Hogyan lett Rákay Kálmánból Philip, ha ilyen név Magyarországon nem is választható?
2024. március 21. – 04:58
Március közepén sokat lehetett találkozni Rákay Philip nevével, amikor bemutatták az ő producerkedésével készült Petőfi-filmet, a minden idők legnagyobb állami támogatásával készült Most vagy sohá!-t. De már néhány héttel korábban is bekerült a hírekbe, amikor bejelentette, hogy eladja a többségi tulajdonrészét a hódmezővásárhelyi Promenad24-ben, abban a lapban, amely lejáratókampányt folytatott Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter ellen. Ezután a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter közölte, hogy az önkormányzat szívesen megvenné a lapot. Nekünk azonban mindez most inkább azért érdekes, mert Márki-Zay az erről szóló Facebook-bejegyzésében Rákay Kálmánként hivatkozott Rákay Philipre, amit ő nem vett jó néven:
„Márki-Zayt arra kérném, hogy szánalmasan bornírt akciói során ne emlegesse néhai édesapámat! Az én nevem – hivatalosan is – Rákay Philip”
Erre a mondatra azért figyeltünk fel, mert bár az közismert, hogy Rákay eredeti keresztneve Kálmán, az már zavarosabb történet, hogy pontosan hogyan és mikor változtatta Philipre. Egyrészt azért, mert egy két évtizeddel ezelőtti rövid időszakot leszámítva hivatalosan nem is vehette volna fel ezt a nevet; másrészt azért, mert – mint cikkünk írása során szembesültünk vele – ellentmondásosak az erről szóló nyilatkozatai.
Pipó vagy Filippó lehetsz, de Philip nem
Kezdjük azzal, ami miatt egyáltalán belevágtunk ebbe a cikkbe: ha ma valaki magyar állampolgárként Philip keresztnevet szeretne magának vagy a gyerekének, erre alapjáraton nem lenne lehetősége. Ezért gondoltuk, érdekes sztori lehet, hogy Rákaynak hogyan sikerült a névváltoztatás.
Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint az anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzékéből, azaz a hivatalos utónévjegyzékből választható keresztnév – ami abban szerepel, az automatikusan mehet. Ha valaki olyan utónevet szeretne bejegyeztetni, amely nem található meg az utónévjegyzékben, akkor kérvényt kell benyújtania a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Hatósági Szakigazgatási Főosztályára. A kérelmezett névről a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakértői döntenek: ha anyakönyvezhetőnek minősítik, akkor nemcsak az adott kérelmező kap zöld jelzést, hanem egyúttal felveszik a nevet az utónévjegyzékbe, és onnantól bárki másnak is választhatóvá válik.
Az utónévjegyzék 2009 óta havonta frissül, tehát mindig naprakészen tartalmazza az összes választható nevet. Márpedig a jegyzékben nem szerepel a Philip, tehát a jelenleg érvényes kérelmezési folyamaton biztosan nem esett át, és ma nem választható utónév Magyarországon. A neveket listázó utónévjegyzék mellett a Nyelvtudományi Kutatóközpont működtet egy utónévkeresőt is, a Philipet természetesen ez sem ismeri.
Ismeri viszont annak magyarosabb írásmódú változatát, a Filipet, amelyet Rákay vagy bárki más is gond nélkül választhatna. Mindkettő a Fülöp név rokona, görög eredetűek, jelentésük lókedvelő – nomen est omen, ugye. De ha valaki ebből a névcsaládból választana, lehetne akár Filep, Filippó vagy Pipó is, ha úgy tartja kedve. Philip azonban nem.
