Trump egy vereség után akar erőt mutatni, Hszinek a történelmi jelleg a fontos, Putyin pedig már a puszta találkozóval sokat nyert

Trump egy vereség után akar erőt mutatni, Hszinek a történelmi jelleg a fontos, Putyin pedig már a puszta találkozóval sokat nyert
Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin üdvözlik egymást az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) kétnapos csúcstalálkozója résztvevői tiszteletére adott díszvacsorán a dél-kínai Sencsenben 2026. november 18-án – Fotó: Ryohei Moriya / Yomiuri / AFP
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Történelmi, látványos, de a várakozások szerint nem sok gyakorlati eredményt hozó találkozót tart csütörtökön a kínai Sencsen városában Hszi Csin-ping kínai, Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök. A három ország vezetői először tartanak háromoldalú csúcstalálkozót, azt azonban hivatalosan nem közölték, hogy pontosan miről is fognak tárgyalni, noha előzetesen számos szóba jöhető téma felmerült.

Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója szerda kora este azt mondta, a napirend még nem végleges, és a felek bármilyen, a nagyhatalmak közötti együttműködéssel, illetve annak a nemzetközi helyzetre gyakorolt ​​hatásával kapcsolatos kérdést felvethetnek. Szerinte nagy valószínűséggel szóba jön majd az ukrajnai kérdés megvitatása is – bár más források szerint ebből a párbeszédből Kína ki szeretne maradni.

A szerda-csütörtöki Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) házigazdájaként a kínai elnök már szerdán kétoldalú találkozót tartott az orosz elnökkel. Usakov szerint ezen a találkozón megvitatták a nemzetközi helyzetet, köztük az ukrajnai háború rendezését is. Az orosz elnök Usakov szerint tájékoztatta a kínai vezetőt az amerikai elnök különmegbízottjaival Moszkvában folytatott közelmúltbeli megbeszéléseiről. Ezután a két ország közötti erős kapcsolatról beszéltek, jelezve, hogy az egy többpólusú világrend kialakítását teszi lehetővé. Emellett felszólaltak a kereskedelmi protekcionizmus és a nyugati szankciók ellen.

Hszi Csin-ping ezután azzal keltett feltűnést, hogy a szokásos protokolltól eltérve személyesen fogadta a repülőtéren a Sencsenbe szerdán megérkezett Trumpot. A kínai elnök a Trumpnak leterített vörös szőnyegen, a lépcső alján várta az amerikai elnököt, és a két nagyhatalom vezetője barátságos öleléssel köszöntötte egymást. Trump szeptemberben hasonló pompával fogadta Hszit Washingtonban, ezt viszonozta most a kínai elnök.

Trump az APEC-csúcs keretében már Putyinnal is kezet fogott szerdán, ez volt az első személyes találkozásuk a tavaly augusztusi alaszkai csúcstalálkozó óta.

Az orosz elnök eredeti, egy hónapja nyilvánossá vált tervei szerint a „második Jaltaként” jellemzett találkozón az orosz–ukrán háború lezárásáról tárgyaltak volna, de aztán úgy tűnt, ez inkább egy informális Trump–Putyin megbeszélés keretében merülhet fel. Az amerikai elnök pedig az atomfegyverek korlátozásáról akart tárgyalni, de az NBC szerint a megelőző napokban már a Fehér Ház is próbálta csökkenteni az áttörésre vonatkozó várakozásokat.

Szakértők szerint ugyanakkor már a találkozó létrejötte győzelem Putyinnak, aki a két szuperhatalom vezetője mellett fontos államfőként mutatkozhat. Trump a félidős választásokon elszenvedett óriási vereség után egy erős vezető képét próbálhatja sugározni a találkozóval belföldön és külföldön egyaránt, de alapvetően meggyengülve érkezett Sencsenbe. Hszit pedig a történelmi csúcstalálkozó propagandaértéke vonzza, annak ellenére, hogy az több kockázatot is hordoz a kínai elnöknek.

Lehetnek szimbolikus döntések, de szakértők leginkább olyan eredményekre számítanak, hogy a három atomhatalom megegyezésre juthat arról, hogy a nukleáris fegyverektől távol tartják a mesterséges intelligenciát, és megerősítik, hogy egy esetleges indításról csakis emberek dönthetnek.

