Orbán nevének bedobása az ENSZ-főtitkári posztra nagy port vert fel, és pont ez lehetett a cél

Nagy figyelmet, értetlenkedést, ellenkezést és Donald Tusk lengyel kormányfőből nevetést váltott ki világszerte a hír, hogy az amerikai kormány a Wall Street Journal információi szerint Orbán Viktor jelölését is felvetette az ENSZ főtitkári pozíciójára. És így vagy úgy, de éppen ez lehetett azoknak a célja, akik kiszivárogtatták ezt az információt.

„Elsőre őrültségnek hangzik” – ismerte el az amerikai külügyminisztérium egy tisztviselője is az erről először beszámoló Wall Street Journalnek. A lap három különböző országból származó forrásoktól úgy értesült, hogy egy amerikai–orosz–kínai közös támogatású jelöltként képzelnék el Orbánt. A lap értesülését azután a brit Times is megerősítette több országból származó forrásokra hivatkozva.

Orbán a WSJ információi szerint nyitott volt a tervre, de úgy tudják, csak akkor indulna a posztért, ha biztos lehet abban, hogy meg is kapja. Ehhez pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsán (BT) keresztül vezet az út. Annyit tudni, hogy a posztra eddig jelölt emberek egyike sem győzte meg maradéktalanul a tagokat, és a napokban is lépett ringbe új jelölt a december 31-ig hivatalban lévő portugál António Guterres 10 év után megüresedő posztjáért.

Nyilvánosan a három ország közül csak Oroszország reagált, amelynek külügyminiszter-helyettese azt mondta, „sem Oroszország, sem az Egyesült Államok, sem Kína nem fogja Orbánt jelölni, mert mi az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai vagyunk, és senkit sem jelölünk az ENSZ főtitkári posztjára”. Hozzátette, hogy ha valaki jelöli Orbánt, akkor majd megvizsgálják a lehetőségeket.

Azt is mondta, hogy Oroszország tiszteletben tartja a régiók közötti földrajzi rotáció elvét. „Az elv nem hivatalos, de létezik. Ennek megfelelően ezúttal a latin-amerikai régió és a karibi államok képviselőjének kell betöltenie a főtitkári posztot. Ha kimerülnek a jelöltek kiválasztásának lehetőségei ezen régióból, akkor megnézzük, merre haladjunk tovább” – mondta. Szerinte egyébként akár latin-amerikai államok is jelölhetik Orbánt főtitkárnak, mivel egy adott országnak nem feltétlenül kell a saját állampolgárát jelölnie.

Mi volt ennek az egésznek a célja?

Az elmúlt napokban több elmélet is felmerült azzal kapcsolatban, hogy miért szivárogtatták ki ezt az egészet. Elképzelhető, hogy ezzel akarták tesztelni, hogy Orbán személye milyen nagy ellenállást vált ki, és mennyi esélye lenne, hogy tényleg átmenjen. A kínai sajtóban is úgy értékelték, hogy Washington a szivárogtatással a reakciókat tesztelte az ötletre.

De az is lehetséges, hogy a szivárogtatások mögött olyanok állnak, akik elleneznék a jelölését, és azt már csírájában el akarják fojtani. Ebben a latin-amerikai és karib-tengeri országok segíthetnek, az említett jelöltválasztási szokásjog szerint ugyanis a következő főtitkárt nekik kéne adniuk. Nagy kérdés még az is, hogy hivatalosan ki jelölné Orbánt a posztra, hiszen az új magyar kormány erre egészen biztosan nem lenne hajlandó.

Az sem kizárt, hogy a nevének bedobását csak ijesztgetésre használják: vagy azért, hogy egy másik főtitkárjelölt előtt tapossák ki így az utat, vagy hogy Orbánt végül egy másik ENSZ-posztra tudják könnyebben kinevezni.

Egy diplomáciai körökben terjedő elmélet szerint a Trump-kormány azért dobta be Orbán Viktor nevét, hogy utána kompromisszumként egy másik ENSZ-posztra nevezzék ki, olyanra, ami mentességet ad neki az esetleges magyarországi vádemelések ellen – írta a brit Times. Május végén Panyi Szabolcs újságíró a VSquare angol nyelvű hírlevelében több forrásra hivatkozva egy olyan, amerikai MAGA-körökből eredő forgatókönyvről számolt be, amely szerint Orbán az ENSZ-ben főtitkárhelyettesi vagy az alatti pozíciót kapna. A cél az értesülései szerint az, hogy diplomáciai mentességhez jusson.

Egy másik, a Times által említett elmélet szerint Washington azért szivárogtatta ki Orbán esetleges jelölését, hogy ezzel utat nyissanak Lana Zaki Nusszeibeh előtt. Az Egyesült Arab Emírségek pár nappal korábban jelölte a volt ENSZ-nagykövetet és egykori külügyminiszter-helyettest a főtitkári posztra. A Times cikke szerint a volt magyar miniszterelnök nevének meglebegtetésével próbálják elérni, hogy Nusszeibehet kompromisszumos jelöltként könnyebben elfogadják. Nusszeibeh beszállása előtt az összes jelölt legkevesebb két „nem” szavazatot kapott az ENSZ BT állandó tagjaitól. A Biztonsági Tanácsban szerdán tartanak újabb próbaszavazást.