Menekülőút lehet, ha a névválasztás előtt álló valamilyen nemzetiséghez tartozik, mert rájuk más szabály vonatkozik: minden magyarországi nemzetiségnek van egy saját névlistája, ahonnan utónév választható. Elvileg tehát magyarázná a dolgot, ha Rákay német vagy román nemzetiségi lenne, a Philip név azonban ebben a formában egyik ilyen listán sem szerepel. A legközelebbi találat a német nemzetiségi utónévjegyzékben két p-vel szereplő Philipp. De mint egy olvasónk a cikkünk megjelenése után felhívta rá a figyelmünket, még ez sem lett volna járható út, mert a vonatkozó törvény szerint a nemzetiséghez tartozó személy az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését kérheti, így Rákay csak a Kálmán német megfelelője, azaz Koloman vagy Coloman lehetett volna.
Akkor is el lehet térni a hivatalos utónévjegyzéktől, ha valakinek legalább az egyik szülője nem magyar vagy kettős állampolgár, illetve a nem magyarországi születés is indokolhatja a különleges névadást – Rákay Philip esetében ezek a körülmények sem állnak fenn.
Na de akkor mi történhetett? Szerencsére a korábbi nyilatkozatai adnak némi támpontot.
Ifjúkori lázadásból karriermegfontolás, de Grácián atya megértő volt
Rákayt nem mindig háborította úgy fel a Kálmán név emlegetése, mint amikor Márki-Zay tette ezt. Az elmúlt évtizedekben rendre előkerült a névváltoztatás témája a vele készült interjúkban, és az erre vonatkozó kérdésekre látszólag készségesen válaszolt is.
A 2003-ban a Demokratának adott (de a saját honlapjukon valamiért 2009-esként feltüntetett) interjúban például így emlékezett vissza a Philippé válásra: „Akkor találtam ki, amikor a Riporter kerestetik versenyen a közönség előtt zajló utolsó forduló következett. Gondolkoztam, milyen néven mutatkozzam be, hogyan induljak el az országos televízióban. Furcsának tűnhet ez, hiszen akkor már jó ideje Rákay Kálmán néven vezettem műsorokat a szekszárdi tévében, tehát kézenfekvő lett volna, hogy ezen a néven folytassam a pályámat. De valami miatt úgy éreztem, nem tudom, miért, és a mai napig sem találok rá magyarázatot, hogy ez nem lenne így jó. Túl bonyolult, nehéz megjegyezni és nagyon komoly is egy 20 éves emberhez, aki ifjúsági és zenei műsorokat fog vezetni.
Gondoltam, a Philip könnyen megjegyezhető, és mivel a nézők is szavazhatnak, talán felkelti majd az érdeklődésüket. Hozzá kell tennem, hogy akkoriban még nem volt boldog-boldogtalannak felvett művészneve.”
Amikor az újságíró a művésznévhasználat miatt Alfonzóhoz és Rodolfóhoz hasonlította, Rákay így folytatta a történetet: „Kicsit csodálkoztak is Szekszárdon, amikor megláttak a tévében ezzel a névvel, többen azt hitték, valami bajom van, úgyhogy már csak ezért sem volt egyszerű ezt felvállalni, de úgy éreztem, ez a karrierem szempontjából fontos lépés. Szóltam a szüleimnek is, hogy mostantól ezen a néven futok. Nem nagyon értették, de édesapám, aki közgazdász, mindig hagyta, hogy magam döntsek, erre is azt mondta, ahogy gondolod, fiam. Valószínűleg arra gondoltak, hogy ez az utolsó kamaszkori lázadó megmozdulásom. Mivel közvetlen ezután költöztem Budapestre, itt már mindenki így ismert meg, így kezdett szólítani, nem is ismerte senki a polgári nevemet. Minden tévében és rádióban, ahol műsorvezetőként megjelentem, így szerepeltem. A feleségem is így ismert meg, így is szólít, minden ismerősöm és barátom ezt a nevet ismeri. Amikor a Hír TV-hez kerültem, akkor sem éreztem, hogy változtatnom kellene, hiszen a közönség is így ismert, csupán annyi történt, hogy újra használom a vezetéknevemet.”
