Erasmus+ jelentéstevő: Nem számítottam arra, hogy Magyar Péter ilyen gyorsan fog haladni a munkával

Erasmus+ jelentéstevő: Nem számítottam arra, hogy Magyar Péter ilyen gyorsan fog haladni a munkával
Bogdan Andrzej Zdrojewski az Európai Parlament brüsszeli épületében 2025-ben – Fotó: Martin Bertrand / Hans Lucas / AFP
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

„Figyelemmel kísértem az egyetemek kisajátítását, politikai kisajátítását, különösen a fővárosban. Ez aggodalomra adott okot” – mondta egy újságíróknak tartott beszélgetésen Brüsszelben Bogdan Andrzej Zdrojewski, akitől a Telex is kérdezett. Az Európai Néppárt lengyel európai parlamenti képviselője az Erasmus-program EP-jelentéstevője a következő, 2028-ban kezdődő hétéves költségvetési időszakra.

Idén ősztől a modellváltó magyar egyetemek teljesen visszatérnek az Európai Unió Erasmus+ oktatási és ifjúsági csereprogramjába, miután 2022-ben a tagállami miniszterek eltiltották ezeket minden friss uniós támogatástól. A volt kormány előtte hónapokig egyeztetett az Európai Bizottsággal a vállalásairól, de a tagállami Tanács szerint nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat, a kekvák nem elég átláthatóan működtek, és összeférhetetlen módon ültek bennük politikai döntéshozók.

A feltételességi jogállamisági eljárásban – támogatások részleges befagyasztása mellett – minden új uniós kötelezettségvállalástól eltiltották a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva), valamint az általuk fenntartott intézményeket, így a kekva-hátterű modellváltó egyetemeket. A tiltás miatt 2024 őszére már egyik modellváltó egyetemről sem lehetett erasmusozni.

A jelenlegi kormány május végén kötött politikai megállapodást arról, hogyan teljesítheti a feltételeket egyebek között a kekvák kötelezettségvállalási tiltásának feloldásához. Nemcsak átalakította a kekvákat, hanem az elvárásokon túlmenően fokozatosan meg is szünteti, erről itt írtunk. Bizottsági javaslatra a tagállami miniszterek október 13-án szüntették meg egyhangúlag az eljárást, így megnyílt az út, hogy újrakössék a lejárt erasmusos szerződéseket.

„Azt kell mondanom, hogy nem számítottam arra, hogy Magyar Péter ilyen gyorsan fog haladni a munkával” – mondta Zdrojewski. Korábban az EP Belarusszal foglalkozó delegációjának volt az elnöke, az Alekszandr Lukasenko vezette ország 2020 előtt egy ideig szintén részt vett a csereprogramban. Az EP-képviselő szerint azonban hamar észrevették, hogy az onnan érkező hallgatók kizárólag olyan családból származtak, amik a hatalomhoz kötődtek, mindenki mástól pedig elvették a lehetőséget. „Ez egy olyan érv volt, ami megmutatta, hogy az Orbán-kormányzás utolsó időszakához hasonló módon irányított egyetemeket nem szabad azzal jutalmazni, hogy részt vehetnek a programban.”

Jelenleg is zajlanak a tárgyalások az Európai Unió 2028 januárjában kezdődő, következő hétéves költségvetéséről, így a képviselő erről is beszélt Brüsszelben magyar újságíróknak. Zdrojewski szerint a körülmények nem kedvezők: jelentős védelmi kiadásokkal kell számolni, amik miatt az oktatás gyakran háttérbe szorul. Ennek ellenére az eddiginél kedvezőbb büdzsét próbálnak kiharcolni az Erasmusnak, és míg a jelenlegi hétéves időszakban a program költségvetése 26 milliárd euró volt, a következő hétéves időszakra már több mint 47,4 milliárd euróról szól az EP jelenlegi javaslata. Az új büdzsében nemcsak az Erasmus-helyek számát növelnék, de a korábbi problémákat is próbálnák orvosolni.

Zdrojewski azt mondta, a legfontosabb céljuk az volt, hogy rugalmasabb legyen az ösztöndíjak összege, és jobban igazodjanak a különböző európai uniós városokban tapasztalható, folyamatosan változó megélhetési költségekhez. Szintén fontos volt, hogy egyszerűbbé tegyék a jelentkezést a programba, ezért ezen a téren is könnyítések várhatók.

A program keretösszege mellett az is fontos kérdés, hogy miként oszthatják el ezt a 47,4 milliárd eurót. Zdrojewski szerint az Európai Bizottság teljes rugalmasságot szeretett volna a források arányának meghatározásában, ők azonban úgy döntöttek, hogy meg kell húzni bizonyos határokat. A képviselő szerint munkájuk egyik fontos célja volt, hogy olyan mechanizmusokat és megoldásokat találjanak, amik biztosítani tudják, hogy a programból senki ne szoruljon ki. Épp ezért olyan rendelkezéseket építettek be a javaslatba, amik kötelezik az Európai Bizottságot, hogy a források több mint 20 százalékát a földrajzi elhelyezkedésük miatt hátrányos helyzetben lévőkre és kisebb településeken élőkre, a kirekesztett csoportokra, valamint a fogyatékossággal élőkre fordítsa.