Az európai vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont aggódva figyelik, hogy miről lesz szó a találkozón. Annak ellenére, hogy nem tudni, az orosz–ukrán háborúról mennyiben lesz szó, Trump annyira kiszámíthatatlan, hogy attól tartanak, Ukrajnának és Európának kedvezőtlen eredményeket hozhat a hármas csúcs.

Senki sem tudja, mi lesz ebből

A háromoldalú találkozó lehetőségéről alig egy hónapja számolt be először a Wall Street Journal. A lap akkori értesülései szerint Putyin vetette fel az ötletet az amerikai elnöknek október 9-én, amikor telefonon beszéltek. Az orosz elnök az orosz–ukrán háború lezárásáról akart tárgyalni, és egy második jaltai találkozót képzelt el, ahol felosztják a világot érdekzónákra, ahogy azt a második világháború végén tette Jaltában Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok – írta a Journal.

A lapnak a Kreml szóvivője már akkor megerősítette, hogy zajlanak megbeszélések a találkozóról, csakúgy, mint Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Trump pedig a cikk megjelenése után jelezte, hogy készen áll találkozni a két vezetővel, hogy az atomfegyverek korlátozásáról tárgyaljanak. Peking akkor hivatalosan nem reagált. A South China Morning Post akkori értesülései szerint kínai tisztviselők üdvözölték az ötletet, de nem tettek komolyabb lépéseket azért, hogy a találkozó létre is jöjjön, és arról sem tartottak megbeszéléseket, hogy mik lennének a fő témák.

Washington végül múlt pénteken jelentette be teljesen hivatalosan, hogy megtartják a hármas csúcsot, amit Moszkva szombaton, Peking pedig hétfőn erősített meg. A Fehér Ház az atomfegyverek számának csökkentését nevezte meg a találkozó fő témájának. Olivia Wales szóvivő közölte, hogy az elnök „a nukleáris fegyverek globális csökkentéséről fog tárgyalni, amik terjedése Trump elnök szerint nagyon veszélyes”. Ezt azonban Moszkva és Peking sem erősítette meg.

A kínai külügyi szóvivő hétfőn „korszakalkotó jelentőségűként” jellemezte a találkozót, amin közlése szerint a világbéke biztosításáról és a stratégiai stabilitás elősegítéséről fognak mélyreható eszmecserét folytatni. Hozzátette, hogy mindhárom ország érdekét szolgálja, hogy erősítsék a köztük lévő kommunikációt, kezeljék a nézeteltéréseket és stabilizálják a kapcsolataikat. Az atomfegyvereket egyáltalán nem említette.

A Kreml szóvivője az előző hét elején még azt mondta, hogy csak javaslatok vannak a lehetséges témákról, hozzátéve, hogy ettől függetlenül „a találkozó biztosan érdekes lesz”, míg Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések folytatásaként jellemezte azt. Dmitrij Peszkov ugyanakkor elutasította, hogy Jaltához hasonlították a találkozót, közölve, hogy bármiben is állapodnának meg, azt nem lehetne ráerőltetni más országokra.

Hétfőn Usakov már nem említette Ukrajnát. Azt mondta, abban állapodtak meg, hogy a találkozót a második világháború idején fennállt szövetség szellemében tartják, és a hangsúly az ENSZ létrehozásában játszott együttműködésen lesz, és olyan „gyümölcsöző és érdemi megbeszéléseket” folytatnak majd, aminek Moszkva szerint „jelentős hatása lesz az egész nemzetközi helyzet fejlődésére”. A kínai külügyi szóvivő szintén kiemelte, hogy a három ország együtt harcolt a második világháborúban, és alapító tagjai az ENSZ-nek.

Peking a Wall Street Journal értesülései szerint az előzetes tárgyalások alatt azt akarta elérni, hogy a csúcstalálkozót egy előre megírt forgatókönyv szerint tartsák, pontosan tudni lehessen annak végeredményét és a lehető legkevesebb kiszámíthatatlan beszélgetés legyen, amit Washington ellenzett.

„Ha a Hszi–Putyin–Trump-találkozó létrejön, az csak azért lesz, mert a kínaiak elég garanciát kaptak arra, hogy az teljesen mentes lesz minden lényeges elemtől” – mondta a Foreign Policynek a megrendezésről szóló bejelentések előtt Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó professzora A Reuters pedig még szombaton is arról írt a szervezést ismerő két emberre hivatkozva, hogy nem sikerült megegyezésre jutni a témákról és a formátumról.

