Kína száz új nukleáris töltettel vette célba az amerikaiakat, és változtathatott a csapásmérő doktrínáján is

Új atomfegyverkezési verseny kapujában állhat a világ, a fegyveres erejét rohamléptekkel fejlesztő Kína az elmúlt öt évben hasonló tempóban fejlesztette atomarzenálját is. A kínai sivatagokban több száz rakétasilót építettek ki, amikbe a Pentagon karácsony előtt kiadott jelentése szerint több mint száz, az Egyesült Államok minden területét elérő interkontinentális rakétát telepítettek. Közben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre az atomtölteteket készítő titkos telepeken, valamint a kísérleti atomrobbantásokra használt bázison, és elemzők szerint több jel is arra mutat, hogy a kínai vezetés feladja eddigi vállalását, hogy soha nem fognak elsőként bevetni atomfegyvereket.

A kínai külügyminisztérium szóvivője a Pentagon jelentésére reagálva megismételte a kínai kormány hivatalos álláspontját, ami szerint Kína nem folytat nukleáris fegyverkezési versenyt egy országgal sem, és a nemzetbiztonsághoz szükséges minimális szinten tartja atomerejét. Lin Csien közlése szerint Kína továbbra is határozottan kitart amellett, hogy nem fog elsőként bevetni atomfegyvereket, és nukleáris stratégiája az önvédelmet helyezi a középpontba. A kínai atomarzenál növeléséről szóló amerikai beszámolókat pedig úgy értékelte, hogy azzal Washington csak ürügyet keres saját atomarzenáljának fejlesztésére, pedig inkább meglévő atomfegyvereinek leszerelésén kéne dolgoznia.

Donald Trump amerikai elnök október végén jelentette be, hogy utasította a Pentagont a nukleáris fegyverek tesztelésének újraindítására, „egyenlő alapon” más országok tesztjeivel.

Azt nem lehet tudni, hogy Kínának pontosan mennyi atomfegyvere van, mert ezt még a szokásosnál is nagyobb titok övezi, de a különböző nyugati elemzések nagyjából hatszázra becsülik a számukat, ami több, mint a duplája lenne az öt évvel ezelőttinek. A SIPRI stockholmi biztonságpolitikai kutatóintézet adatai szerint Kína egy év alatt százzal növelte atomtölteteinek számát, ami húszszázalékos növekedés.

A Pentagon becslése szerint Kínának öt év múlva már több mint ezer működőképes atomtöltete lesz, köztük olyan kisebb szerkezetek, amiket precíziós csapásokra készített rakétákra szerelhetnek fel, valamint interkontinentális ballisztikus rakétákhoz való, több megatonnás bombák is. Ez azonban még mindig csak töredéke lenne az orosz (5459) és az amerikai (5177) atomarzenálnak.

Rakétasilók nőttek a kínai sivatagokban

Kína évtizedeken át mindössze nagyjából húsz rakétasilót üzemeltetett, de az elmúlt öt évben jelentősen bővíteni kezdte silómezőinek számát. Nyugati szakértők 2021-ben kereskedelmi műholdfelvételek elemzésével fedezték fel, hogy majdnem 120 silót építenek a Kína nyugati részén, Kanszu tartományban lévő sivatagban, aminek méretét akkor döbbenetesként és elképesztőként jellemezte Jeffrey Lewis atomfegyver-szakértő.

Ezt követően újabb silómezőt találtak a Kína északnyugati részén lévő Hszincsiang tartományban, Hami városa közelében. „A kínai atomarzenál valaha volt legjelentősebb kibővítése” – értékelte az építkezéseket a második mezőt felfedező Matt Korda és Hans M. Kristensen. Majd egy harmadik silómezőt is találtak a belső-mongóliai Ordosz és a Senhszi tartománybeli Jülin között, ami a három közül a legkisebb. A három mezőn összesen 320 siló található.

Ezeket elemzők szerint feltehetően nem fogják mind feltölteni atomtöltetek célba juttatására használt interkontinentális rakétával, többségüket üresen hagyják, hogy az ellenség kénytelen legyen az egymástól három kilométernyi távolságra lévő silókat egyenként támadni, és ezzel feleslegesen elpazarolni több rakétát. Hogy mennyi rakétát helyeztek el a silókban, nem lehetett tudni. Egészen mostanáig.

A Pentagon december végén nyilvánosságra hozott jelentése szerint Kína valószínűleg több mint száz szilárd hajtóanyagú, DF-31 osztályú interkontinentális rakétát helyezett el a három mezőn található silókba. Kína az 1970-es években kezdett szilárd hajtóanyagú rakétákat fejleszteni, majd a sikeres tesztek után 1985-ben kezdte kifejleszteni a DF-31-et, amit egy 1999-ben tartott katonai parádén mutattak meg először a nyilvánosságnak, de végül csak 2006-ban állították hadrendbe.

