Méregdrága washingtoni otthonából Trump pénzügyminiszterének is egy katonai bázisra kellett költöznie
Scott Bessent is csatlakozott a Trump-kormány több másik magas rangú tisztviselőjéhez, akik ahelyett, hogy polgári házakban élnének, kénytelen-kelletlen washingtoni katonai bázisokon lévő tiszti lakásokba költöztek. Az amerikai pénzügyminiszter a beszámolók szerint iráni fenyegetések miatt hagyta el a Washington legelőkelőbb városrészében lévő, több mint 12 millió dollárt (kb. 4 milliárd forint) érő otthonát.
Az erről szóló keddi hír megjelenése előtt pár nappal az amerikai légierő legalább 12 katonai gépet vont ki egy Nagy-Britanniában lévő légibázisról iráni fenyegetések miatt, az amerikai legfőbb ügyészség pedig egy másik brit légibázis ellen tervezett iráni terrortámadás miatt vádat emelt három férfi ellen. Mohszen Rezái, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács vezetője szerdán aztán azzal fenyegetőzött, hogy Európában is csapást mérhetnek az amerikai katonai támaszpontokra, ha azokat Irán elleni támadásokhoz használják.
Bessent költözéséről a New York Times számolt be először. A lap az ügyet ismerő három forrásra hivatkozva azt írta, hogy az Irán elleni szankciókat felügyelő pénzügyminiszter nemrég költözött át egy katonai bázisra – azt nem tudni, pontosan hova. Ezt később a Reutersnek is megerősítette két, az ügyet ismerő ember. A beszámolók szerint Bessentnek a személyét érintő iráni halálos fenyegetések miatt kellett költöznie, de az nem tiszta, hogy pontosan milyen fenyegetésekről van szó, és amerikai tisztviselők szerint Iránnak korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy nagyobb támadást hajtson végre az Egyesült Államokban – írta a Times.
Az amerikai nemzeti hírszerzési igazgató, Jay Clayton október végén egy Marco Rubio külügyminiszternek küldött egyoldalas, nem titkosított feljegyzésben arra figyelmeztetett, hogy Irán amerikai diplomaták és tisztviselők elleni támadásokra készül a Közel-Keleten és más országokban, és ezek a tervek előrehaladott állapotban vannak. Erről az Axios számolt be először. A New York Times értesülései szerint erre részben a Bessent elleni fenyegetésről szóló hírszerzési információk alapján jutottak.
A Reuters egyik forrása szerint a Bessent körüli aggodalmakat növelte, hogy tavaly a Wall Street Journal megírta, hogy beiktatása előtt a pénzügyminiszter mennyiért vett meg egy házat a főváros Georgetown városrészében, és a cikkhez egy légi felvételt is mellékeltek az épületről, ami alapján könnyen azonosítani lehet.
A pénzügyminisztérium egy közleményben jelezte, hogy a minisztert „nem fogják eltántorítani az iráni rezsim fenyegetései”, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy gazdasági szankciókkal bénítsa meg az iráni gazdaságot. Az amerikai kormány abban bízik, hogy Teheránt térdre kényszeríti az augusztusban elkezdett gazdasági nyomás, megnyitják a Hormuzi-szorost és leállítják a kereskedelmi hajók elleni támadásokat, és így nem lesz szükség arra, hogy az Egyesült Államok újabb nagyszabású katonai csapásokat indítson Irán ellen.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben utalt rá, hogy a félidős választás után újabb csapássorozat kezdődhet, ám ezt pont a választás eredménye tette bizonytalanná. A Trump által indított háború rendkívül népszerűtlen az amerikaiak körében, és az egyik fő oka volt annak, hogy a Republikánus Párt történelmi vereséget szenvedett november 3-án, a demokraták pedig a szövetségi kongresszus mindkét házában megszerezték a többséget.
Bedurvulás vagy irányváltás: arról itt írtunk részletesen, hogy mindenki azt várja, mit lép Trump a külpolitikában a félidős vereség után, és milyen opciók merülhetnek fel. Az amerikai hadsereg a múlt héten aztán újabb katonai csapásokat mért Iránra, de ezek csak korlátozottak voltak, és Trump szerint egy légvédelmi rendszer volt a célpontjuk. Marco Rubio kedden azt mondta, hogy nincs szükség Irán újbóli megtámadására, szerinte az Egyesült Államok sikeres erőfeszítéseket tett az iráni gazdaság meggyengítésére.
