Megkezdődött Hszi, Trump és Putyin hármas történelmi találkozója Sencsenben

FRISSÜL

Megkezdődött Hszi, Trump és Putyin hármas történelmi találkozója Sencsenben
Putyin, Hszi és Trump hármas találkozója Sencsenben 2026. november 19-én – Fotó: Mandel Ngan / AFP
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Cikkünk folyamatosan frissül!

„Tanulnunk kell a történelemből – a megpróbáltatások idején mutatkozik meg az igazi felelősség” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg házigazdaként a kínai elnök Vlagyimir Putyinnal és Donald Trumppal a történelminek mondott, hármas találkozóját az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsa alatt csütörtökön. Az már előre tudható volt, hogy a fő esemény így nem a 21 ország részvételével tartott gazdasági fórum lesz, hanem Hszi Csin-ping, és az amerikai valamint az orosz elnök megbeszélése, amelynek első tíz perce volt nyilvános.

Arról, hogy a hármas találkozó előzetesen kinek miért lehet fontos, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Putyin leginkább egyfajta második Jaltaként szeretné beállítani a megbeszélését, a II. világháború lezárását idéző győztes nagyhatalmi békerendezéshez. Más kérdés, hogy most ilyen háború nincs, ráadásul ami van, az Ukrajna elleni háború, annak agresszora épp Oroszország.

Putyin már a tárgyalással is nyer, Trump Európának szúrt oda

Putyinnak ezért a találkozó már önmagában siker: globális problémák konstruktív, egyenrangú rendezőjeként jelenhet meg a két nagyhatalom mellett – miközben egy öt éve tartó háború elindítása fűződik a nevéhez.

Trump Oroszországgal kapcsolatos lépéseit azzal támasztotta alá eddig is, hogy a párbeszéd önmagában is fontos. Ezzel érvelt a hármas találkozó kezdetén is. Szerinte korábban sokan kerülték a párbeszédet azokkal a nemzetekkel, amelyekkel nézeteltérésük volt. „Mi ezt másképp gondoljuk. (…) Soha nem született még béke a párbeszéd lehetősége nélkül” – jelentette ki.

Trump megtiszteltetésnek nevezte, hogy létrejött a találkozó és megköszönte a kínai elnöknek a meleg fogadtatást. Putyinnak is segítségére sietett, megjegyezve, hogy mindhármuknak vannak megvitatnivaló ügyük, Nyilvánvalóvá tette, hogy nincs ellenére, ha Ukrajna szóba kerül: „Szeretném látni ennek a háborúnak a végét” – mondta. Ezzel a transzatlanti kapcsolatoknak is odaszúrt, hiszen ismét európai szövetségesei nélkül tárgyalja az Európát alapvetően érintő biztonsági kérdést.

Kína nem adott meg előre konkrét témát

Kína ódzkodott attól, hogy Ukrajnáról nagy hangsúllyal szó essen, ahogy attól is, hogy Trump kezdeményezésére nukleáris leszerelésről tárgyaljanak. Elvégre Kínának gyorsan növekvő atomarzenálja is csak 600 robbanófej körül van, míg az amerikaiaké 5000, az oroszoké pedig 5600 darabos. Ez az utolsó olyan eleme katonai potenciáljának, amellyel azonos súlycsoportban van az Egyesült Államokkal és megelőzi Kínát.

Trump a tárgyalás nyilvános részén azonban hamar kitért a nukleáris arzenál kérdésére is: megemlítette, hogy mindentmeg kell tenni annak érdekében, hogy az atomfegyverekre ne tegyen szert egyre több ország. „Ezt tesszük Iránban” – védte meg saját Iránnal szembeni katonai beavatkozását, amelyet Izrael oldalán kezdett meg az év első felében, nem igazán világos céllal. Kijelentése azért is ellentmondásos, mert már tavaly és idén is kijelentette, hogy az iráni atomfegyver megjelenésének veszélyét sikerült elhárítani a korábbi katonai beavatkozásokkal.

A kínai fél a tárgyalások témáit illetően előzetesen konkrétumok helyett általánosságban, a béke és a biztonság megteremtésének, megerősítésének céljáról beszélt. De ettől még bizonyosan szó lesz a fentiek mellett Iránról, Észak-Koreáról és Tajvanról, amelyet Kína magának követel, ám a sziget amerikai védelmet élvezve 1949 óta különálló életet él a népi Kínától. Tajvan önálló entitásként – ha nem is államként –, de az APEC-ben teljes jogú tag. Erre jogi kibúvót az ad, hogy az APEC nem feltétlenül államokat, hanem gazdasági egységnek tekintett térséget is felvehet.

A 20 milliós sziget némi aggodalommal figyeli Trump külpolitikai mozgását, miután az amerikai elnök korábban már tett olyan kijelentést, amely arra utalt, hogy a jövőben nem feltétlenül tenne meg mindent a sziget különállóságának védelmében. Bár egy kínai invázió katonai szempontból enélkül is nagy kihívás lenne a kínai haderőnek.