Az alap DF-31-et azóta már ki is vonták a rendszerből, mert kifejlesztettek több újabb, nagyobb hatótávolságú és pontosabb, a légvédelmet csalitöltetekkel kijátszó verziót is. 2007-ben mutatták be a DF-31A-t, aminek a hatótávolsága már több mint 11 ezer kilométer. Ezzel már nemcsak Európát, de az Egyesült Államok egész területét el tudják érni. Tíz évvel később, 2017-ben egy újabb, mobil platformról is indítható verziót, a DF-31AG-t mutatták be, majd az idén tartott pekingi katonai parádén a legújabb, DF-31BJ típust, amit kifejezetten a silókban történő használatra fejlesztettek ki.

Az elmúlt öt évben Kína nemcsak silókat kezdett el rohamléptekben építeni, hanem jelentősen kibővítette rakétagyártási kapacitását is. Az ehhez kapcsolódó gyárak, valamint kutatóintézetek és tesztközpontok több mint kétmillió négyzetméternyi alapterülettel növekedtek a CNN műholdas felvételek és kínai kormányzati dokumentumok alapján készített elemzése szerint. Kína ezzel globális szuperhatalomként pozicionálja magát. „Egy új fegyverkezési verseny első fázisában vagyunk” – mondta a CNN-nek William Alberque, a NATO fegyverzet-ellenőrzési központjának volt igazgatója, aki szerint „Kína már sprintel, és közben maratonra készül”.

A fejlesztéseiket igyekeztek is az egész világ előtt nyilvánvalóvá tenni szeptemberben, amikor a pekingi katonai parádén először mutattak be olyan, levegőből, szárazföldről és tengeralattjárókról is indítható rakétákat, amik atomtöltetek célba juttatására is képesek. Ez a nukleáris triád, vagyis az a képesség, hogy még egy, az országot elpusztító atomcsapás esetén is képesek megtorlócsapás indítására. Azt is jelezték, hogy öt különböző nukleáris szerkezettel is képesek elérni az Egyesült Államok kontinentális területeit.

Kína nukleáris fegyverkezési versenyre készül

A silók és rakéták építése mellett úgy tűnik, hogy Kína felgyorsította az atomtöltetek gyártását is. A bécsi székhelyű Open Nuclear Network (ONN) és a londoni székhelyű Verification Research, Training and Information Centre (VERTIC) műholdfelvételek alapján végzett elemzése szerint jelentősen felgyorsultak a munkák a nukleáris robbanófejek gyártásához kapcsolódó kulcsfontosságú helyszíneken. Az elemzők jelentős bővítésekre utaló jeleket láttak egy telephelyen, ahol a plutóniumot tartalmazó magot gyártják, ahogy azon a telephelyen is, ahol a magban az atomhasadást, így az atomrobbanást beindító robbanóanyagokat készítik. Az utóbbi telepen egy 2024-ben elkészült, 40 000 négyzetméteres létesítményt azonosítottak, erről úgy vélik, hogy alkalmas lehet robbanófej-alkatrészek összeszerelésére és előkészítésére.

Mindezek alapján hatalmas beruházásokat hajtottak végre a telephelyeken, és ez arra utal, hogy Kínának javultak a képességei nukleáris robbanófejek gyártásra az atomprogramhoz, mondta a Washington Postnak az elemzést vezető Renny Babiarz. A kínai nukleáris fegyverek szakértője szerint még sosem láttak olyan nagy változásokat, mint amik 2019 óta történtek. Kína emellett az elmúlt években szép csendben elkezdett jelentős bővítéseket végrehajtani a korábbi kínai kísérleti atomrobbantások helyszínén, a Hszincsiang tartományban lévő Lop Nur bázison is. Kína 1964 és 1996 között 46 kísérleti atomrobbantást hajtott végre, de a Hszincsiang tartományban lévő telepen történt fejlesztések arra utalnak, hogy újabb tesztekre készülhetnek.

A bázison történt változásokat évek óta kereskedelmi műholdak felvételein követő Babiarz 2023-ban számolt be arról, hogy 2017 óta egymás után építették az új épületeket, utakat, bunkereket és egy repülőteret, valamint munkálatokba kezdtek azoknál a hegyekbe fúrt járatoknál, ahol korábban kísérleti atomrobbantásokat hajtottak végre. A legárulkodóbb jel azonban az volt, amikor észrevette, hogy hatalmas fúrótornyokat telepítettek, amik közül az egyik majdnem 28 méter magas és közel száztonnás. Ezekkel föld alatti kísérleti atomrobbantásokra használható aknákat fúrhatnak, Babiarz becslése szerint fél kilométeres mélységbe.

„Ez jelentős befektetés pénzben és időben” – mondta a Foreign Policynek. „Minden arra utal, hogy tesztre készülnek” – jelentette ki 2023-ban a New York Timesnak. Azóta sem kevésbé aktívak, az elmúlt két évben főleg a parancsnoki központot bővítették, valamint a hegyekbe fúrt vízszintes aknáknál is új munkálatokat végeztek, mondta novemberben a Washington Postnak.