A Telex kereste Havasi Bertalant, de egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre.

Hónapok óta zajlik a folyamat

Az ENSZ alapokmánya csak annyit mond a főtitkár kiválasztásáról, hogy a Közgyűlés a Biztonsági Tanács ajánlása alapján dönt a szervezet vezetőjéről, és a folyamatot az évek során finomították és igyekeztek egyre nyíltabbá tenni, válaszul a zárt ajtók mögött zajló kiválasztást ért kritikára. A pozícióra egy vagy több tagállam jelölhet embereket, akik ezután akár egy évnél is tovább tartó átvilágítási folyamaton esnek át. Közmeghallgatásokon vesznek részt, önéletrajzot és programnyilatkozatot kell benyújtaniuk, valamint vagyonnyilatkozatra is szükség van.

A 15 tagú Biztonsági Tanácsban kilenc szavazat kell ahhoz, hogy valakit hivatalosan főtitkárnak jelöljenek, de az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, Kínának, Oroszországnak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak vétójoga van. Ezután a Közgyűlés dönt, de a gyakorlatban az utóbbi mindig jóváhagyja a BT-ben kiválasztott jelöltet. A szavazás előtt azonban a tagok próbaszavazásokat tartanak, hogy felmérjék az egyes jelöltek támogatottságát. Ezeknél jelzik, hogy helytelenítik vagy ösztönzik a jelölésüket, esetleg nincs véleményük. Ezek titkosak ugyan, és nem a nyilvánosságnak szánják, de az eredményeket rendszeresen kiszivárogtatják. Azt nem lehet tudni, hogy az egyes államok hogyan szavaztak.

Az nincs meghatározva, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a jelölteknek, de van néhány szokás, amit be szoktak tartani. Odafigyelnek például arra, hogy kisebb vagy közepes, semleges államokból érkező karrierdiplomatákat válasszanak, váltogatják, hogy milyen régióból származnak, és a BT állandó tagjai sem szoktak senkit jelölni a posztra.

2016-ban a rotációt nem tartották be: amikor Guterrest először megválasztották, akkor a várakozások szerint egy kelet-európai főtitkárra számítottak – mondta a CFR-nek Richard Gowan, a brüsszeli székhelyű International Crisis Group ENSZ-szakértője. A térség még soha nem adott ENSZ-főtitkárt. Ez valamennyire számíthat a már említett földrajzi rotációs elvnél is, miszerint most latin-amerikai következne.

Október közepére az augusztusi nyolcról hatra csökkent a jelöltek száma, miután a próbaszavazásokon nyilvánvalóvá vált, hogy kettőnek nem volt semmilyen esélye. A hatodik, október 16-án tartott szavazáson már azt is külön jelezték, hogy a vétójoggal bíró BT-tagok körében milyen eredményeket értek el, és az akkori jelöltekből egy sem volt, akit legalább két állandó tag ne utasított volna el.

Általában szeptemberre már ki szokott alakulni, hogy ki az egy-két leginkább esélyes jelölt, de idén annyira nem került senki sem az élre, hogy diplomaták és ENSZ-tisztviselők már nyíltan foglalkoznak azzal, hogy mi fog történni, ha a BT senkit sem tud jelölni a Közgyűlésnek – mondta szeptember közepén Daniel Forti, az International Crisis Group ENSZ-ügyi igazgatója a New York Timesnak.

Mint írtuk, a főtitkári posztra a korábbi körök után talpon maradt jelöltek:

• Ivonne A-Baki, Ecuador volt egyesült államokbeli, franciaországi és katari nagykövete;
• María Fernanda Espinosa Garcés, az ENSZ Közgyűlésének volt elnöke, volt ecuadori külügy- és védelmi miniszter;
• Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, volt argentin diplomata;
• Rebeca Grynspan Mayufis, Costa Rica volt alelnöke, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) főtitkára;
• Olara Otunnu, az ENSZ volt főtitkárhelyettese, volt ugandai külügyminiszter;
• Carolyn Rodrigues-Birkett, Guyana ENSZ-nagykövete, volt külügyminiszter.

Október 22-én egy új jelölt jelent meg, az Egyesült Arab Emírségek egyik legtapasztaltabb diplomatája, a 47 éves Lana Zaki Nusszeibeh személyében. Ő sem a latin-amerikai, karib-tengeri régióból érkezne, de karrierjének nagy részét az ENSZ-ben töltötte, köztük több mint egy évtizedig nagykövetként. Daniel Forti fordulópontként értékelte jelölését a Wall Street Journalnek nyilatkozva.

