Ha maszkos alakokat látsz szaladgálni hajnali fél kettőkor egy szigorúan őrzött légibázis közelében, az azért aggasztó

„Egy csapat közel-keletinek kinéző fiatal srácot láttam kiszaladni a fák közül. Néhányukon maszk vagy símaszk volt, és mind szétszéledtek, ahogy elmentünk mellettük. Néhányan kirohantak a mezőre, és néhányan elfordultak, hogy a légibázis felé fussanak. (...) Már múlt éjjel előtt is tisztában voltunk vele, hogy a légibázis valós terrorveszéllyel néz szembe. Amint megláttam őket, aggódni kezdtem. Ha az ember maszkos alakokat lát szaladgálni hajnali fél kettőkor egy vidéki, szigorúan őrzött légibázis közelében, az azért aggasztó.” Így foglalta össze egy névtelenül nyilatkozó farmer nő a Telegraph-nak, hogy mi fogadta egy brit légibázis közelében.
Az általa látottak most mindenek felett foglalkoztatják a brit és amerikai titkosszolgálatokat. Ugyanis a brit királyi légierő, az RAF fairfordi támaszpontjának közelében vasárnap lefoglaltak három kisteherautót, és őrizetbe vettek öt embert, akik az első gyanú szerint terrorcselekményre készülhettek. A támaszpontot az Egyesült Államok légiereje is használja, és egyike azoknak a bázisoknak, amik szerepet játszottak az Irán elleni amerikai hadműveletekben.
Az öt férfiről annyi derült ki, hogy mindannyian brit állampolgárok és Londonban élnek. Hétfő délután óvadék ellenében szabadlábra helyezték a gyanúsítottakat, bár továbbra is vizsgálják őket, és a nyomozás folytatódik. Több szálat is vizsgálnak, köztük azt is, hogy egy külföldi ország megbízásából dolgozó embereknek is szerepük volt-e a történtekben. A Sky News szerint azonban a gyanúsítottak gyors elengedése arra utal, hogy nem volt terrorizmusra utaló egyértelmű bizonyíték.
Donald Trump elnök az első hírek után kijelentette, hogy a gyanúsítottak „súlyos károkat akartak okozni”, majd hozzátette: „Már régóta szemmel tartottuk őket, és most lecsaptunk rájuk.” Bár Trump arról beszélt, hogy „régóta szemmel tartották” az őrizetbe vett embereket, több brit hírforrás – köztük a BBC, a Guardian és a Telegraph – azt írta, hogy az akció nem előzetes hírszerzési adatokon alapult. A BBC az öt férfi óvadék ellenében történt szabadlábra helyezése után azt írta, nem világos, ez hogyan egyeztethető össze a Trump által elmondottakkal.
A brit terrorelhárítás jelezte, hogy tisztában vannak az ügyet körüllengő találgatásokkal, köztük „a felvetett geopolitikai kérdésekkel”. A Sky News szerint a brit hatóságok vizsgálják az esetleges iráni érintettséget. Irán londoni nagykövetsége tagadta, hogy közük lenne az ügyhöz, szerintük az ilyen felvetések csak az „Irán-fóbiát” fokozzák.
A nyomozás mindenre kiterjed
A terrorellenes rendőrség közleményében az állt, hogy három gépjárműről kaptak bejelentést a 999-es segélyhívóra Whelford közelében, ezután vonultak ki a délnyugat-angliai, gloucestershire-i helyszínre vasárnap kora hajnalban.
A cikk elején is idézett helyi nő azt mondta a CNN-nek, hogy hazatérve egy buliból látta a három furgont, és ő hívta először a védelmi minisztérium direkt a helyieknek megadott forródrótját, ahol nem vették föl a telefont, ezután csörgött rá a rendőrségre. A biztonság kedvéért a falu Whatsapp-csoportjába is beírt, figyelmeztetve a lakosokat a veszélyre. Később Wes Streeting védelmi miniszter köszönetet mondott neki, hozzátéve, a teljes képet azért nem látja át a bejelentő.
Ezután vették őrizetbe az öt embert, akiket a robbanóanyagokról szóló törvény megsértésével, illetve terrorcselekmény előkészületeivel gyanúsítottak meg. A brit büntetőjog értelmében nem nevezték meg a gyanúsítottakat, akiket később letartóztatásba is helyeztek, aztán mégis szabadlábra kerültek.
A BBC szerint abból már lehet következtetni irányokra, hogy az öt férfit tehát nem tartották őrizetben és nem emeltek vádat ellenük, noha a rendőrség szerint továbbra is vizsgálják a szerepüket.
Laurence Taylor, a terrorellenes rendőrség vezetője szerint vizsgálják, hogy a gyanúsítottak tudomásukkal vagy akár tudtukon kívül vehettek-e részt valamilyen akcióban.
