Témakörök betiltására is panaszkodnak az MTI-től most távozó újságírók

2021. december 02. – 17:15

Témakörök betiltására is panaszkodnak az MTI-től most távozó újságírók
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai, Kunigunda utcai székháza – Fotó: Zih Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztőségéből múlt héten nyolc munkatárs távozott. Öt újságíróval a munkáltató kezdeményezésére bontottak szerződést, hárman szolidaritásból távoztak az állami hírügynökségtől. A távozások okairól eddig nem kommunikált az MTI, de exmunkatársak állítják, egyre nagyobb nyomás nehezedik az objektivitásra törekvő szerkesztőkre. Politikai támadások érik őket feletteseiktől. A távozók állítása szerint bizonyos témák tiltottak, egyre inkább központosított a hírkiadás.

Múlt kedden még öt munkatárs távozásáról írtunk, de azóta kiderült, hogy még három újságíró, Szekeres Katalin, Harsányi György és Wágner György is távozni kényszerült a külpolitikai szerkesztőségből. Mindhárman nagy tapasztalattal rendelkeznek, évtizedek óta dolgoztak az MTI-nél. Először Pietsch Juditot és egy munkatársát küldték el, majd velük való szolidaritásként Pietsch Lajos (Pietsch Judit édesapja), Petky József volt belgrádi tudósító és Garzó Ferenc volt római és bukaresti tudósító is beadta a felmondását. Az MTI-sek távozásával először a Media1 foglalkozott (itt és itt), az elmúlt napokban mi is beszéltünk több távozó munkatárssal.

Az egyik távozó munkatárs úgy jellemezte az érintett kollégáit, hogy nagyágyúk, vérprofik, a hírügynökségi újságírásban a legmagasabb szintet képviselik, és pótolhatatlanok. Turnusvezetői posztjuk miatt fontos szerepet töltöttek be a szerkesztőségi hierarchiában. „Eltávolításuk politikai tisztogatásként is értelmezhető, szakmai kifogások nem merülhettek fel velük szemben” – mondta egy, a szerkesztőséget belülről ismerő forrásunk.

„Hosszú évek, hónapok óta ment a szorongatás, cenzúrázták, fektették az anyagokat, témaköröket tiltottak be. Korábban versenyeztünk a nagy hírügynökségekkel, de olyan nagy lett a rombolás, hogy egyre kevésbé hasonlítunk hírügynökségre” – mondta egy korábbi MTI-s.

Több forrásunk is azt állította, hogy Járai Judit korábbi washingtoni tudósító szerkesztőségi vezetőként kifejezetten szélsőjobboldali irányba próbálta tolni a külpolitikai kiadás tartalmát, de már korábban is szerepelt az utasítások között, hogy lehetőség szerint mellőzni kell az olyan jogvédő szervezeteket, mint az Amnesty International vagy a Human Rights Watch. Miközben az amerikai szélsőjobbos lap, a Breitbart cikkeit kellett feldolgozni, a „szélsőjobb” jelzőt letiltották, a trumpista politikai vonal egyre nagyobb hangsúlyt kapott.

A nekünk nyilatkozó hírügynökségi munkatársak azt mondták, hogy a szervezetben Bende Balázs, a közmédia külpolitikai főszerkesztője és egyben köztévés műsorvezető látja el a cenzor szerepét. Bende többször tett arra utalást, hogy bizonyos híreket a megjelenés előtt látnia kell, és bizonyos hírek eleve meg sem jelenhetnek. Ebből a volt kollégák elmondása szerint a szerkesztőség azt a következtetést vonta le, hogy vannak „tilalmi listák”.

A szerkesztőségben nagy felháborodás kísérte Beregi Balázs – ő korábban Orbán Viktorral is készített interjúkat az M1-nek – washingtoni tudósítói kinevezését is, mert több kollégája szerint nem volt meg ehhez az előzetes hírügynökségi tapasztalata és szakmai ismerete sem. A volt kollégák kifogásolták, hogy számos amerikai bel- és külpolitikai hírt nekik kellett megírniuk itthonról, nem pedig a washingtoni tudósító írta meg azokat.

„Beregi egyetlen szóval sem számolt be például a Capitolium ostromáról, semmiféle érdemi, szakmainak nevezhető kapcsolatot nem tart a szerkesztőség operatív beosztású tagjaival. A szerkesztői anyagkéréseket a legtöbbször válasz nélkül hagyja, miközben egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy Járai Judittal rendszeresen, a szerkesztők háta mögött egyeztet. A szerkesztőségi munkatársak gyanúja szerint ezeknek az egyeztetéseknek az eredményeként születtek olyan anyagok Beregi tollából, amelyeknek tendenciózus mivoltuk miatt nem lenne helyük egy normális hírügynökség kínálatában” – mondta az egyik forrásunk.

