 000 000 forint feletti nettó átlagkereset messze túlmutat az igazságos és méltányos béren és számos kérdést vet fel a helyi szolidaritással és helyi képviselettel kapcsolatban.