A helyszín lezárása és a lakosok evakuálása után egy bombakereső és -hatástalanító egység kezdett munkába a fehér furgonok körül. Néhány fotó is kiszivárgott róla, hogy öt ember félmeztelenül, megbilincselve térdel egy úton, illetve hogy rendőrségi robotok kutatják át a járműveket. Körülöttük fekete tárgyakat lehetett látni. A levetkőztetést a Guardian magyarázata szerint ilyenkor azért lépik meg, nehogy az elfogott embereken robbanómellény legyen.
A Guardian hétfőn napközben még arról írt, valószínűleg robbanószerkezeteket találtak a kisbuszokban. A BBC a szabadlábra helyezésük után viszont úgy vélte, hogy feltehetően nem találtak nagy mennyiségű robbanószert a hatóságok. A CNN szerint két nagy durranást, kontrollált robbantásra utaló hangot is lehetett hallani vasárnap délután.
Az amerikai légierő európai parancsnoksága közölte, megteszik a megfelelő lépéseket, hogy szavatolják a szolgálatot teljesítő katonák, civilek, szerződéses partnerek és családjaik biztonságát. A londoni amerikai nagykövetség felszólította az Egyesült Királyságban tartózkodó amerikaiakat, hogy legyenek résen és figyeljenek oda jobban a személyes biztonságukra.
Csengőfrász
A legjobban persze a környékbeliek ijedhettek meg. A hatóságok elővigyázatosságból 85 lakóházat ürítettek ki, és kb. 400 méter sugarú körben teljesen lezárták a lefoglalt autók környékét. Az egyik nő, Jo így idézte fel a történteket: „Aludtunk, amikor a rendőrség dörömbölni kezdett az ajtónkon. Azt mondták, egy kritikus incidens történt, és most azonnal mennünk kell, és voltaképp el se mozdultak a küszöbről, amíg nem távoztunk. Csak felkaptuk a ruháinkat és mentünk. Nem tudtunk semmit. Szó szerint megvárták. Még fogat se tudtam mosni vagy valami. Nem tudtuk, mi ez, de tudtuk, hogy komoly.”
A BBC szerint a rendőrök azt mondták, már a betelefonálás előtt egy órával is kaptak értesítést a gyanús kisteherautókról.
A környéken ekkor már egy ideje készültség volt, amit jól jellemzett, hogy egy másik helybeli nő valamiért megállt a kocsijával a bázis egyik kapujától nem messze, és állítólag amerikai katonák nagyon agresszívan felelősségre vonták. Utasították a gyerekeivel utazó nőt, hogy haladjon másfele, holott arra van a háza. Volt olyan helybéli is, aki már pénteken látott egy hátizsákos alakot kiugrani egy bokorból, majd elinalni.
Egy Jason nevű helyi lakos azt mondta a Guardiannek, egy ideje fokozott feszültség volt tapasztalható a környéken. „Néhány lakos fokozott rendőri járőrözést látott” – mondta. Egy önkormányzati képviselő azt mondta a Fox News szerint, hogy hat hete már kaptak fenyegetést, ezért fokozták a megfigyelést a térségben, a lakosok is sokkal éberebbek voltak.
Ennek az ellenkezőjéről is beszámoltak ugyanakkor helyiek. A BBC-nek egy lakos azt mondta, csütörtökön hajtott el a bázis kerítésének egyik kapuja előtt, és egyáltalán nem látott fokozott készültséget. Sőt, a kapu szerinte nyitva volt.
Az iráni háborúhoz is szálltak fel innen amerikai bombázók
A fairfordi bázis azért is különösen fontos, mert több mint 3 kilométeres és megerősített a futópályája, így a nehézbombázók is használni tudják – nem sok ilyen bázis van Európában (a kecskeméti bázisé például 2580 méteres). Még a második világháború alatt létesítették, szerepet kapott a normandiai partraszállásban. Később is fontos volt, több amerikai művelet indult innen, 2003-ban pedig nagy tüntetések zajlottak a környékén az iraki háború ellen.
Keir Starmer volt brit miniszterelnök eleinte nem akart belemenni, hogy az amerikaiak az iráni háborúhoz használják a bázist, de végül március 1-jén korlátozott és hivatalosan csak védelmi jellegű műveletekre engedélyt adott. A BBC szerint márciusban aztán többször is amerikai B-1-es és B-52-es bombázókat láttak a bázison. Andy Burnham, az új brit kormányfő is fenntartotta ezt a politikát.

Burnham a vasárnapi eset után közölte az X-en a Reuters szerint: „Tudom, hogy a mai incidens az RAF Fairford közelében mélyen aggasztja a helyi lakosokat és sok más embert, aki követi a fejleményeket országszerte” – írta Burnham az X-en a vasárnapi eset után. Kiemelte, hogy a lakosság biztonsága az elsődleges, és minden szükséges lépést megtesznek ennek szavatolásához.