A nyomásgyakorlás és légkör ellenére a szerkesztőség a lehetőségekhez mérten pártatlan, objektív próbált maradni, de a helyzetet egyre elviselhetetlenebbnek érezték többen – számoltak be az általunk megkérdezett munkatársak. „Bántók az olyan megjegyzések, hogy bértollnokok, elvakult fideszesek dolgoznak a szerkesztőségben, ez köszönő viszonyban nincs a valósággal. Mindnyájan az utolsó pillanatig próbálták megtartani a szerkesztőség függetlenségét” – mondta az egyik beszélgetőtársunk.

Hogy léteznek-e „tilalmi listák” az MTI-nél, arról megkérdeztük a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, valamint a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-t is. Ahogy arról is kérdeztük az MTI fölött lévő munkáltatói szervezeteket, hogy valóban csak Bende láttamozásával jelenhetnek-e meg bizonyos hírkategóriák, és hogy miért nem számolt be Beregi a Capitolium ostromáról. Ezekre a kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz.

A közmédia átalakítása 2011-ben kezdődött, és mára ott tartunk, hogy az évi 118 milliárd forintnyi közpénzből működő konglomerátumban vezető szerkesztők magyarázzák a beosztottaknak, hogy a kormányt kell támogatni a kampányban. 2012-ben az MTI is bekerült a központi tartalomgyár, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap alá (MTVA), így a hírügynökség függetlensége is csökkent, kormánytámogató híreket közlő ügynökséggé vált az adófizetők pénzéből.

Átszervezés, elbocsátás, munkaerőhiány

Az MTI nemrég átszervezéseket jelentett be – a hírügynökségi szerkesztőségeket két szerkesztőségbe vonták össze – , de a hírügynökség sajtószakszervezete szerint akkor az volt az ígéret, hogy nem lesznek elbocsátások és fizetéscsökkentések sem

Egy birtokunkba került szakszervezeti levélben azt írták, hogy az átszervezés miatt két munkavállaló munkaviszonyát szüntették meg, de a munkahelyi közösség nem tudja, hogy mi motiválta a munkáltatót a szerződések felbontásában, hiszen a tapasztalatok és visszajelzések alapján a kollégák megfelelően végezték a munkájukat. A sajtószakszervezet egy másik levelében Pietsch Juditot nevesíti is mint nagy teherbírású munkatársat, akit, ha a külpolitikai szerkesztőséget meg akarták volna erősíteni, mint ahogy arra utaltak, meg kellett volna tartani.

A levél szerint Pietsch látszólag minden ok nélküli elbocsátása bizonytalanságot szült, és ezért dönthettek úgy további munkatársak, hogy elhagyják az MTI-t. A szakszervezet szerint így a szerkesztőség működtetése valószínűleg többe fog kerülni a közmédiának, mint eddig.

A sajtószakszervezet azt is kifogásolta, hogy a munkavállalók az átszervezésről nem kaptak elég információt. A szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) nemrég módosították, de a munkatársak annak ellentmondó szabályok szerint dolgoznak – derült ki a szövegből. A sajtószakszervezet azt sem érti, hogy miért hoztak vissza egy évtizedekkel korábbi, nem igazán hatékony struktúrát.

A Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetője, Dobos Menyhért erre a levélre válaszul azt írta, mivel nem csoportos létszámleépítésről van szó, csak a munkáltatóra és a munkavállalóra tartozik, hogy miért bontottak szerződést. Dobos szerint az szmsz világosan leírja a szervezeti egységeket és a munkavállalók feladatait.

A szakszervezet arról is írt, hogy egyes területeken már eddig is munkaerőhiány volt, és az elbocsátások miatt nincs elég ember a feladatok biztonságos ellátására. A külpolitikai szerkesztőségbe nem lesz könnyű munkatársakat találni, két-három idegen nyelv felsőfokú ismerete hozzá az ideális, de aki ilyen tudással rendelkezik, az a hírügynökségnél jobban fizető állást is találhat.

Az elmúlt tíz évben a közmédiát (az MTI mellett az állami rádiókról és tv-kről van szó) többször karcsúsították. Az első nagy felmondási hullám még 2011-ben volt, akkor 900 dolgozót küldtek el, majd ezután évente még 100-200 alkalmazottnak mondtak fel. Az MTI-ben is többször volt létszámleépítés. Az indokok között a költséghatékonyság, a párhuzamosságok megszüntetése szerepelt.

Amikor múlt kedden kiderült, hogy többen is távoznak az MTI-től, megkérdeztük a szervezeti hierarchia csúcsán lévő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, hogy miért volt szükséges az MTI átszervezése, miért bocsátották el Pietsch Juditot, és hogy mekkora mértékű a munkaerőhiány. Egyelőre ezekre a kérdéseinkre sem kaptunk választ.