Iráni terrorfenyegetések
A Bessent költözéséről szóló hír megjelenésével egyidőben az amerikai legfőbb ügyészség szerepét is betöltő igazságügyi minisztérium vádat emelt három férfi ellen, akik a vád szerint közel húsz, Európában és az Egyesült Államokban tervezett terrortámadásban játszottak szerepet. Az egyik vádlott, egy iraki–iráni kettős állampolgár már egy amerikai börtönben ül előzetes letartóztatásban, és az ügyészek szerint a rokonaival folytatott telefonbeszélgetések során kódolt üzenetekben adott utasításokat a két másik vádlottnak a brit RAF Fairford légibázis elleni támadásra.
Az amerikai légierő által is használt bázisnál szeptemberben három gyanús furgont állítottak meg, és öt embert elfogtak, majd rövid időn belül elengedték őket. A brit hatóságok végül hét embert vettek őrizetbe terrortámadás gyanújával. A CNN értesülései szerint a terv az lett volna, hogy az üzemanyaggal megpakolt furgonokat guruló bombaként használják a bázis elleni támadáshoz. A brit hatóságok szerint a tervezett támadásban nagy valószínűséggel az iráni Forradalmi Gárda is benne volt.
A furgonos eset után egy héttel az Egyesült Államok váratlanul kivonta a bázison állomásozó összes B–1-es bombázóját, miután egy új iráni fenyegetésről kaptak információkat. A New York Times akkori cikke szerint a gépeknek annyira hirtelen kellett elhagyniuk a bázist, hogy már felszálltak, amikor még szervezték a hazautazásukhoz szükséges légi utántöltést biztosító gépeket. A Wall Street Journal szerint azon aggódtak, hogy a Forradalmi Gárda egy komplex dróntámadásra készül a bázis ellen. A lapnak nyilatkozó szakértő szerint nem sok esélye lett volna a támadásnak a bázist védő drónvédelmi eszközök miatt, de még egy félresikerült támadás is kínos lett volna az Egyesült Államoknak.
November 9-én, hétfőn egy másik brit légibázisról vontak ki amerikai gépeket egy hitelesnek ítélt iráni fenyegetés miatt. A Mildenhall katonai repülőteret keddre már legalább 15 gép hagyta el: 12 KC-135 Stratotanker légi utántöltő gép, valamint három CV-22 billenőrotoros repülő. A repülők mozgását először az X közösségi oldalon működő @DefenceGeek jelezte, majd a Wall Street Journal írta meg először, hogy a gépeket evakuálták.
Később a The War Zone védelmi szaklap majd a Journal is arról számolt be, hogy a Mildenhall és a Fairford bázisoknál megnövelték a készültséget, feltehetően azért, mert valószínűnek ítélték egy terrortámadás lehetőségét. Míg a Fairford bázis elleni iráni drónfenyegetés kapcsán brit tisztviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy bár Irán valós fenyegetést jelent, nincsen semmilyen bizonyíték arra, hogy Teherán valóban képes lenne egy ilyen támadás végrehajtására a katonai repülőtér ellen.
Trump emberei imádják a tiszti lakásokat
Trump második elnöksége előtt rendkívül szokatlannak számított, hogy civil kormánytagok katonai bázisokra, vagy az amerikai fegyveres erők magas rangú tisztjeinek fenntartott lakásokba költözzenek be, de azért példátlannak sem számított.
George W. Bush és Barack Obama védelmi minisztere, Robert Gates a haditengerészet egyik tiszti szolgálati lakását bérelte, és a Stars and Stripes katonai lap cikke szerint az első védelmi miniszter volt, aki katonai szálláson élt. Mindezért miniszteri fizetése majdnem negyven százalékát fizette ki, amíg a túl magasnak ítélt, havi több mint 6500 dolláros (mai árfolyamon kb. 2,14 millió forint) összeget egy törvényben nem csökkentették. Trump első elnöksége alatt Jim Mattis védelmi miniszter haditengerészeti szálláson, Mike Pompeo külügyminiszter pedig egy katonai bázison élt.
Trump második elnöksége alatt azonban egymás után költöztek be tiszti lakásokba miniszterei és munkatársai, és az Atlantic egy éve arról számolt be, hogy a Trump-kormányban egyfajta státuszszimbólummá vált, hogy katonai bázisokon élnek, és arra ácsingóznak, hogy megszerezzék maguknak a legnagyobb házakat. A lap szerint közéjük tartozott
- Pete Hegseth védelmi miniszter;
- Marco Rubio külügyminiszter;
- Pam Bondi áprilisban kirúgott igazságügyi miniszter;
- Kristi Noem márciusban kirúgott belbiztonsági miniszter; valamint
- Stephen Miller, aki eddig kabinetfőnök-helyettes volt, de Trump pénteken bejelentette, hogy kabinetfőnökké nevezte ki.