„Nem voltam megbékélve ezzel a névvel, ezért afféle fiatalkori fellángolásnak köszönhetően megváltoztattam” – mondta már egy 2004-es interjúban a Kálmán névről.
A közmédiának adott 2011-es interjúban is szóba került, hogyan ragadt rajta a Philip. „Ennyire megszeretted?” – hangzott a kérdés. „Rajtam maradt és meg is szoktam már. Az elmúlt húsz évben szinte elválaszthatatlan részemmé vált. Lázadásból induló ifjúkori tudatosság munkált a művésznév-választásban: akkoriban úgy hittem, a karrier egyik fontos attribútuma egy jól csengő név. S mivel az eredeti nevemet túl komolynak gondoltam, kitaláltam a Philipet. Akkoriban még nem volt ennyi Dzsenifer, meg Kevin. Aztán így ismert meg az ország.
Vicces volt, amikor az esküvőnk előtt kicsit feszengve kértem a ferences atyától, hogy a szertartáson Philipként eskessen. Ő egy pillanatra sem jött zavarba, sőt megnyugtatott: »Nyugalom, én sem Grácián atya néven születtem!«”
Ezek alapján jól be lehet lőni, pontosan mikor lett Kálmánból Philip: Rákay 1992-ben nyerte meg a Magyar Televízió Műsorvezető kerestetik című vetélkedőjét (amelyre ő a Demokratának Riporter kerestetik néven utalt), közvetlenül ez előtt döntött az új név felvétele mellett. Ekkor költözött (vagy ahogy ő mondta már hamisítatlan budapestiként, „felköltözött”) Budapestre. „A verseny után egy csapásra megváltozott az életem: új néven, új városba, új emberek közé kerültem” – erősítette meg a 2011-es interjúban is, hogy mindez ugyanabban az időszakban történt.
Ez sok mindent meg is magyarázna, mert épp akkoriban jogi szempontból vadnyugatnak számított az utónévválasztás. Raátz Judit, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a Telexnek azt mondta, bár ma már nem tudnák bejegyeztetni magyar szülők a gyerekeiknek a Philip nevet, akkoriban más volt a helyzet. „1992-ben még meg lehetett ezt tenni. Ebben az időben kaotikus volt a helyzet a névadásban, némi túlzással bárki bármi lehetett. A Szemimpex Kiadó 1992-es kiadású, Hogy hívják? Hol található? című könyvében volt egy elhíresült névlista, amelybe minden Magyarországon élő ember nevét belevették, és ezt használták az anyakönyvvezetők. Ez alapján a Philip nevet is lehetett választani” – mondta a kutató.
Ezen a ponton úgy tűnt, meg is vagyunk, hiszen a Rákay-életrajz visszatérően emlegetett sorsfordító dátuma épp egybeesik a névváltoztatások kegyelmi időszakával. Ekkor írtunk először Rákay Philipnek, hogy mivel olyan neve van, amilyen másnak hivatalosan nem is lehet itthon, a névváltoztatása történetét kellően érdekesnek találjuk ahhoz, hogy elmeséljük az olvasóinknak, ezért segítsen rekonstruálni a történteket. Azt kértük, erősítse meg, hogy 1992-ben változtatott nevet. Megkérdeztük tőle azt is, milyen megfontolásból esett a választása épp erre a névre, szemben például a névjegyzékben ma is szereplő Filippel. Arra ugyanis, hogy számára mi a Ph értéke, csak egy 2011-es 168 Óra-cikkben találtunk utalást. „Miért éppen Philip?” – tette fel a kérdést a szerző, majd egy Rákay-élelútinterjúból idézte az érintett válaszát: „Miért, miért… hát Gérard Philipe után.”
Rákay Philip mindenesetre nem reagált az első levelünkre, úgyhogy amíg hiába vártunk a válaszára, tovább keresgéltünk – és mint kiderült, a történetben van még egy csavar.
