„Európának nagyobb tököket kell növesztenie” – Ukrajna, az EU büdzséje és az MI is Magyar Péterék asztalán Dublinban

Ukrajnáról, az Európai Unió 2028-ban induló hétéves költségvetéséről és a mesterséges intelligenciáról is beszéltek az uniós állam- és kormányfők a pénteki csúcstalálkozójukra érkezve. Az ülés eleve informális, azaz nem hoznak hivatalos döntéseket, de a tagországok vezetői a legmagasabb politikai szinten egyeztethetnek.

Csütörtökön szinte minden európai kollégájukkal, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkoztak Dublinban, miután az Egyesült Államok megbízottjai Vlagyimir Putyinnal egyeztettek. Jared Kushnerék végre elismerték, hogy az európaiaknak ott kell lenniük az asztalnál, nyugtázta pénteken Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője.

Jared Kushner sürgette az európaiakat, hogy válasszanak ki egy főtárgyalót, aki majd leülhet a nevükben az asztalhoz. Kallas szerint erről már 2024 júniusában döntöttek, őt jelölték ki, de változtathatnak ezen, ha akarnak. Tudom – válaszolta arra, hogy az oroszok nem őt akarják, de azt hangsúlyozta: az EU-nak sincs beleszólása abba, ki képviselje Oroszországot. Az oroszok a lehető leggyengébb szereplőt akarják – ahogy bárki tenné, aki tárgyal –, hogy áttolhassák a követeléseiket. A képviselőjüknek is az állam- és kormányfők felhatalmazását kell követnie, hogy mi a minimum és a maximum, amibe beleegyeznek – szerinte az oroszokhoz hasonlóan utóbbiról kell indulni, különben ki lehet találni, hol végződik a tárgyalás.

Úgy vélte, nem csinálhatják azt, mint az USA, hogy intézményi szerep nélküli tárgyalót küldenek. Kristen Michal észt miniszterelnök is erre utalt, de ő nyitott volt rá, hogy az állam- és kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, António Costa képviselje őket.

Azt Kallas is elismerte, hogy a többi európait, például a briteket nem képviselné, pedig fontos játékosok. Korábban Friedrich Merz német kancellár azt pedzegette, hogy a brit-francia-német „E3”-nak kellene ott lennie az európaiak nevében. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök egy vegyes megközelítéssel próbálta feloldani az ellentmondást pénteken. Vannak tisztán uniós érdekekről szóló kérdések, ott uniós képviselet kell, de a nagy tagállamokat, Németországot és Franciaországot is képviselni kell, és nem felejthetik el, hogy Európa nagyobb, mint az EU, legalább az Egyesült Királyság kellene. Az E3 neki nem tűnt túlkomplikáltnak, de akár az olaszokkal, a lengyelekkel és az uniós intézmények vezetőivel kiegészítve is legitim lehet.

Abban több más megszólalóhoz hasonlóan egyetértett, hogy fontosabb, mit mondanak, mint az, hogy kit vagy kiket választanak, de tartott tőle, hogy többen kétoldalúan kezdenek el tárgyalni, mert ez Oroszországot segítené. Elutasítom, hogy bebizonyítsuk: Henry Kissingernek van igaza – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az USA volt külügyminiszterét felemlegetve, aki évtizedekkel ezelőtt feltette a kérdést, hogy kit hívjon, ha Európával akar beszélni. „Ott kell lennünk az asztalnál” – erősítette meg Andrej Babiš. Az Orbán Viktorral egy pártcsaládhoz tartozó cseh miniszterelnök – az USA második világháború utáni segélyeire utalva – egy „Marsall-tervet” is szeretne Ukrajnának.

„Európának nagyobb tököket kell növesztenie” – jelentette ki Andris Kulbergs lett miniszterelnök. Nagyobbak vagyunk méretre és gazdaságilag Oroszországnál, amely a sokkal kisebb Ukrajnával se képes elbánni, az ukránok ötödik éve ellenállnak, és akkor Oroszország terjeszti elő, hogy mit kell elfogadnunk? – kérdezte. Szerinte ha komoly tárgyalások lesznek, ott kell lenniük az asztalnál, de attól tartott, hamis helyzetbe rángathatják bele az európaiakat.

Szerinte a balti ex-szovjet köztársaságokat sújtotta a legjobban a háború az EU-ban, mégis kiveszik a részüket Ukrajna támogatásából a GDP-jük 0,25 százalékával. Ha mások követnék a példát, nem kellene itt vitatkozni Ukrajna támogatásáról. Teljesen egyetért Merzcel – jelentette ki, miután a német kancellár jelezte, hogy minden tagállamnak méltányosan hozzá kellene járulnia Ukrajna támogatásához. Kulbergs ismét felvetette, hogy használhatnák a befagyasztott orosz vagyont.

Miután Orbán Viktor több közös támogatási csomagot is jóváhagyott, legutóbb egy 90 milliárd eurós – három országra, köztük Magyarországra pénzügyi terhet nem rovó – hitelről állapodtak meg. Eredetileg orosz vagyon felhasználásával javasoltak jóvátételi hitelt, de ezt főleg a leginkább érintett Belgium kormányának ellenállása miatt jegelték, fenntartva a jogot, hogy hozzányúljanak. A hitel eleve csak az ukrán pénzügyi lyuk egy részét foltozta volna be, és a politikai megállapodást az előző magyar kormány megszegte, ami belezavart a kölcsön ütemezésébe. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pénteken megerősítette, hogy még a következő, november végi EU-csúcs előtt javaslatot tesznek egy új csomagra.

Kulbergshez hasonlóan Kristersson sem tartotta elfogadhatónak, hogy valamiféle kivételt adjanak Ukrajna támogatásánál. A svéd miniszterelnök szerint használni kellene a befagyasztott orosz vagyont, de ennek vannak komplikációi, és nem látott változást Belgium kormányának álláspontjában.

Merz korábban – Orbán bevallottan uniós jogsértést súroló zsarolásához hasonlóan – a 2028-ban induló uniós költségvetés tárgyalásaival igyekezett összekapcsolni Ukrajna támogatását. Ezt pénteken Christian Stocker osztrák kancellár is támogatta: azzal érvelt, hogy a költségvetés felzárkóztatási támogatásaival támogatnak számos tagállamot, de a szolidaritás nem egyirányú utca, és a kivételezés „nem olyan út, amely a jövőbe vezet”.

Bár a büdzséről hivatalosan nem lesz szó az eleve informális ülésen, csak pár hét múlva, egy új javaslattervezet után, Merz látványosan a „fukar” országok vezetőivel együtt érkezett a dublini ülésre. Ők nettó befizetőként az eddigi költségvetési javaslatoknál kisebb költségvetést akarnak, és a hagyományos kiadások, a felzárkóztatás és a mezőgazdaság helyett inkább a versenyképességre áldoznának többet. Előbbiekből jellemzően a keleti tagállamok tudnak többet lehívni, utóbbiakból a fejlettebb gazdaságú országok.

Metsola arra utalt, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése miatt is arra lenne szükség, hogy legyen pénz az összes kihívás kezelésére. (Az Európai Parlament még az eredetileg tervezettnél is nagyobb költségvetést akar, és több új saját uniós bevételi forrást vezetne be, a testületnek gyakorlatilag ugyanúgy vétójoga van a költségvetési sarokszámoknál, mint bármelyik tagállami kormánynak.) Az MI-ről szintén egyeztetnek pénteken, a mesterséges intelligenciát fejlesztő francia Mistral vezérigazgatóját is meghívták az ülésre.