Élesedik a streamingháború, filmstúdiót vásárolt az Amazon

2021. május 31. – 16:11

frissítve

Élesedik a streamingháború, filmstúdiót vásárolt az Amazon
A Metro-Goldwyn-Mayer Studios irodaháza Beverly Hillsen, Kaliforniában – Fotó: Kaelin Mendez / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt évek talán legfontosabb szórakoztatóipari történései egyértelműen a streamingpiacon történnek. A pandémia alatt már tényleg mindenkinek egyértelművé vált, hogy a mozgóképes tartalomfogyasztásnak a streaming a jövője, azonban a piacon még olyan vadnyugati állapotok uralkodnak, hogy szinte lehetetlen megjósolni, hogyan alakulnak a következő években az erőviszonyok. A streamingháború a pandémia alatt meglehetősen csendesen zajlott, azonban az elmúlt napok történései ismét felerősítették a versenyt a szereplők között. Ugyanis három nagyon fontos dolog történt az iparágban:

  • Az Amazon megvette az MGM filmstúdiót, amelyhez olyan produkciók tartoznak, mint a James Bond-filmek vagy a Csillagkapu-sorozatok.
  • Az amerikai AT&T telekommunikációs óriáscég elengedte a Warner Mediát, amely összeolvad a Discoveryvel
  • A Sony Pictures Entertainment vezérigazgatója pedig leszögezte, hogy a cég filmes és tévés gyártása nem eladó.

Ezek a történések mind szorosan kötődnek a streamingháborúhoz, amelynek gyakorlatilag annyi a lényege, hogy a nagy multicégek próbálnak pozícióelőnyt szerezni a következő évekre. A 2020-as évek ugyanis egyértelműen arról szólnak majd, hogy mely streamingfelületek dominálják majd a piacot, és kik lesznek azok, akik útközben bedobják a törölközőt.

Most ugyanis olyan a streamingpiac, mint egy digitális vadnyugat. Nálunk ugyan legálisan viszonylag kevés streamingfelület érhető el (Prime Video, Netflix, HBO Go, Apple+), Amerikában viszont javában zajlik a helyezkedés olyan pluszszereplőkkel, mint a Disney+, a Paramount+, a Peacock vagy a Hulu. Ezek mögött általában hatalmas multicégek állnak, amelyknek az az érdekük, hogy a folyamatosan fejlődő streamingpiacon minél nagyobb szeletet szerezhessenek meg maguknak. Az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású akvizíciója mögött is ez volt a motiváció: a Disney a Fox fikciós gyártási részének (értsd filmek, sorozatok, tévéműsorok) megvásárlásával pikkpakk lefaragta a Disney+ hátrányát a konkurenciához képest.

A streamingháborúban ugyanis a legértékesebb fegyver maga a kontent, vagyis a felületek katalógusa. Hiába van egy könnyen kezelhető applikációd, ha azon nem jelennek meg gyakran új produkciók, és nincsenek olyan exkluzív nevek, amelyek alapján előfizetőket lehet szerezni. A streamingpiac egyértelműen abba az irányba halad, hogy kinek lesznek jobb exkluzív tartalmai, amelyeket máshol nem tudnak elérni a fogyasztók.

Egy helyen az HBO és a Discovery

Az első fontos lépést az amerikai AT&T telekommunikációs cég tette meg. Bejelentették ugyanis, hogy elengedik a Warner Media kezét, amely összeolvad a Discoveryvel. Az AT&T továbbra is részvényes marad, de a két cég összeolvadásával megadták az esélyt a Warnernak, hogy tőlük függetlenül válhasson a Discovery segítségével globális erővé. Az AT&T vezérigazgatója is azzal indokolta a lépést, hogy ők kifejezetten csak az amerikai piacra tudnak fókuszálni, ezért sokkal hatékonyabb egy teljesen új céget létrehozni, amelynek kiemelt célja lehet a globális terjeszkedés. Ebben pedig hatalmas tapasztalata van a világszerte ismert Discoverynek.

Az összeolvadás értelmében egy ernyő alá kerülnek olyan tévécsatornák, mint a CNN, a TBS, a TNT, a Food Network a Discovery Channel, a Cartoon Network, a Eurosport, az Animal Planet, a DC Comics-képregények, a Warner Bros. filmstúdió, és olyan streamingszolgáltatók, mint az HBO Max (és az HBO Go), illetve a Discovery+.