Egyedileg kaphatott engedélyt a Philipre
Az már a fenti idézetekben is feltűnő lehetett, hogy Rákay maga is rendszerint művésznévként hivatkozott a Philipre, ami a Márki-Zay kálmánozását követő felháborodást tekintve meglepő lehet. Mindjárt érthetőbbé válik a dolog, ha elolvassuk, mit mondott a megyei lapokban megjelenő Vasárnap Reggel 2003. április 20-i cikkében, amelyben Kozsó, Soma és Lőrincz L. László mellett őt is megkérdezték a művésznévhasználatáról.
A cikk is felidézi, hogy Rákay 1992 óta Philip. „Persze volt egy időszak, amikor támadtak is emiatt – mondta. – Amikor tavaly áprilisban a polgári oldal rendezvényein szerepeltem, sokan fölvetették: miképp lehetséges, hogy miközben nemzeti érzésről beszélek, külföldi hangzású művésznevem van. Ám én erre azt mondom: senkit sem a neve fémjelez, hanem a cselekedetei. Egyébként büszke vagyok az igazi nevemre is, s azok, akik tavaly áprilisban a szívükbe zártak, tudják, hogy valójában hogy hívnak” – mondta a mainál jóval megengedőbben kálmáni eredetéről. De ezután következik a kulcsmondat:
„Régóta tervezem, hogy hivatalosan is megváltoztatom a nevemet Philipre, ám a jelenlegi törvények szerint csak fonetikusan írhatnám le, Filipnek, az meg kicsit bután nézne ki.”
Ez alapján tehát Rákay még 2003-ban, több mint egy évtizeddel a nyilvánosság előtti átkeresztelkedése után is hivatalosan Kálmán volt. Márpedig ma már kétségtelenül hivatalosan is Philip, hiszen a nyilvánosan elérhető cégadatbázisban is ezen a néven szerepel a jól menő cége tulajdonosaként.
Újra megkérdeztük a hazai utónévadás történetét behatóan ismerő Raátz Juditot, hogy ha mégsem 1992-ben történt a hivatalos változtatás, akkor hogyan lehetett Rákayból Philip, ha még ő maga is jogi akadályokra panaszkodott. „2010 előtt nem kellett a neveket föltenni a listára havonta, és volt egyedi elbírálás. Ezek a kérelmek nem jutottak hozzánk el. Feltehető, hogy Rákay is így tudott nevet változtatni” – mondta a kutató.
Ezek szerint tehát az egyedileg kérelmezett nevek csak 2010 óta kerülnek be a közösbe azzal, hogy a Nyelvtudományi Kutatóközpont hagyja jóvá majd egyúttal fel is veszi azokat a központi utónévjegyzékbe. Ma már egyedi a kérelem, de általános az érvényesség, a korábbi szabályok szerint azonban még a jóváhagyás is egyedi volt. Valószínűleg Rákay is ilyen egyedi jóváhagyással kaphatta meg az engedélyt a névváltoztatásra, és lett Kálmánból hivatalosan is Philip.
Bár az első levelünkre nem kaptunk választ, ekkor másodszor is írtunk Rákaynak, hogy bár tisztában vagyunk azzal, hogy nem ez a világ legfontosabb problémája, az újonnan elénk került információ alapján még inkább elmesélésre érdemesnek találjuk a történetét, amihez szívesen vennénk a közreműködését. Erre a levélre viszont már tíz perccel később megérkezett a válasz:
„Kedves Dániel!
Irígylem a problémáit…
Értelmesebb, valódi alkotó munkát kívánva,
Üdvözli:
Rákay Philip”.
Ebben egyébként egyetértünk Rákay Philippel: mi is értelmesebb munkát kívánunk magunknak, mint hogy a válaszai hiánya által hagyott űrt kelljen kitöltögetnünk ahelyett, hogy érdemben válaszolt volna, és öt perc alatt lerendezzük az egészet.
Cikkünk megjelenése után pontosítottuk a nemzetiségi utónévválasztásról szóló bekezdést.