Más minimumarányokat is meghatároztak, így a sportra legalább 4,1, az ifjúsági területre és önkéntességre legalább 15 százalék, az oktatásra és képzésekre pedig közel 75 százalék jutna. A program fő kedvezményezettjei a javaslatuk szerint továbbra is a tanuló fiatalok lesznek, de arra is lehetőség nyílik majd, hogy az idősebb emberek is részt vegyenek, akik korábban különböző okokból, elsősorban az életkoruk miatt nem tudtak bekapcsolódni. Ezt a „harmadik kor egyetemének” nevezik, és olyan nyugdíjasoknak szól, akik rövid távú képzéseken és tanulmányi programokon szintén részt vehetnének. Ez a lehetőség kis mértékben már a jelenlegi költségvetésbe is be volt építve, így most azt szeretnék elérni, hogy többen éljenek ezzel a lehetőséggel.

A sportra eddig 1,9 százalék jutott a programból, ebből különböző nonprofit rendezvényeket finanszíroztak, és a sportszervezetek közötti együttműködéseket segítették. Újdonságot jelent a javaslatban, hogy míg eddig csak az edzők és a sport területén dolgozó szakemberek vehettek részt csereprogramokban, ennek körét a sportolókra is kibővítenék. „Ez azt jelenti-e, hogy például Mbappé is elmegy majd egy ilyen ösztöndíjas programra? Természetesen nem erről van szó.” Elsősorban olyan sportolóknak adna lehetőséget, akik alacsonyabb szinten versenyeznek, és a 200-300 eurós ösztöndíjukkal nem tudnák megengedni, hogy néhány hétre külföldre utazzanak. Míg az EP támogatná a sporttal kapcsolatos javaslatokat, a képviselő szerint a másik jogalkotó, a tagállami Tanács nem lelkesedett az ötletért. A jogszabályról az EP-nek és a Tanácsnak kell megegyeznie.

2027 januárjától az Egyesült Királyság visszatér a programba, emellett Svájc szintén csatlakozna, velük is a végéhez közelednek a belső tárgyalások. Korábban felmerült, hogy Kanada az Európai Unió „társult tagja” lehetne, és ha ez megtörténne, Zdrojewski szerint az észak-amerikai ország az Erasmus+ programhoz is csatlakozhatna. Kanada a társulás után a képviselő szerint gyorsan, akár néhány hónapon belül tudna csatlakozni a programhoz, így ez még a következő költségvetési időszak 2028-as indulása előtt is megtörténhetne. Ha a három ország az általuk tervezett módon tudna csatlakozni, az pénzügyi szempontból is erősítené a programot.

Zdrojewski szerint az egyeztetéseken a különböző szervezetek is felhívták a figyelmüket arra, hogy emiatt vannak olyan városok, ahol szülői segítség nélkül nem képesek megélni az erasmusos hallgatók. Problémát jelent, hogy egyes városokban a világjárvány után jelentősen megemelkedtek a lakhatási költségek, így ma már országon belül is nagy különbségek lehetnek abban, hogy mennyibe kerül egy-egy településen az erasmusos hallgatók tartózkodása, miközben a fix, országokra leosztott ösztöndíjak ezt nem veszik figyelembe. Így ha például egy magyar hallgató Németországba megy Erasmusra, 600 eurót fog kapni jelenleg (az igényelhető kiegészítő támogatások nélkül), teljesen mindegy, hogy egy kicsi, olcsó lakhatást kínáló településre, vagy éppen Berlinbe megy.

Épp ezért szorgalmazzák, hogy a következő időszakban rugalmasabbak legyenek a támogatások, amit így az adott helyszín konkrét körülményeihez lehetne igazítani. Azt is el szeretnék érni, hogy a következő időszakban az Erasmus-támogatások összege már követni tudja a különböző országok inflációját, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a hetedik év végére elinflálódnak és lemaradnak az ösztöndíjak a valós helyi viszonyoktól.

Október közepén az Európai Parlament képviselői elfogadták a javaslatot, amelynek Zdrojewski volt a jelentéstevője. Az EP-állásponttal a kezében – amelynek az alapját a lengyel képviselő dolgozta ki – Zdrojewski vezetésével alkudozhat az EP a másik döntéshozóval, a Tanáccsal, valamint az eredeti javaslatot benyújtó Európai Bizottsággal a végső szövegről. A képviselő szerint az EP-ben széles körű politikai egyetértés alakult ki az Erasmus támogatásáról, a Tanácsnál viszont vannak bizonyos nehézségek. Korábban például a ciprusi, majd az ír elnökség is megpróbálta korlátozni a programot.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!