Mindenki megkapta a történelmi fotóit, de látszik, azon túl kinek jött jól Trump, Hszi és Putyin találkozója

A felállás miatt történelminek nevezték, de bejelentett eredménye nem sok látszik, és egyelőre az egész világ azt találgatja, hogy milyen konkrét hatása lesz Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hármas találkozójának. A csütörtökön az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója mentén Sencsenben megtartott hármas találkozó és az azt megelőző bilaterális egyeztetések leginkább arról maradnak emlékezetesek, hogy Trump a barátjának nevezte a két másik vezetőt.
Trump a republikánusok óriási félidős választási veresége után erőt akarhatott mutatni a hármas találkozóval, de többek között az is ezzel ellentétesen hatott, hogy a tárgyalások után hamar elrepült a helyszínről, és magyar idő szerint csütörtök estig sem közölt semmit utólag a találkozóról. Később jelezte, hogy péntek délben tart majd sajtótájékoztatót a Fehér Házban. A kínai vezetés is csak rövid közleményeket adott ki, de Hszinek a találkozó házigazdájaként az volt az elsődleges, hogy a higgadt vezető képét erősítse magáról a világban.
Ezzel pedig mindketten átengedték a terepet Putyinnak, akinek már a csúcstalálkozó puszta ténye is lehetőséget adott arra, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával egyenrangú vezetőként pózoljon. Az orosz elnök a három vezető közül aztán egyedüliként tartott sajtótájékoztatót, amin így a saját szempontjai szerint keretezte a találkozót. Például arról is beszélt, hogy a most zajló konfliktusokban el kell fogadni a helyszínen tapasztalható, „valós helyzetet”.
Elemzők a csúcstalálkozó előtt kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy azon bármilyen lényeges döntés, vagy megállapodás szülessen akár az orosz–ukrán háborúval, akár az atomfegyverek korlátozásával kapcsolatban. Ezt a várakozást erősítette meg az először a kínai sajtó által közzétett rövid, négy pontból álló közös nyilatkozat, amiben Ukrajnát meg sem említették, és a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban sem tettek különösebben meglepő nyilatkozatokat.
A csúcstalálkozó után közzétett négypontos közös nyilatkozatban közölték, hogy
- az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként elkötelezettek az ENSZ reformja mellett;
- azt tervezik, hogy növelik a finomított kőolajtermékek termelését;
- egyetértettek abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nem szabad visszaélni a hatalmával, és mindennél fontosabb a kormányzati tisztviselők immunitásának tiszteletben tartása;
- megerősítették, hogy az atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni, valamint párbeszédbe kezdenek a nukleáris kockázatok csökkentéséről és a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásáról.
Európa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is aggódva figyelte, hogy vajon Trumpra milyen hatással lesz a találkozó az orosz–ukrán háború kérdésében. „Isten óvjon minket az ilyen barátoktól” – írta Donald Tusk lengyel miniszterelnök, míg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint „Sencsen nem az a Jalta, amiről Putyin álmodik”.
Más vezetők is reagáltak már a találkozóról érkezett első hírekre. Az azonban majd Trump beszámolója és a megbeszélésekre rálátó források alapján a következő napokban derülhet ki részleteiben, hogy miről volt még szó Sencsenben.
Másfél óra, amiből tíz perc volt nyilvános
„Tanulnunk kell a történelemből – a megpróbáltatások idején mutatkozik meg az igazi felelősség” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg házigazdaként a kínai elnök a végül másfél órás hármas találkozóját, amelynek csak az első tíz perce volt nyilvános. Az ott elhangzottakról itt írtunk részletesebben.
Miközben egy öt éve tartó háború elindítása fűződik a nevéhez, Putyin ezen a nyilvános részen arról beszélt, hogy a nemzetközi jogon alapuló rend megerősítése közös feladatuk. Erre az általános világrendre való hivatkozással igyekezett az ukrajnai háború különálló jelentőségét csökkenteni és szélesebb kontextusba helyezni, így szélesítve alkudozásának terét. A háborúval a nemzetközi rendet épp Oroszország rúgta fel, de a Kreml értelmezése szerint valójában a Nyugat tette ezt, ami miatt az orosz fél kénytelen volt katonai erővel fellépni.