Peking és Moszkva egymásra találásában eddig is bízott a Kreml – a nyugati nemzetközi szankciók miatt Kína egyébként is erősődő gazdasági befolyása jelentősen nőtt Oroszországban az utóbbi években –, talán ennek a bizalomnak szólt egy katonai gesztus is: Tajvan légterében kettő Tu-95-ös katonai repülőgépet észleltek.

Ukrajna a maga szempontjából is hasonlóan fenntartásokkal tekint a hármas találkozóra – és az orosz elnökkel külön tartott megbeszélésre – attól tartva, hogy Trump indokolatlan engedményt tesz az orosz elnöknek Kijev rovására.

A hármas előtt párban is elvonultak

Mielőtt a három elnök találkozott a hatalmas kerek asztalnál – az orosz sajtó kiemelte, hogy Putyin a kínai elnök nagyobb presztízst jelentő jobb felőli oldalán kapott helyet – a három elnök kétoldalú megbeszéléseket is tartott egymással: a házigazda Hszi még szerdán beszélt Putyinnal, csütörtökön pedig az amerikai elnök ült le külön az orosz, majd a kínai elnökkel, miután az APEC-csúcs plenáris ülésén is felszólaltak – igaz, Trump épp Hszi beszéde alatt kissé elbóbiskolt. A felszólalásokról és a protokoll alapján látványosan barátkozó gesztusaikról itt írtunk részletesebben.

Putyint Trump barátjaként üdvözölte, akivel évek óta nagyszerű a kapcsolata, Hszit nagyszerű vezetőnek nevezte, aki ráadásul remek partit is tartott szerda este, majd saját magát és az Egyesült Államok soha nem látott virágzását dicsérte – miközben az elmúlt napokban épp a légiközlekedési, részben a bankszolgáltatási, végül a nemzetbiztonsági kommunikációs rendszer omlott össze egy időre. Trump szerint azonban mindezt nem kell túlreagálni, különben is elődje, Joe Biden tehet mindenről – összegzett a Fox Newsnak.

Az amerikai-orosz találkozó témája Putyin tanácsadója, Jurij Usakov szerint alapvetően „az ukrajnai konfliktus rendezése” volt. Értékelést az elnökök a 40 perces találkozóról nem adtak – Usakov szerint az orosz elnök remek hangulatban jött ki –, de Putyinnak mindenképp fegyvertény, hogy a tavalyi alaszkai találkozó után ismét asztalhoz ülhetett Trumppal, aki a Fehér Házba való visszatérése óta alapvetően nagyobb bizalommal beszél az Ukrajna elleni háborút elindító Putyinról, mint a védekezést lassan öt éve fenntartó Ukrajna elnökéről, Volodimir Zelenszkijről.

Putyinnak megint ölébe hullott a lehetőség

Putyin mindezt úgy érte el, hogy eközben a háborúban sem kellett visszafognia magát, az átfogó tűzszüneteket mindig elutasította, és folyamatosan támadja Ukrajna fronttól távoli városait is drónokkal és rakétákkal, beleértve Kárpátalja térségét is, Munkácson kedden csapódott be egy drón és Kijevet, Odesszát is találatok érték, a támadásoknak halálos áldozatai is voltak.

Ennek ellenére sincs Putyin látványos katonai fölényben – ami még meglepőbbé teszi Trump engedékenységét, hiszen az orosz elnök úgy fogalmaz meg követeléseket – nem csak Ukrajnával, de Európával, a NATO-tagjaival szemben is –, hogy közben a háborúban súlyos emberveszteségei vannak és a front is szinte mozdulatlan, bár egyes pontjain érezhető az orosz nyomás. A helyzet ebben a tekintetben kísértetiesen hasonlít a tavalyi, alaszkai találkozójára Trumppal, amely szintén megerősítette helyzetét, anélkül, hogy bármilyen lépést kellett volna tennie a béke felé.

Putyin épp a hármas találkozó napján újabb presztízsveszteséget és stratégiailag is fontos veszteséget kellett, hogy elkönyveljen, miután másodszor is ukrán találat érte az elfoglalt Krímet az orosz szárazfölddel összekötő kercsi hidat. Kedden volt az első csapás, amely miatt a közúti híd egy része beomlott, csütörtökön a vasúti részt érte találat, egyelőre a vasúti közlekedést is leállították.

Trump a kínai elnökkel való találkozója után kettejük kiváló személyes kapcsolatáról beszélt, amely szerinte nagyon jó szolgálatot tesz mindkét országnak – miközben a kapcsolat valójában nagyon is feszült, az amerikai elnök tavaly már vámháborúig vitte a viszonyt, igaz, a hangzatos nyilatkozatai ellenére nem ért vele célt, Peking inkább győztesen jött ki a dologból.

Hszi az APEC-ot vendégül látó Sencsennel büszkélkedett, amely „40 éve csak egy kis halászfalu volt, mostanra metropolisszá nőtte ki magát”. Az elnök a város átalakulása és a kínai-amerikai kapcsolatok transzformációja között vont párhuzamot, mondván, példa nélküli kezdeményezőkészségre van szükség, bátor lépésekre a két ország konstruktív kapcsolatainak biztosítására.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!