Ezzel máris a világ egyik legnagyobb tartalmi katalógusával rendelkezik az új cég.

Az ígéretek szerint az új megacég évi 20 milliárd dollárt költhet tartalomgyártásra, ami a vezérigazgató szerint példátlanul nagy összeg az iparágban. A frissen létrejött vállalat vezérigazgatója David Zaslav, a Discovery jelenlegi főnöke lesz.

David Zaslav – Fotó: Amanda Edwards / Getty Images for Discovery, Inc. / AFP

John Campea iparági szakértő és újságíró azonban arra is rámutatott a műsorában, hogy a döntés mögött más üzleti érdekek is állhattak. Campea – aki éveken át dolgozott filmstúdióknak és tévés gyártóknak – szerint az AT&T lépése mögött az is állhat, hogy a patinás Warner az elmúlt években sorban halmozta a rossz döntéseket (Joss Whedon leigazolása például), a pandémia alatt pedig magukra haragítottak egy sor ismert alkotót. A pandémia alatt ugyanis a Warner bejelentette, hogy 2021-ben egy időben mutatják be a mozikban és a streamingen a legújabb filmjeiket.

A döntés ellen több ismert rendező és filmes is publikusan felszólalt. A Warnerrel 2002 óta együtt dolgozó Christopher Nolan (Csillagok között, Tenet, Eredet, Batman-trilógia) egyenesen a legrosszabb streamingszolgáltatónak nevezte őket a döntés után. Denis Villeneuve (Szárnyas fejvadász 2049, Érkezés, Sicario) egy véleménycikkben ítélte el a Warner döntését, de James Gunn (A galaxis őrzői) is nemtetszését fejezte ki, amiért a második Öngyilkos osztagot is egy időben mutatják be online és a mozikban. Legutóbb pedig Zack Snyder szólt be a stúdiónak a Saturday Night Live-ban.

A téma elég összetett, és a cikk sem erről szól, de a lényeg, hogy a mozik megölésével vádolták a Warnert, és az sem elhanyagolható tény, hogy sok színész és rendező alapból úgy ír alá egy produkcióhoz, hogy a fizetésük egy részét a jegyeladásokból származó bevétel egy bizonyos százaléka adja. Márpedig ha online is elérhetők lesznek azonnal az alkotásaik, akkor ezek a bevételek jóval alacsonyabbak lehetnek a vártnál. Ezt a döntést pedig nem más hozta meg, mint Jason Kilar, aki a mostani egybeolvadás után valószínűleg elhagyja a céget. Campea szerint a legismertebb alkotókkal megromló viszony és a közel 1 milliárdos bevételkiesés miatt dönthetett úgy az AT&T, hogy leveszi a kezét a Warnerről.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelenthet, az még jó kérdés. Az HBO Max hamarosan Magyarországon is elérhető lesz, és az HBO még mindig az egyik legfontosabb streamingcég a piacon, szóval szó sincs arról, hogy akkora gondban lenne a cég papíron. Az érdekes inkább az, amit Campea mond, miszerint a hollywoodi elit annyira berágott a Warnerre, hogy a jövőben nehéz lesz A listás alkotókkal együtt dolgozniuk. Ugyanis a hírek szerint a Warner úgy döntött az online bemutatók sorsáról, hogy előtte egyáltalán nem konzultált az érintett felekkel.

Christopher Nolan a kaliforniai AMC Burbank moziban az újranyitás napján nézi a Júdás és a Fekete Messiás című filmet 2021. március 15-én – Fotó: VALERIE MACON / AFP

Bezos és Bond

Miközben a Warnert gyakorlatilag helyre tette az AT&T, az Amazon szinte ezzel egy időben megegyezett az MGM megvásárlásáról. Jeff Bezos cége közel 8,5 milliárd dollárt fizetett a filmstúdióért, ami brutális összegnek tűnik elsőre, de ha részleteiben nézzük az akvizíciót, akkor még azt is lehetne mondani, hogy kifejezetten jó üzletet csinált az Amazon.

A Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) az egyik legrégebbi hollywoodi stúdió, 2024-ben lesz 100 éve (!), hogy megalapították. A céghez 4 ezer film és 17 ezer órányi tévésorozat tartozik, köztük olyan erős popkulturális márkák, mint a James Bond-, Robotzsaru- vagy a Rocky-filmek, klasszikusok, mint az Elfújta a szél, a Ben Hur, az Óz, vagy népszerű tévésorozatok, köztük a Csillagkapu, a Tom és Jerry, a Vikingek vagy a Fargo, de bátran lehet említeni olyan valóságshowkat és tehetségkutatókat is, mint a Survivor vagy a Voice.

Ez az Amazon történetének második legdrágább beruházása.

A Disney 4-4 milliárdot fizetett a Marvelért és a Star Warsért jó pár évvel ezelőtt, a Netflix pedig 450 millió dollárt fizetett csak azért, hogy náluk jelenjen meg Rian Johnson remek filmjének, a Tőrbe ejtvének a két folytatása, így talán barátinak is lehet nevezni a 8 és fél milliárdot.

A sajtó egy része a hír hallatán azt emelte ki, hogy Bond az Amazonhoz került, pedig ez csak a felszín kapargatása. Az igazi értéke a dealnek egyértelműen az, hogy az Amazon felduzzassza a még mindig kicsit vérszegény kínálatát. Ugyan az elmúlt években egy sor saját gyártású produkcióval rukkoltak elő (például a remek Invincible vagy a Boys), és minden idők legdrágább sorozatát forgatják A Gyűrűk Urából, de a Prime Video (ez az Amazon streamingfelülete) katalógusa még mindig nagyon vérszegény. Az MGM megvásárlásával viszont közel 100 évnyi mozifilm, tévésorozat és más produkció kerülhet fel a választékba, amellyel már bátran lehet versenyezni a Netflixszel, az HBO-val vagy a Disney-vel.

Persze arról is érdemes beszélni, hogy tartalmilag mit hozhat a jövő az Amazonnál. A Bond-filmek a mozitörténet legsikeresebb vállalkozásainak egyike, csak a Marvel-, a Star Wars-, a Harry Potter- és a Pókember-filmek hoztak nagyobb bevételt. Ráadásul a következő Bond-film lesz az utolsó Daniel Craig főszereplésével, vagyis a franchise új fejezetét már az Amazonnál írhatják. Legyen szó újabb filmekről vagy valami jóval többről.

A jóval több talán a legérdekesebb része az egész dealnek. A mai modern tartalomfogyasztás (legyen szó filmekről vagy sorozatokról) egyre inkább ráállt arra, hogy nem éri meg teljesen új, eredeti ötletekbe dollármilliókat költeni, ha helyette rebootokat, folytatásokat, spinoffokat vagy előzményeket is lehet készíteni ismert produkciókból.

Daniel Craig James Bond szerepében – Fotó: Metro-Goldwyn-Mayer, Universal Pictures

A James Bond mellett a Rocky, a Tomb Raider vagy a Robotzsaru is olyan jól ismert márkanevek, amelyekről bőven le lehet húzni még jó pár bőrt, ahogy a Vikingek, a Csillagkapu, a Fargo vagy A szolgálólány meséje is ebbe a kategóriába tartozik. Az Amazonnak pedig egyértelműen szüksége van jól ismert címekre, hiszen amíg a Disney-nek ott vannak a klasszikus meséi, a Star Wars vagy a Marvel, a Warnernek pedig a DC, a Harry Potter vagy a kultikus HBO-sorozatok, addig az Amazonnak egyelőre A Gyűrűk Ura a legértékesebb szellemi tulajdona. Ahogy korábban is írtuk, a streaming jövője ugyanúgy a blockbustereken múlik, mint a moziké.

Hasonló cipőben jár a Netflix is. A streamingszolgáltatók jelenleg úgy működnek, hogy bizonyos időszakokra kvázi kibérlik különböző stúdiók filmjeit és sorozatait, hogy azok elérhetők legyenek a felületeiken. Azonban mivel minden nagy stúdió és cég a saját katalógusának feltöltésén dolgozik, pár éven belül minden produkció átkerül a saját stúdiójának felületére. Tehét hiába nézhetjük a Vikingeket a Netflixen, ahogy lejár a megállapodás, a sorozat a jövőben már csak a Prime Videón lesz elérhető. Így a Netflix hamar azon kaphatja magát, hogy egyre kevesebb tartalom közül választhat, hiszen a nagy stúdiók produkciói szép lassan visszatérnek a Paramount, a Disney, a Warner és most már az Amazon saját lejátszóinak választékába.