„Mi mind ott álltunk az ENSZ bölcsőjénél. A mi vállunkat terheli a feladat, hogy megőrizzük és megerősítsük a nemzetközi jog rendszerét, amely az ENSZ létrehozásával és a szervezet alapokmányával és az abban foglalt elvekkel együtt alakult ki” – mondta Putyin. (Igaz, Kínát 1971-ig nem a kommunista Peking, hanem Tajvan képviselte az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó tagként.)
Trump az Oroszországgal kapcsolatos lépéseit azzal támasztotta alá eddig is, hogy a párbeszéd önmagában is fontos. Ezzel érvelt a hármas találkozó kezdetén is. Szerinte korábban sokan kerülték a párbeszédet azokkal a nemzetekkel, amelyekkel nézeteltérésük volt. „Mi ezt másképp gondoljuk. […] Soha nem született még béke a párbeszéd lehetősége nélkül” – jelentette ki.
Trump megtiszteltetésnek nevezte, hogy létrejött a találkozó, és megköszönte a kínai elnöknek a meleg fogadtatást. Putyinnak is segítségére sietett, megjegyezve, hogy mindhármuknak vannak megvitatni való ügyeik. Nyilvánvalóvá tette, hogy nincs ellenére, ha Ukrajna szóba kerül: „Szeretném látni ennek a háborúnak a végét” – mondta. Ezzel a transzatlanti kapcsolatoknak is odaszúrt, hiszen ismét európai szövetségesei nélkül tárgyalta az Európát alapvetően érintő biztonsági kérdést.

Kína előzetesen is ódzkodott attól, hogy Ukrajnáról nagy hangsúllyal szó essen, ahogy attól is, hogy Trump kezdeményezésére a nukleáris leszerelésről tárgyaljanak. Elvégre Kínának gyorsan növekvő atomarzenálja is csak 600 robbanófej körül van, míg az amerikaiaké 5000, az oroszoké pedig 5600 darabos. Az újságírókat tájékoztató amerikai kormányzati tisztviselő már előre jelezte: nem számítanak arra, hogy létrejön bármilyen megállapodás.
Trump a tárgyalás nyilvános részén azonban hamar kitért a nukleáris arzenál kérdésére is: megemlítette, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az atomfegyverekre ne tegyen szert egyre több ország. „Ezt tesszük Iránban” – védte meg saját iráni háborúját, amelyet Izrael oldalán kezdett meg az év első felében. Kijelentése azért is ellentmondásos, mert már tavaly és idén is kijelentette, hogy az iráni atomfegyver megjelenésének veszélyét sikerült elhárítani a korábbi katonai beavatkozásokkal.
A csúcstalálkozó sajtónyilvános részén Hszi Csin-ping az emberiség feje felett lebegő Damoklész kardjaként jellemezte az atomfegyvereket, közölve, hogy azokat be kellene tiltani és meg kéne semmisíteni, és egy krízishelyzetekre létrehozott forródrót létrehozásáról beszélt.
Látszik, kinek volt ez jó
Donald Trump a találkozó után egyenesen a repülőtérre ment, és anélkül indult haza Washingtonba, hogy sajtótájékoztatót tartott volna, vagy hogy az amerikai újságírókat tájékoztatta volna a két vezetővel folytatott tárgyalásairól. Ez teljesen eltér attól a gyakorlattól, amit az amerikai elnökök a külföldi utazások alkalmával tartottak – írta a New York Times. A lap megemlítette, hogy nem csak Trump, de a Fehér Ház és a külügyminisztérium tisztviselői sem nyilatkoztak az eseményre kiutazott amerikai riportereknek.
Trump aztán órákkal később írta ki a Truth Socialre, hogy éppen hazafelé repül Kínából Washingtonba, és „Nagyszerű és Különösen Jelentős Utazás”-ról írt. Azt is bejelentette, hogy pénteken délben tart majd sajtótájékoztatót a Fehér Házban.
A Washington Post elemzése szerint Trump ebben a hármasban a politikailag meggyengült amerikai elnök szerepét hozta, akinek ráadásul az ambíciói bőven meghaladják a valós befolyását. Tovább erősíti ezt a megközelítést, hogy a találkozó előtt Trump maga ismerte el a Fox Newsnak adott interjújában, hogy nagyon előnyös neki, hogy találkozhat Hszi Csin-pinggel és Putyinnal, mert a „két vezető együtt dolgozik és szoros kapcsolatban van”.
