Miért nem járható út az adócsökkentés, ha a benzinárat akarja mérsékelni a kormány?
2022. március 5. – 06:29
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyben külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Az elszabaduló üzemanyagárak ellen bevezetett árstop – ami nélkül péntektől a benzinért átlagosan 553, a gázolajért 574 forintot kellene fizetnünk – kapcsán sokszor hallani azt a véleményt, hogy ehelyett inkább az ezeket a termékeket terhelő adókat kellene csökkenteni. A megoldás kézenfekvőnek tűnik, a valóság azonban ezzel szemben az, hogy
a magyar kormánynak nincs igazi mozgástere ebben a kérdésben.
Az üzemanyagok adótartalma közismerten nagy, ez alapvetően két tételből tevődik össze: a jövedéki adóból és az áfából. A jövedéki adó minimumszintjét az Európai Unió szabályozza. A benzin esetében ez nem lehet alacsonyabb 0,359 eurónál, a gázolajnál pedig 0,33 eurónál. Az uniós szintű harmonizációra, vagyis a minimumszint meghatározására ezen a téren azért van szükség, hogy a tagállamok ne tudják kijátszani egymást, és alacsonyabb jövedéki adókulccsal befolyásolni más országok állampolgárait, hogy náluk vásároljanak üzemanyagot.
Szintén az uniós szabályozás az akadálya annak, hogy alacsonyabb áfakulcsot lehessen bevezetni külön a benzinre és a gázolajra. Az adó mértékét csak úgy lehetne csökkenteni a szabályok betartásával, ha az általános áfakulcsot viszi le a kormány 27 százalékról egy meghatározott értékre. Ez esetben azonban minden terméknek és szolgáltatásnak csökkenne az áfája, ami komoly veszélybe sodorná a költségvetés egyensúlyát.
Az üzemanyagok adótartalmával kapcsolatos érdekesség, hogy az áfát az üzemanyagon felül a jövedéki adóra is rá kell számítani.
Tehát a jövedéki adó után is áfát kell fizetni: az adót adóztatjuk.
A magyar kormány eddig tartotta is magát ezekhez a szabályokhoz, az üzemanyagok nagykereskedelmi árának 480 forintos rögzítéséről szóló, február 28-án kihirdetett kormányrendelet azonban az üzemanyagok jövedéki adóját is mérsékelte. A benzin és a gázolaj esetében is 5 forintos tételről van szó egy literre vetítve, ami ugyan kis mértékű csökkentés, de így is sérti a vonatkozó uniós előírásokat.
Bár a rendelkezés egyelőre csak ideiglenesen, 2022. május 15-ig lenne hatályban, érdemes megjegyezni, hogy a kormánynak még a veszélyhelyzetre való hivatkozással sincs hatásköre rendeleti úton az uniós szabályokkal szembe menni, márpedig itt most ez történt. Ugyanakkor a szabály rövid és átmeneti jellege miatt valószínűsíthető, hogy komolyabb retorziókkal nem kell számolni a kormánynak. Tekintettel arra, hogy különböző módokon máshol is elkezdték lazábban értelmezni a keretszabályokat,
nem lennénk meglepve, ha előbb-utóbb az Európai Bizottság jönne elő egy olyan javaslattal, hogy az orosz-ukrán válság miatt elszabaduló üzemanyagárak és az inflációs félelmek miatt a tagállamok ideiglenesen csökkenthessék a jövedelmi adó mértékét.
Környékbeli megoldások
Lengyelország
Az infláció letörése érdekében Lengyelországban februártól fél évig nullára csökkentették az élelmiszer, a földgáz és a trágyakészítmények áfáját, ezen felül az üzemanyagok árának áfatartalmát is levitték: az eddigi 23 százalékról 8 százalékra. A döntésnek súlyos gazdasági következményei lehetnek, hiszen az áfa mértékének csökkentése miatt jelentős bevételektől esik el a lengyel költségvetés. Ezen felül komoly szankciók várhatók az EU részéről, hiszen az intézkedés egyértelműen szembe megy az uniós áfa szabályokkal. A kötelezettségszegési eljárás megindítása borítékolható.
Románia
Romániában ideiglenesen a felére csökkentenék az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót, ezt jelentette be február 22-én a román pénzügyminiszter. Bár dél-keleti szomszédunknál a jövedéki adó szintje jelenleg az EU által előírt minimum felett van, ezzel az intézkedéssel mindenképpen az alá csökkenne. A tervről a román kormány egyeztetést kezdeményezett az Európai Bizottsággal és a nagy üzemanyaggyártó vállalatokkal.