Európa aggódva figyel

Bár Putyin eredetileg az orosz–ukrán háború lezárásáról is akart tárgyalni, úgy tűnik, ezt a hármas találkozó fő témái közül ejtették, és ez főként Peking ellenállásán múlhatott. A kínai vezetés álláspontja szerint nekik nincsen semmi közük a háborúhoz, a béketárgyalásokban Ukrajnának és Európának is részt kell vennie, és attól tartanak, hogy magukra haragítanák az Európai Uniót, ha Sencsenben erről egyezkednének. Az október végén Pekingbe látogatott Frank-Walter Steinmeier német elnök szerint Hszi Csin-ping egyenesen kijelentette neki, hogy „ez egy európai konfliktus és az európaiaknak is helyet kell adni a tárgyalóasztalnál”.

Steinmeier szerint a kínai elnök arcán látni lehetett, hogy irritálja a kérdés, amikor a német elnök erről érdeklődött, és „még azt is megkérdezte, hogy az ilyen pletykák honnan indultak”. A New York Timesnak nyilatkozó kínai elemzők szerint a legtöbb, amit Peking a kérdésben hajlandó lehet megtenni, hogy félrevonul, és nem áll Putyin és Trump útjába, ha a háborúról akarnak beszélni, de mindent meg fognak tenni azért, hogy távol tartsák magukat a témától.

Szerda kora este kiderült, hogy valóban ez fog történni, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő ugyanis azt mondta, a sencseni csúcs mellett időt szakítanak egy informális találkozóra Putyin és Trump között, de az nem fog sokáig tartani. Kérdésre hozzátette, nincs értelme találgatni arról, ez mennyi időt jelent. Peszkov közölte a TASZSZ hírügynökség szerint, „időbeli korlátok” miatt nem szervezhető most teljes körű találkozó a két vezető között.

Hszi Csin-ping és Frank-Walter Steinmeier Pekingben 2026. október 30-án – Fotó: Kai Naito / AFP
Hszi Csin-ping és Frank-Walter Steinmeier Pekingben 2026. október 30-án – Fotó: Kai Naito / AFP

Kínában ráadásul rossz emlékeket idézett, hogy a jaltai konferenciához kezdték el hasonlítani a csúcstalálkozót, abból ugyanis Kínát nem csak kihagyták, de a három akkori nagyhatalom még rájuk is erőltette saját akaratát. Peking ezt a South China Morning Postnak nyilatkozó kínai külpolitikai elemzők szerint egyértelműen ellenzi, tekintve, hogy az ország egykor a jaltai rendszere áldozata volt. Ezen felül azt is hangoztatta, hogy most egy multipoláris világ kialakulását támogatja, amiben nincsen helye annak, hogy a nagyhatalmak felosszák maguk között.

Pénteken a Trump-kormányzat egy, a csúcstalálkozóról újságíróknak névtelenül nyilatkozó magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy az amerikai elnök várhatóan nem fogja felhozni az orosz–ukrán háborút. A tisztviselő közölte, hogy több találkozójuk is volt a témában az oroszokkal, Kína viszont ennek nem részese, és „ezért nem tűnik helyénvalónak, hogy az ukrán megbeszélést” ott tartsák. A váratlan fordulatoktól tartó Hszi Csin-pinget ezek után valószínűleg nem nyugtathatta meg Trump, aki hétfőn a Fehér Házból elindulva közölte, hogy „beszélni fogunk a kedvenc témámról, Ukrajnáról” is. Ugyanígy szóba jöhet majd az iráni háború lezárása is.

Európa közben aggódva figyeli, hogy mi fog történni. Európai tisztviselők és diplomaták körében tapintható a feszültség – írta a CNN. A hírtelevíziónak egy névtelenül nyilatkozó európai tisztviselő „Putyin álmaként” jellemezte a találkozót, megemlítve, hogy Trump mindig annak az embernek az álláspontját szokta ismételgetni, akivel utoljára beszélt, és a legfontosabb kérdés az lesz a szemében, hogy melyikük állhat majd középen az eseményről készült fényképeken. Egy európai diplomata pedig közölte, nem valószínű, hogy a találkozóból bármi jó kisülne az európai biztonság szempontjából.