A csúcstalálkozó győztese Vlagyimir Putyin, aki „kiszabadult a pária státuszból”, miközben Trump csak „egy fotólehetőséget kapott, amire nem volt semmi szüksége” – mondta a Reutersnek Jonathan Eyal, a londoni RUSI védelmi kutatóintézet nemzetközi igazgatója.
„Senki sem számított arra, hogy minden ilyen jól alakul” – jelentette ki ennek megfelelően Putyin, miután a házigazda Hszi kikísérte őt a találkozó után.
Elemzők a csúcs előtt azt mondták: már önmagában az győzelem az orosz elnöknek, hogy létrejött a találkozó, amit az ő ötletére szerveztek meg. Christopher Hill egykori magas rangú amerikai diplomata és nagykövet a CNN-nek így értékelte a helyzetet: „Nem látom, hogy Putyin bármit is veszítene ezen. Természetesen eleve az ő ötlete volt az egész. Szóval úgy vélem, Putyin kifejezetten jól jött ki a dologból.”
Putyin már eleve elégedetten repülhetett Kínába, ugyanis egy olyan asztalnál kapott széket, ami Oroszország és az ő jelentőségét is felemeli. A Washington Post elemzésében megjegyezte, hogy az amerikai és a kínai elnök egy olyan vezetővel ült le tárgyalni, aki nagyhatalmi szempontból rengeteget veszített a jelentőségéből az elmúlt években és évtizedekben.
Kezdve azzal, hogy Oroszország gazdasága a kínainak csak a nyolcad, az amerikainak pedig kevesebb mint a tized részét teszi ki. Ide tartozik, hogy az oroszok a manapság egyik legjelentősebb technológia versenyben, a mesterséges intelligencia technológiai uralásáért folyó amerikai–kínai harcban labdába sem tudnak rúgni. És akkor még ott van az is, hogy Oroszországot az elmúlt években annyira lekötik az ukrajnai harcok, hogy képtelen volt megvédeni szövetségeseit például Venezuelában, Iránban és Szíriában.
Az orosz elnök ki is használta a helyzetet, miután egyedül ő tartott sajtótájékoztatót, magára irányítva a Sencsenben összegyűlt nemzetközi sajtó figyelmét. Putyin megismételte az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban rendszeresen emlegetett orosz propagandaüzeneteket. Azt mondta, hogy az 1945-ös jaltai konferenciával semmi baj nincs – miután előzetesen hiába próbálta meg új Jaltaként keretezni a találkozót –, a ma zajló konfliktusokban pedig el kell fogadni a helyszínen tapasztalható „valós helyzetet”. Azzal vádolta Ukrajnát és Európát, hogy nem állnak készen a háború lezárásához szükséges kompromisszumokra.
Azt is Putyin kijelentette, hogy a krími híd elleni támadások után nem fognak tárgyalni Kijevvel a békekötésről. „Válaszolni fogunk ezekre a támadásokra. Azt akarom, hogy ezt mindenki tudja, hogy a válaszunk sokkal fájdalmasabb lesz” – mondta az orosz elnök. Ukrajna feltehetően a csúcstalálkozóra időzítve indított több rakétatámadást is a Kercsi-szoros fölött átívelő híd ellen, aminek a közúti forgalmi része beomlott, csütörtökön pedig a vasúti közlekedést is felfüggesztették. Putyin úgy beszélt ezekről, hogy az orosz erők mind az elmúlt napokban, mind a hármas találkozó napján is támadták Ukrajnát. Arról itt írtunk bővebben, mikről beszélt az orosz elnök a sajtótájékoztatóján.
A négypontos nyilatkozatból az is Putyinnak kedvezhet, hogy belekerült, növelik a finomított kőolajtermékek termelését. Ezt az amerikai sajtó egy része már úgy értelmezi, hogy Trump feloldhat olyan energiaszankciókat, amelyeket azután vezetett be az Egyesült Államok Oroszország ellen, hogy Putyin 2022-ben elindította az Ukrajna elleni háborút.