Burnham arra kérte a lakosságot, ne spekuláljon, amíg a hatóságok ki nem derítik, mi történt valójában.
A történtek után még jobban megerősítették a katonai bázisok védelmét, erőgépekkel torlaszolták el a bejáratokat, fegyveres rendőrök őrzik az odavezető utakat, még a keleti országrészben lévő RAF Lakenheath és RAF Mildenhall támaszpontokon is.
Rengeteg még a kérdőjel
A New York Times arról írt, egyelőre megerősíthetetlen, hogy a bázisról Irán ellen felszálló amerikai bombázóknak közük lehetett-e a történtekhez, Irán pedig mindent tagadott. Vicki Evans, a terrorellenes egységek országos koordinátora annyit mondott, hogy „a nyomozás korai szakaszában vagyunk”, és hogy a rendőri szervek kapcsolatban állnak a partnerszervekkel, hogy feltárják a körülményeket.
Trump megdicsérte a brit rendvédelmi szerveket, mondván „együtt dolgozni Nagy-Britanniával lenyűgöző munka volt”. Hozzátette, hogy az elfogott emberek nagy kárt akart okozni az általa erődnek nevezett bázisban, de a britekkel remekül együttműködve sikerült ezt meghiúsítani. Arról nem tudni, valóban vizsgálódtak-e a nyomozati szervek vagy a titkosszolgálatok az elfogott emberekkel kapcsolatban, több brit lap szerint voltaképp a helyieken múlt, hogy elfogták őket.
A New York Times szerint korábbi iráni nyilatkozatok arra utalnak, akár közük is lehetett az esethez. Miután ugyanis a britek engedték, hogy az amerikai bombázók használják Fairfordot és az indiai-óceáni Diego Garciát, a Forradalmi Gárda megfenyegette őket, hogy a bázisok legitim célpontnak számítanak. A brit kormány pedig korábban azzal vádolta meg Iránt, hogy merénylőket beszervezve támadásokat intéz zsidó érdekeltségek ellen egész Nyugat-Európában.
Az oroszok is felmerültek már korábbi kísérletek ügyében, egy alkalommal például Starmerhez köthető ingatlanok és autók ellen terveztek olyan emberek gyújtogatásokat, akik közül egy valakit biztosan egy orosz nyelvű Telegram-csatornán toboroztak.

Egy volt Pentagon-tisztviselő azt mondta a Fox Newsnak, ha bebizonyosodik, hogy Iránba vezetnek egy merényletkísérlet szálai, Trump dönthet arról, milyen megtorlást intézzenek Irán ellen. Morgan Murphy, a Trump-féle Fehér Házban korábban dolgozó tisztviselő azt mondta, a britek vezetik a nyomozást, de nyilván az amerikai fél is beszállt. „Minden telefon, bankszámla és bérleti szerződés átfut a brit és amerikai hírszerzésen, és ha a nyomok Teheránba vezetnek, meg fogják találni őket” – magyarázta. Murphy szerint a bázison vizsgálódik az amerikai légierő, Londonban az FBI és a hírszerzésük.
Andrew Badger, egy volt amerikai katonai hírszerző szerint most az összes amerikai bázison fokozzák majd az éberséget. Badger Irán mellett szintén nem zárta ki, hogy az oroszok vagy iszlamisták állnak a háttérben. Badger azt tippelte, hogy a támadók terve így festett volna: az első kisteherautó felrobban a bejáratnál, letarolva minden akadályt, a másik kettő pedig odagurul egy-egy bombázóhoz, majd a levegőbe röpíti a repülőket. Az öt férfi szabadon engedése azonban a BBC szerint ellentmond annak, hogy egy olyan súlyú tervről lehetett szó, amitől a többség az őrizetbe vételek idején tartott.
A Guardian megjegyezte, nem vet jó fényt a brit szolgálatokra, hogy ha ilyen előrehaladott szintre eljuthatott egy esetleges merényletterv, amit voltaképp egy egyszerű helyi lakos fülelt le. Ha bebizonyosodik, hogy merényletkísérletről volt szó és az is, hogy Irán állt a terv mögött, az súlyos eszkalációt jelenthetne Nagy-Britanniával.
A helyiek is keresik a válaszokat, miközben hétfőn este a hatóságok jelezték, visszatérhetnek otthonaikba. A 999-et hívó helyi farmer azt mondta a BBC-nek: „Még mindig emésztem, hogyan történhetett ez meg ezen a bázison, ilyen magas készültség közben. Szerintem tiszta szerencse volt, hogy egy időben érkeztem a faluba a furgonokkal. Abszolút megdöbbent, hogy rám maradt, a közösség egyik tagjára, hogy meglássam és jelentsem ezt.”