Az is növeli az esélyeit, hogy az előzetes várakozások szerint a tizedik főtitkár egy nő lehet, miután minden korábbi férfi volt. Viszont a közép- és dél-amerikai országok ellenzik a jelölését, mert a regionális rotáció elve alapján az ő térségükből kéne főtitkárt választani. Legerősebb jelöltjük a már említett Rebeca Grynspan, akit a BT kilenc tagja támogat, de két állandó tag ellenez. A második helyen Carolyn Rodrigues-Birkett állt, szinte holtversenyben Rafael Grossival.

Orbán Viktor jelölésével kapcsolatban a WSJ forrásai azt állították, hogy az Egyesült Államok mellett Kína és Oroszország is megfelelő jelöltnek tartaná, és kapna nyolc szavazatot a BT-ben, de a tíz szavazat sincsen távol. Szerintük a nagy kérdés, hogy a britek és a franciák élnének-e vétójogukkal, hogy megakadályozzák a jelölését.

Brit tisztviselők nem kommentálták Orbán esetleges jelölését, de egy európai diplomata a Timesnak kijelentette, hogy az kudarcra van ítélve, mert „szerencsére Franciaországnak és Nagy-Britanniának vétójoga van”. A diplomata hozzátette, hogy „nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen hevesen ellenzik mindketten ezt az ötletet”. Ugyanakkor Daniel Forti a Le Temps című svájci lapnak azt mondta, hogy „nehéz elképzelni, hogy megakadályozzák az ENSZ legmagasabb rangú tisztségviselőjének megválasztását, amennyiben Oroszország, az Egyesült Államok és Kína megállapodásra jut”.

A WSJ-nek nyilatkozó tisztviselők ezt úgy fogalmazták meg, hogy ha Washington, Peking és Moszkva ugyanazt akarja, akkor általában meg is kapja. Peking egyelőre nem reagált a hírre, és a külügyi szóvivőt sem kérdezték meg erről a hétfőn tartott szokásos nemzetközi sajtótájékoztatóján, a kínai külügyminisztérium által közölt leirat szerint.

A világ egyik legnehezebb munkája, nagy hatalom és köszönet nélkül

Az ENSZ alapokmánya nem határozza meg részletesen, hogy a főtitkárnak pontosan milyen feladatai vannak, a szervezet weboldalán úgy jellemzik szerepét, hogy „egyenlő részben diplomata, szószóló, köztisztviselő és CEO”, aki főleg a szegények és elesettek szószólója. Mivel hivatali feladatköreit nem írják le részletesen, minden főtitkár másként végzi a munkáját.

Vannak aktivisták, mint például Kofi Annan, mediátor, mint Dag Hammarskjöld vagy inkább bürokrata, mint Kurt Waldheim. Az idén leköszönő António Guterres a klímaváltozást, a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdését, a fenntartható fejlődést, a béke és az emberi jogok támogatását és az ENSZ megreformálását helyezte két hivatali idejének középpontjába.

Az ENSZ első főtitkára, Trygve Lie úgy jellemezte a posztot, mint ami a világ legnehezebb munkája. Amellett, hogy felügyeli a több mint 36 ezer fős ENSZ-titkárságot, és a szervezet költségvetését, ő nevez ki több tucat vezetőt különböző posztokra, hivatala felügyeli a szervezet békemisszióit, mediátorként segít konfliktusok megakadályozásában vagy megoldásában és globális vészhelyzetek esetén koordinálja az ENSZ válaszlépéseit.

Közben viszont rendszeresen úgy jellemzik a posztot, mint ami kevés valódi hatalommal jár. Simon Chesterman és Thomas M. Franck ENSZ-szakértők egyik könyvükben úgy jellemezték a főtitkárt, mint akivel

„küldöncként és bokszzsákként” bánnak, és egyszerre várják el, hogy kompetens bürokrata és független globális vezető legyen, de gyakran nincs elég hatalma ahhoz, hogy ezeket a szerepeket hatékonyan el is tudja látni.

Guterres 2023-ban a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy „az ENSZ főtitkárának nincs hatalma és nincs benne pénz”, de hozzátette, hogy „van hangunk, és az a hang erős tud lenni”. Richard Gowan szerint a poszt bár rendkívül kevés hatalommal jár, mégis egy nagyon befolyásos pozíció, ami hatásos szócsövet ad a főtitkárok kezébe.

Az új főtitkárnak ráadásként kritikus kihívások során kell átvezetnie a 81 éves intézményt, köztük szükséges belső reformokat kell levezényelnie, megoldást kell találnia a szervezet költségvetési hiányára, és olyan problémákkal kell foglalkoznia, mint az egyre súlyosabb klímaváltozás, a mesterséges intelligencia elterjedése, valamint az erősödő geopolitikai feszültségek.

Viszont éppen ezért is értékelik többen úgy, hogy ha valóban bedobnák Orbán nevét, és végig is vinnék, azzal a MAGA-világ a mostani intézményi működés felfordítását vetítené előre.

Esther Brimmer amerikai külpolitikai szakértő, a Council on Foreign Relations kutatója kijelentette: akárki lesz is az ENSZ új főtitkára, egy „hihetetlenül nehéz munkát kap, amihez nincs pontos leírás, és nincs benne köszönet”.