Trump atomkorlátozásról tárgyalna, Kína nem, de azért lehet középút

A Fehér Ház tehát a csúcstalálkozó fő témájaként az atomfegyverek csökkentését jelölte meg, de elemzők és szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ez pont egy olyan kérdés, amiről Peking egyáltalán nem akar tárgyalni. Az újságírókat tájékoztató amerikai kormányzati tisztviselő már előre jelezte, hogy nem számítanak arra, hogy létrejön bármilyen megállapodás, de szerintük Pekingnek „oda kell ülnie a felnőttek asztalához és felnőtt beszélgetéseket kell folytatnia felnőtt témákról”. Egyben reményét fejezte ki, hogy ezzel egy olyan párbeszéd indul el, ami később eredményt hoz.

A Wall Street Journalnek november elején egy kínai tisztviselő azt mondta, hogy Peking nem fog beleegyezni a részvételbe, ha a csúcstalálkozón az atomfegyverek csökkentése lesz a téma. „Ez olyasvalami, amit a kínaiak utálnak” – mondta Edgar Kagan, a washingtoni Center for Strategic and International Studies külpolitikai kutatóintézet Kelet-Ázsiával foglalkozó szakértője. A kínai vezetés álláspontja szerint a nukleáris fegyverek csökkentéséről Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egymás közt kell beszélnie, mert nekik van a legtöbb atomfegyverük, és addig nem akarnak ilyenben részt venni, amíg nem lesznek nagyjából egy szinten velük.

A stockholmi SIPRI idei adatai szerint az Egyesült Államoknak nagyjából 5000, Oroszországnak pedig nagyjából 5400 atomtöltete van, míg Kínának 600. Hszi Csin-ping irányítása alatt azonban rohamléptekben kezdték el fejleszteni a kínai atomarzenált, és a Pentagon becslése szerint Kínának öt év múlva már több mint 1000 működőképes atomtöltete lesz.

Washington az elmúlt években többször is igyekezett párbeszédet kezdeményezni Pekinggel az atomfegyverekkel kapcsolatban, de csak annyit értek el, hogy 2024 novemberében Joe Biden akkori amerikai elnök és Hszi megegyeztek arról, hogy a mesterséges intelligenciát távol tartják a nukleáris fegyverek irányításától. Ezt ugyanakkor nem egy közös nyilatkozatban tették meg, hanem mindkét fél a találkozóról szóló hivatalos beszámolójában külön említette meg. Trump és Hszi szeptemberi washingtoni találkozója után a Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök a háromoldalú fegyverkorlátozásról szóló tárgyalásokat javasolt, de a kínai külügyminisztérium ezt egyáltalán nem említette meg.

Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözlik egymást az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) kétnapos csúcstalálkozója résztvevői tiszteletére adott díszvacsorán a dél-kínai Sencsenben 2026. november 18-án – Fotó: Ding Lin / Xinhua News Agency / AFP
Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözlik egymást az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) kétnapos csúcstalálkozója résztvevői tiszteletére adott díszvacsorán a dél-kínai Sencsenben 2026. november 18-án – Fotó: Ding Lin / Xinhua News Agency / AFP

Szakértők sem várnak túl sokat. „Az egyetlen dolog, ami kevésbé valószínű a nukleáris kérdésről szóló háromoldalú csúcsnál, azok az olyan konkrét eredmények, amik fontosabbak a látványnál” – mondta még október végén az Axiosnak Chris Estep, a philadelphiai Foreign Policy Research Institute (FPRI) független külpolitikai kutatóintézet Ázsiával foglalkozó elemzője. Szerinte a legtöbb, ami várható, hogy kisebb kérdésekben egyetértésre jutnak.

A South China Morning Post értesülései szerint a csúcstalálkozón kötelezettséget vállalhatnak a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. A lapnak Vang Ji-vej, a Renmin Egyetem külügyi intézetének igazgatója azt mondta, hogy a fegyverkorlátozásról Peking ugyan nem tárgyalna, de a mesterséges intelligencia katonai használatáról már igen. Hasonlóan nyilatkozott a SIIS sanghaji külpolitikai intézet biztonsági szakértője, Csao Lung a New York Timesnak, szerinte Peking nyitott lehet arra, hogy az atomfegyverekkel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről beszéljenek.

Szakértők szerint valamiféle megegyezésre juthatnak arról, hogy az atomfegyvereket csak emberek irányíthatják, megerősíthetik a felek közötti kommunikációt krízishelyzetekben, illetve vállalhatják, hogy előzetesen jelzik a rakétaindításokat a félreértések elkerülése érdekében. Emellett lehetséges, hogy megegyezésre jutnak a nukleáris indítórendszerek elleni kibertámadások és MI-támadások tilalmáról, amit egyre többen javasolnak – mondta Heather Williams.