A lépést gyakran biztonsági okokkal indokolták, de többjük esetében is felmerült a gyanú, hogy inkább csak a házuknál tüntető emberektől akarták távol tartani magukat, vagy a szeretőjük látogatásait fényképező bulvársajtó elől akartak rejtve maradni.
Ez utóbbi Kristi Noem esetében merült fel, aki azután költözött át a minisztériuma alá tartozó parti őrség parancsnokának fenntartott lakásba, hogy a Daily Mail több fotót is közzétett arról, hogy tanácsadója, a széles körben a szeretőjének tartott Corey Lewandowski távozik a lakásának otthont adó társasházból. Bár szóvivője azzal indokolta a költözést, hogy a bulvársajtó leleplezte a címét, és ezért Noem nem érezte biztonságban magát, rögtön felmerült, hogy csak azt akarták megakadályozni, hogy fényképek készülhessenek arról, amint munkaidőn kívül is találkozgatnak.
Ráadásul a Washington Post nem sokkal később arról számolt be, hogy a minisztériumban pazarló költekezése miatt is botrányokat okozó Noem nem fizet bérleti díjat a lakásért. A beszámolók szerint a kormánytagok nagyjából havi 6000 dollárt (kb. 2 millió forint) fizetnek a katonai bázisokon lévő házakért és lakásokért. A költségek azonban így is okoztak kisebb botrányokat, például Hegseth esetében, miután kiderült, hogy a hadsereg majdnem 140 ezer dollárt (kb. 46 millió forint) akar elkölteni a neki kinézett ház felújítására, amiből csak a festés 50 ezer dollárt tett ki.
Többen, köztük Pam Bondi és Stephen Miller is azzal indokolták a költözést, hogy veszélyben voltak. Bondi azután, hogy minisztériuma nem hozta teljesen nyilvánosságra az Epstein-aktákat, valamint drogkartellek fenyegetései miatt, míg Miller és felesége a házánál rendszeresen tüntető emberek miatt érezte úgy, hogy nincsenek biztonságban. A baloldalon gyűlölt figurának számító Miller kritikusai a lépést azonban úgy értékelték, hogy csak el akar bújni a demonstrálók elől.
Az Atlantic és a New York Times megemlítette, hogy Antony Blinken, Joe Biden előző elnök külügyminisztere annak ellenére a saját otthonában élt, hogy a háza előtt tüntetők vertek tábort, és Lloyd Austin védelmi miniszter is hasonlókat élt át.
Az Atlantic hozzátette, hogy egy magas rangú fehér házi tisztviselő, akit a lap egy konkrét külföldi fenyegetéssel kapcsolatos biztonsági aggályok miatt nem nevezett meg, most biztonsági tisztviselők tanácsára költözött katonai szolgálati lakásba. Ugyanezt mondta a New York Timesnak két ember, akik márciusban katonai bázisokon éltek.
Szakértők ugyanakkor kettős mércét emlegettek, emlékeztetve arra, hogy Trump visszavonta több volt magas rangú amerikai tisztviselő kormányzati védelmét, annak ellenére, hogy Teherán őket is fenyegeti. Robert Pape, a Chicagói Egyetem témával foglalkozó politológusprofesszora az Atlanticnek tavaly kijelentette, hogy a politikai erőszak veszélye valós, és mindkét párt tagjait fenyegeti, ezért Trumpnak a Biden-kormány tagjainak is védelmet kellene biztosítania.
Közben maga Trump is kétségét fejezte ki egy interjúban azzal kapcsolatban, hogy magas rangú beosztottjainak valóban szükségük van-e a katonai bázisok nyújtotta védelemre. „Nem vagyok benne biztos, hogy szükségük van rá” – mondta a CBS-nek idén áprilisban. Az elnök közölte, hogy a bázisokon található lakások némelyike „nagyon szép”, és nem feltétlenül az erőszakos fenyegetések miatt választják az emberei, hogy odaköltöznek.
Steven Levitsky, a Harvard Egyetem professzora a Timesnak kijelentette, hogy a civil kormányzati tisztviselők elszállásolása katonai bázisokon olyasmi, amit „soha nem látunk egy demokráciában”, és inkább önkényuralmi rendszerekre jellemző. Adria Lawrence, a Johns Hopkins Egyetem docense az Atlanticnek pedig azt mondta, hogy ez problémás üzenetet hordoz, mert, „egy erős demokráciában az a cél, hogy a hadsereg az egész országot védelmezze, ne csak egyetlen pártot”.