A találkozóval feltehetően Kína is elégedett, Hszi Csin-ping úgy jelenhetett meg a fotókon is középen a találkozó házigazdájaként, hogy azon nem született semmilyen olyan egyezmény, ami miatt később felelősséget kellett volna vállalnia. Elemzők a találkozó előtt közölték, hogy a kínai elnök a történelmi jelentőségű hármas csúcstalálkozó látványát akarja, a fotókat, a közleményeket és annak propagandaértékét, a kiszámíthatatlan beszélgetések nélkül.
Peking a felelősségteljes felnőtt akart lenni a szobában – mondta a találkozó után az AP-nek Ruby Osman, a Tony Blair Intézet Kína-szakértője. William Hurst, a Cambridge egyetem geopolitikával foglalkozó professzora szerint a kínai elnöknek jól sikerült a találkozó, amin úgy mutathatta be magát a világnak, mint aki „higgadt a forrófejűek között”, a rend védelmezője és a közvetítő. „Hszi Csin-ping jól tette, hogy házigazdaként megszervezte ezt az eseményt, és összehozta az oroszokat és az amerikaiakat, és értem, hogy mit nyert vele” – mondta Christopher Hill. A volt nagykövet hozzátette: azt is érti, hogy Putyin mit nyert, és „csak az nem egyértelmű a számomra, hogy az amerikaiak mit nyertek ezzel”.
A csúcstalálkozón „úgy tűnik, hogy nagyon kevés lényeges dolgot értek el, legalábbis nyilvánosan semmit sem jelentettek be” és semmi másról nem szólt, mint a presztízsről és a szimbolizmusról – értékelte az eseményt William Hurst.
Trump és barátai
A hármas csúcs a tervezettnél később kezdődött, mert Trump mindkét vezetővel kétoldalú megbeszélést is folytatott. Putyinnal egy, az amerikai tisztviselők jellemzése szerint félrevonulásnak nevezett találkozót tartott az APEC-csúcs helyszínén. Amikor az amerikai elnök belépett a terembe, melegen üdvözölte az orosz elnököt, és azzal viccelődött, hogy „Ki ő? A barátom!”, majd amikor kezet rázott Putyinnnal, megjegyezte, hogy „ez nagyszerű lesz”. Az orosz elnök az esemény rövid, sajtónyilvános részén nem mondott semmit, csak mosolygott.
A két vezető mellett orosz részről a külügyminiszter, a pénzügyminiszter, a Kreml külpolitikai főtanácsadója és az ukrán béketárgyalásokkal foglalkozó különleges követe vett részt, míg amerikai részről Trump frissen kinevezett kabinetfőnöke, valamint a külügyminiszter és a pénzügyminiszter. A kétoldalú találkozó után egyik fél sem tett nagy bejelentést.
Orosz beszámolók szerint Jurij Usakov orosz külpolitikai főtanácsadó azt mondta: a negyven percen át tartó megbeszélés fő témája Ukrajna volt, és szerintük Putyin nagyszerű hangulatban távozott. Kirill Dmitrijev különleges orosz követ az orosz állami sajtónak nyilatkozva közölte, hogy mindkét elnök „elkötelezett az ukrajnai konfliktus békés megoldása iránt, de az európaiak ennek egyértelműen az útjában állnak”. Usakov közlése szerint emellett a kétoldalú kapcsolatok több kérdéséről esett szó, valamint a háromoldalú találkozóra készültek fel.

Ezután Hszi Csin-ping és Donald Trump tartott egy nagyjából egy órás kétoldalú találkozót. Az amerikai elnök a megbeszélés előtt tett nyilatkozatában a kínai elnököt is a barátjának nevezte, közölve, hogy különleges kapcsolatuk van, és megköszönte a meleg fogadtatást.
Korábban, a Fox Newsnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy mit vár a találkozótól, a fogadtatásán áradozott. Hszi Csin-ping a megszokott protokolltól eltérve személyesen fogadta szerdán Trumpot a repülőtéren, ami láthatóan nagy hatással volt az amerikai elnökre. „Ez egy nagy elnök, az egyik legnagyobb elnöke Kínának, és soha nem ment ki a repülőtérre találkozni valakivel” – mondta Trump, hozzátéve, hogy „nem csak ez, hanem a fanfár, a szépség, a pompa, a több ezer ember, a kisgyerekek, a katonák, az egész” tetszett neki.