A CSIS atomfegyverekkel foglalkozó szakértője szerint elképzelhető, hogy közös nyilatkozatban megerősítik, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni és soha nem szabad megvívni, ami „egy olyan kifejezés, ami a nukleáris közösségben sokat jelent és nagy súlya van”.

Mindhármuknak fontos, de másért

A hármas találkozó az ötletgazda Putyinnak jelenti a legtöbbet, aki ezzel lehetőséget kap arra, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával egyenrangú vezetőként pózoljon. Ezt látják a találkozóban az orosz nacionalisták is – írta a Reuters. „Ez megmutatja, hogy ki a fontos a világban: mi, Kína és a Nyugat” – mondta a hírügynökség beszámolója szerint a Szputnyik rádiónak Alekszandr Dugin, a Putyin agyaként is emlegetett szélsőjobboldali orosz filozófus. „Azzal, hogy leül a világ két leghatalmasabb országának vezetőjével egy háromoldalú találkozón, Putyint meghatározó szereplőként ismerik el, nem pedig páriaként” – mondta Ryan Hass, a Brookings intézet Kína-szakértője. Mindezt ráadásul úgy érte el, hogy nem tett semmilyen engedményt Ukrajnával kapcsolatban, tette hozzá.

Kína szempontjait nézve Joseph Torigian, a Kínai Kommunista Párttal foglalkozó amerikai történész november elején a New York Timesnak kijelentette, hogy „ironikus lenne a kínaiaknak, ha úgy döntenének, hogy valamilyen oknál fogva megéri” a hármas csúcs, tekintve, hogy Peking úgy akarja eladni magát, mint a kisebb nemzetek érdekeinek védelmezője, és a nagyhatalmi csúcstalálkozó szembemegy ezzel a képpel. Hass ugyanakkor már akkor úgy látta, hogy Hszi nem valószínű, hogy nemet fog mondani Trumpnak és Putyinnak.

A találkozó „nagyon kockázatos és kiszámíthatatlan Hszinek” – mondta a Wall Street Journalnek Kurt Campbell, a washingtoni Asia Group elnöke. A lap a pekingi döntéshozókhoz közel álló emberekre hivatkozva azt írta, hogy a kínai elnök a történelmi jelentőségű hármas csúcstalálkozó látványát akarja, a fotókat, a közleményeket és annak propagandaértékét, a kiszámíthatatlan beszélgetések nélkül. Egyes kínai tisztviselők szerint pedig Kínában a második világháború utáni időszak legjelentősebb külpolitikai találkozójaként kezdték el emlegetni ezt a csúcsot – mondta Yun Sun kínai külpolitikával foglalkozó elemző.

Trumpnak a hármas találkozó jó lehetőséget ad arra, hogy egy külpolitikai helyzetben jelenjen meg hatalmi pozícióban, miután a magáról kialakított képét is erősen megtépázták az elnökről tartott szavazásként értékelt és a Republikánus Párt hatalmas vereségét hozó félidős választások. Trump „azt akarja majd megmutatni, hogy nem gyengült meg, és továbbra is határozottan ő irányít” – mondta Edgar Kagan. Szerinte ezzel egyrészt belföldre üzen, de a külföldi vezetőknek is.

„Az elnök kétségtelenül arra fogja használni ezt az utat, hogy megerősítse vezetői szerepét és tekintélyét, bemutassa vezetői képességeit, és lényegében megmutassa magát a nemzetközi színtéren” – mondta a Reutersnek Kurt Tong, az amerikai külügyminisztérium egykori Kelet-Ázsiával foglalkozó tisztviselője. Trump Heather Williams szerint az atomkorlátozással akarja bebiztosítani magának a helyet a történelemkönyvekben, azzal akar nyomot hagyni. „Az elnök nagyon szeretne egy fegyverkorlátozási megállapodást, és fogy az ideje” – közölte a szakértő.

A végére egy érdekesség: a Bloomberg véleménycikkében az amerikai diplomáciával is foglalkozó Andreas Kluth egy, a jellemzése szerint kissé aggasztó lehetőségre hívta fel a figyelmet. Arra, hogy akár az is előfordulhat, hogy a három vezető egy valamiben egyet tud érteni: abban, hogy közösen Orbán Viktort jelölnék az ENSZ főtitkári pozíciójára. Erről a lehetőségről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!