A Lop Nur bázis fejlesztését az amerikai hírszerzés is folyamatosan figyelte az elmúlt években, de azt nem tudják biztosan, hogy azok pontosan milyen célt szolgálnak, mondták amerikai hírszerzők a New York Timesnak. Elemzők szerint azonban minden bizonyíték arra mutat, hogy Kína újra akarja kezdeni a kísérleti atomrobbantásokat, hogy behozza a lemaradását a több mint ezer tesztet végrehajtó Egyesült Államokkal szemben.

A Pentagon jelentése szerint Kína jelenleg nem akar tárgyalásokat folytatni az atomfegyverek számának korlátozásáról, elemzők pedig egy újabb atomfegyverkezési verseny kialakulásától tartanak, aminek a hidegháborúval ellentétben Kínával együtt már három szereplője lesz. „Egy harmadik atomkorba lépünk be, ami az 1990-es és 2000-es évekkel szemben sokkal inkább olyan lesz, mint a hidegháború” – mondta a Wall Street Journalnek Matthew Kroenig, egykori amerikai védelmi minisztériumi tisztviselő, az Atlanti Tanács Scowcroft Központjának igazgatója, aki szerint mostanra inkább az atomarzenálok növelése és nem leépítése zajlik.

Bár a kínai kormány hivatalos álláspontja szerint csak minimális, a nemzetbiztonsághoz feltétlenül szükséges szinten tartják atomfegyvereik számát, kínai elemzők ennek ellenkezőjét javasolják. Kínának növelnie kellene atomarzenálját, hogy az Egyesült Államoknak még csak eszébe se jusson atomfegyvert bevetni Kína ellen, mondta a Wall Street Journalnek a Nyugaton is elismert kínai katonai szakértő Csou Po, a kínai hadsereg nyugalmazott alezredese, a Csinghua Egyetem Nemzetközi Biztonsági és Stratégiai Központjának vezető munkatársa.

Kína veszélyes vizekre evezhet

Bár Kína évtizedek óta kitart amellett a vállalása mellett, hogy soha nem fog elsőként atomfegyvert bevetni, elemzők szerint egyre több jel utal a stratégiaváltásra. Szerintük új doktrínát vezethetnek be, ennek alapján már nem várják meg a bizonyosságot, az atomfegyver becsapódását, hanem már az ellenséges rakétaindítás észlelésekor elindítják rakétáikat. Ez amúgy megfelel az amerikai és az orosz doktrínának, a „használd vagy elveszted” elvnek. „Ez az egyik legjelentősebb, és leginkább figyelmen kívül hagyott része a kínai atomerőknél történő változásoknak” – mondta a Washington Postnak David Logan, a Tufts Egyetem adjunktusa. Hozzátette, hogy sokkal fontosabb, hogy egy ország mit csinál az atomfegyvereivel, mint az, hogy mennyi van neki.

A Pentagon már a tavalyi jelentésében jelezte, hogy az új rakétasilók építése, valamint a lehetséges rakétatámadásokat figyelő műholdas korai figyelmeztető rendszer kialakítása arra utal, hogy Kína elmozdulni látszik a jelzés esetén történő kilövések (launch on warning – LOW) irányába. Ezt erősíti, hogy az elmúlt években a kínai hadászati szakirodalomban, valamint tankkönyvekben egyre inkább támogatják a korai figyelmeztetésre történő ellentámadás koncepcióját. Emellett a kínai fegyveres erők belső kiadványaiban megjelent írások arra utalnak, hogy növelték a magas készültségi szintben tartott atomfegyverek számát, és több atomtöltetet tárolnak rakétákhoz erősítve békeidőben is raktárak helyett, mondták elemzők a Washington Postnak.

Ez nagy változás a korábbi gyakorlathoz képest, mondta a Postnak David Logan, hozzátéve, hogy „sokkal kockázatosabb is”. A hidegháború alatt technikai hibák és emberi mulasztások miatt több alkalommal is téves riadót fújtak a figyelmeztető rendszerek, amik majdnem nukleáris katasztrófákhoz vezettek. Az amerikaiaknak és a szovjeteknek ráadásul csak kiszámítható röppályájú ballisztikus rakétákat kellett figyelniük, míg a kínaiaknak manőverezhető, fejlett rakétákról kellene megállapítaniuk, hogy veszélyt jelentenek-e, növelve a tévedések esélyét, hívta fel a figyelmet a Foreign Policy külpolitikai magazinban megjelent írásában Tung Csao. A Carnegie Endowment for International Peace washingtoni kutatóközpont kínai nukleáris fegyverekkel foglalkozó szakértője a Washington Postnak kijelentette:

„Ha Kína felhagy a késleltetett megtorlás hagyományos politikájával, és a gyors reagálás irányába halad, az jelentősen növelheti a félreértések, a túlreagálás és akár egy véletlen atomháború kockázatát is.”