Ez egy nagyon nehéz matekpélda lesz a kormány számára
2022. április 28. – 04:48
Már az első negyedévben összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány háromnegyede. Ha az egyensúlyt és a rezsicsökkentést is megszorítások nélkül szeretné megőrizni, a kormánynak kb. 3000 milliárd forint pluszbevételt kell találnia, amit kizárólag ágazati különadók bevezetésével lehetetlen megoldani.
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyen külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik.
Talán soha nem kezdte még ilyen rosszul az évet a magyar költségvetés. Az első két hónapban elért közel 1500 milliárd forintos deficit 2002 óta a legrosszabb adat, ehhez jön hozzá a márciusban kialakult 875 milliárd forintos mínusz, ami negatív rekordnak számít a harmadik havi egyenlegek tekintetében. Ezzel már az első negyedévben megközelítettük az éves hiánycél háromnegyedét, ami több szempontból is aggodalomra ad okot.
Hogyan jött össze ez a hiány?
A probléma gyökere nem a bevételi oldalon keresendő. A főbb adóbevételek összességében meglehetősen jól alakultak: az általános forgalmi adóból (áfa), személyi jövedelemadóból (szja), jövedéki adóból vagy társasági adóból származó bevételek megegyeznek az előzetes tervszámokkal, vagy azt meg is haladják. Az idei költségvetés egyensúlya egyértelműen a kiadási oldalon rogyott meg.
A Pénzügyminisztérium az ezzel kapcsolatos korábbi közleményében a hatalmasra duzzadt hiány elsődleges okai között a gyermeket nevelők szja-visszatérítését, a 13. havi nyugdíjat, a fegyveres és rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatottak hathavi fegyverpénzét, a 25 év alattiak szja-mentességét és a munkáltatói adó 13 százalékra csökkentését említi.
Bár ezek között van néhány egyszeri kiadási tétel (például az szja-visszatérítés), akad pár olyan új elem is, aminek bevételi fedezetét hosszú távon meg kell teremteni. Ilyen például a 13. havi nyugdíj.
A baj ennél sokkal nagyobb
Az előbb felsoroltakhoz hozzá kell számolni a kedvezőtlen piaci folyamatokat, vagyis az energiaár-emelkedést és a piaci kamatemeléseket. A rezsicsökkentés idei költségét a szakértői becslések 1000 és 2000 milliárd forint közé teszik, a leggyakrabban hallott összeg most 1300 milliárd forint. Csak ennek a tételnek az ellensúlyozására kb. 35 százalékos áfa-, 33 százalékos társaságiadó- vagy 23 százalékos szja-kulcsot kellene bevezetni, és akkor még a költségvetés egyébként jelentkező hiányát nem is kezeltük.
Fedezetteremtés szempontjából szintén megoldandó feladat a benzinárstop. A hatósági ár és a valós piaci ár közötti különbséget ugyanis most részben az állam kompenzálja mind a kiskereskedőknek, mind a Molnak.
Mindezeket összevetve, ha a kormány azt szeretné, hogy a költségvetés hiánya a rezsicsökkentéssel és az egyéb költségelemekkel együtt – megszorítások nélkül – az eredetileg tervezett 5 százalék körül maradjon, akkor nagyjából 3000 milliárd forint pluszbevételt kell találnia. Ha nem történik semmi, a várható teljes költségvetési hiány az idén várhatóan eléri a 6000 milliárd forintot, ami több, mint a legnagyobb tételnek számító áfabevétel (a 2022-es előirányzat 5487 milliárd forint).
A szektorális különadók nem elegendők
Az elmúlt hetekben egyre többet lehet hallani az ágazati különadókról mint a hiány csökkentésének egyik lehetséges eszközéről. Az április 21-i kormányinfón egy kapcsolódó újságírói kérdésre Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány egyelőre nem tárgyalt ezek bevezetéséről, de nem zárta ki, hogy erre a későbbiekben sor kerülhet.
2021-ben szektorális különadókból összesen 770 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A rezsicsökkentés miatt keletkező rés ennek mintegy kétszerese, a megszorítások nélkül szükséges 3000 milliárd forintos pluszbevétel pedig megközelítőleg a négyszerese. Könnyen belátható tehát, hogy ekkora költségvetési lyukat kizárólag szektorális különadók bevezetésével nem lehet betömni, ehhez az adórendszer más elemeihez is hozzá kell nyúlni.
Elkerülhetetlennek látszik a kiadási oldal erőteljes megnyirbálása is: számos állami beruházást le kell majd állítani, illetve el kell halasztani.
A magyar kormánynak ezen felül mindenképpen egyezségre kell jutnia Brüsszellel, hogy ismét hozzáférjen az uniós pénzekhez és forrásokhoz, amelyek nagy segítséget jelentenek a költségvetés finanszírozásában.
Két-három szűk esztendő
Jelenlegi ismereteink szerint az idei infláció várhatóan 10 százalék körül alakul Magyarországon. Az árak általános emelkedése egyben azt is jelenti, hogy az áfabevételek is jelentősen nőnek, ami kétségtelenül kedvezően hat a költségvetés egyensúlyára. Ha így nézzük,
a kormány nem igazán érdekelt abban, hogy túlzottan megfékezze az inflációt.
Ellenzéki oldalon több ezzel kapcsolatos vélemény is napvilágot látott, miszerint az Orbán-kormány stabilizációs gazdaságpolitikájának pontosan ez az egyik fő eleme („inflációs adó”). Kérdés azonban, hogy ez mennyire tudatos döntés vagy tervezés, az infláció ugyanis veszélyes és nehezen kordában tartható folyamat, a kiszámíthatatlansága miatt erre tehát nem érdemes alapozni.
Az idei költségvetés hiánya a felsorolt intézkedések megvalósítása mellett is várhatóan bőven 5 százalék felett alakul. Emiatt a GDP-arányos államadósság is emelkedni fog, ami sajnos azt jelenti, hogy közép- vagy hosszú távon sem remélhetünk nagy lazítást. Jelenleg úgy tűnik, a gazdasági folyamatoktól függetlenül 2-3 nehéz év vár ránk.