Az amerikai elnök a megbeszélés előtt a két ország közötti vámokról beszélt, közölve, hogy azokat fair módon osztják fel. Trump előzetesen produktív tárgyalásra számított, amin arra akarta felkérni Hszit, hogy Kína több amerikai mezőgazdasági terméket vásároljon. Megemlítette az orosz–ukrán háborút is. Erről azt mondta: azt szeretné, ha véget érne, csakúgy, mint a kínai elnök.
Trump közben figyelmen kívül hagyott egy bekiabált kérdést arról, hogy Jensen Huang, az Nvidia botrányok miatt lemondott vezérigazgatója hűtlen volt-e az Egyesült Államokhoz, és elsétált anélkül, hogy erre reagált volna. A házigazda kínaiak az eset után a Fehér Ház tiltakozása ellenére kitiltották az eseményről a Bloomberg kérdést feltevő riporterét. Arra hivatkoztak, hogy előre közölték az újságírókkal: különösen udvariatlan viselkedésnek tartják a kiabálva feltett kérdéseket.
A kínai állami hírügynökség a találkozóról kiadott, gyakorlatilag a kínai kormány hivatalos összefoglalójának számító beszámolója szerint mindkét fél pozitívként és konstruktívként értékelte a megbeszélést, és megegyeztek egy, a két ország stabil kapcsolatát elősegítő akcióterv kidolgozásában. A kínai elnök a két ország közötti kapcsolatok stabilizálását és a vezetők közötti kommunikáció fenntartását hangsúlyozta.
A beszámoló szerint szó esett a mesterséges intelligenciáról, amivel kapcsolatban Hszi közölte, hogy a két országnak erősítenie kell az együttműködést a biztonsági kockázatok megelőzéséhez, és az MI-nek emberi irányítás alatt kell maradnia. A kínai állami hírügynökség beszámolója szerint Tajvannal kapcsolatban Trump megismételte az amerikai kormányok hivatalos álláspontját, hogy nem támogatják a sziget függetlenedését.
A kínai elnökkel tartott megbeszélés után, de még a hármas találkozó előtt Trump optimistán nyilatkozott. Azt mondta, hogy „bár sokan nem voltak biztosak abban, hogy bármi kisül belőle, szerintem valami kisül”. A gyakorlati eredményeket nem hozó találkozó után az amerikai elnök még nem nyilatkozott, most az egész világ azt várja, mivel áll elő pénteken.
Berlinben is találkozót tartanak
Néhány órával azután, hogy a három nagyhatalom vezetője Kínában tárgyalt, Berlinben ismét összeült az úgynevezett tettre készek koalíciója. Ezt a találkozót Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Andy Burnham brit miniszterelnök közösen szervezték. Az eseményen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, Giorgia Meloni olasz elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár, illetve több másik európai ország vezetője is.
A körülbelül 40 fős európai delegációval Jared Kushner és Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottjai is tárgyalnak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos fejleményekről, illetve arról, mire jutottak az amerikai–orosz és ukrán tárgyalásokon. „A békéért Ukrajnában. Egy biztonságos Európáért. Egy jobb világért. Üdv Berlinben” – írta Merz.
A tettre készek koalíciójának tárgyalását tudatosan a három elnök találkozója utánra időzítették, hogy gyorsan tudjanak reagálni a kínai tárgyalásra. A berlini találkozón a témák között lesz az is, hogy az európai nemzetek az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai–orosz–ukrán diplomáciai erőfeszítések közepette, hogyan kerülhetnének oda a tárgyalóasztalhoz.
Noha sem az EU, sem a NATO európai tagjai nem lehettek jelen az Abu-Dzabiban folytatott tárgyalásokon, végül az amerikai küldöttek szerint sikerült elérni az ezt mindig is elutasító oroszoknál, hogy elfogadják az európai részvételt a következő megbeszéléseken. Az viszont kérdéseket vetett fel, hogy Putyin a sencseni sajtótájékoztatón arról beszélt, az európai vezetőknek is áll a meghívás Moszkvába, hogy világossá tegyék, „mit hoznának a tárgyalóasztalhoz.”