Ezért nem is véletlen, hogy a Netflix is rákapcsolt az elmúlt években, hogy mire a konkurenciához visszaszáll az összes film és sorozat, addig a katalógusuk gerincét már saját gyártású produkciók alkossák. Ezt kell tennie a Prime Videónak is, és egészen biztos, hogy az MGM-mel hozzájuk került választék kezdeni fognak valamit.

A Sony nem eladó

A hírek szerint az MGM-ért sorban állt a Comcast és az Apple is, szóval egyáltalán nem meglepő, hogy elindultak az iparági pletykák arról, hogy hamarosan a Sony Picturest is megveheti valamelyik nagy amerikai cég. A Sonynál az Apple-t és a Netflixet is pletykálták korábban, de most Josida Kenicsiro vezérigazgató gyorsan lezárta a találgatásokat.

A Sony (és az amerikai leányvállalata, a Columbia) a világ egyik legsikeresebb produkciós cége, 2020-ban a Columbiával nagyobb bevételt termeltek a stúdiók között, mint a Paramount vagy a Disney és a Marvel (ha utóbbi kettőt külön kezeljük). A különbség viszont az a japánok és az amerikaiak között, hogy a többi stúdióval ellentétben a Sony nem akar és nem is fog streamingfelületet indítani. Ezért is indulhattak el arról a pletykák, hogy az MGM-hez hasonlóan eladja majd a cég a produkciós gyártását.

Josida azonban nemrég azt nyilatkozta, hogy ők is tisztában vannak a piaci alakulásokkal, de továbbra is abban hisznek, hogy független gyártóként folytatják, és külön-külön egyeznek meg streaming miatt a partnereikkel, mint a Netflixszel vagy a Disneyvel. Ez azért is furcsa, mert 2020-ban megvették a Crunchyrollt, a legnagyobb és legnépszerűbb felületet, ami kifejezetten animékre szakosodott.

A Sony Pictures nagy sikerű produkciója a Pókember is – Fotó: OLGA MALTSEVA / AFP

Ráadásul a Sony nincs is kifejezetten rászorulva a pénzre, mint az MGM tulajdonosai, hiszen a PlayStationnel és a köré épült rendszerrel olyan fejőstehén van a birtokukban, ami megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a vezérigazgató ilyeneket nyilatkozzon. A Foxot annak idején 70 milliárd dollárnál is többért vette meg a Disney, ha a Sonyval akarna valaki hasonlót, akkor az sem lenne elképzelhetetlen, hogy ennek a dupláját kelljen kifizetni. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai versenyhivatal valószínűleg nem is nagyon engedné, hogy egy Disney-hez hasonló méretű cég tovább torzítsa a piacot.

Pedig a Sony tele van aranytojást tojó tyúkokkal, mint a Pókember, a Jumanji, a Zombieland, a Men In Black, a Baby Driver, a Szellemirtók, az Angry Birds és több száz másik film, a PlayStation-játékokból készülő adaptációkról nem is beszélve. És persze ott van még több száz általuk gyártuk tévésorozat is. A Sony függetlenséghez való ragaszkodása egyébként éppen a Netflixnek tehet jót, és nem véletlen, hogy idén áprilisban megegyeztek arról, hogy 2022-től náluk forgalmazzák a mozik után a Sony filmjeit (kizárólag Amerikában), illetve opciós jogot kapnak minden online felületre szánt Sony-gyártásra is. A deal részét képezi az is, hogy a Netflix választékába bekerül egy rakás produkció a Sony hatalmas katalógusából.

A kérdés továbbra is az a következő években, hogyan alakulnak az erőviszonyok a piacon. Jelenleg 1000−3000 forint körül mozog egyhavi előfizetés, és vészesen közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor az átlag felhasználónak el kell döntenie, hogy akar-e havonta 15-20 ezer forintot költeni különböző streamingszolgáltatásokra (és akkor értsük ide a Spotifyt és a YouTube-ot is), vagy kénytelen kiválasztani a számára legszimpatikusabbakat. Az amerikai piacon már most óriási túlkínálat van ilyen szolgáltatásokból, és a Quibi közel 2 milliárd dolláros bukása is azt mutatja, hogy teljesen új játékosként már szinte esélytelen betörni a piacra.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!