Montenegróval idén lezárnák az EU-tagsági tárgyalásokat, Ukrajna még 2027 végére se lenne közel ehhez

Montenegróval 2027 júniusában aláírhatják az európai uniós csatlakozási szerződését az Európai Bizottság szerdán bemutatott menetrendje alapján.

A tagjelölteknek több mint harminc fejezetre osztva kell átvenniük az uniós joganyagot (a pontos számuk jelöltenként eltérhet). Ezeket hat nagyobb témakörbe, azaz „klaszterba” csoportosítják. A fejezetek megnyitásához – azaz az érdemi tárgyalásuk elkezdéséhez – és a lezárásához is egyhangú támogatás kell az uniós tagok kormányaitól, ahogy magához a csatlakozáshoz is.

Montenegróval már mind a 33 fejezetet megnyitották, 22-t pedig lezártak. Az Európai Bizottság szerint decemberre formálisan is lezárhatják az összeset, jövő júniusban pedig aláírhatják a csatlakozási szerződést. Marta Kos bővítésért is felelős biztos az Európai Parlamentben (EP-ben) úgy látta: Montenegró jó úton van ahhoz, hogy 2028-ra EU-taggá váljon.

Azt a jelentés is megjegyezte, hogy vannak még kétoldalú ügyek Horvátországgal, bár fokozták a párbeszédet, hogy megoldást találjanak ezekre. Egy uniós forrás úgy fogalmazott, hogy a horvát kormány jelezte, számos elvárása van. Ezeket részben orvosolták, nem számítanak rá, hogy ezekből akadály lesz, de a csatlakozáshoz egyhangú beleegyezés kell. Željana Zovko horvát EP-képviselő viszont rögtön kérdőre vonta Kost többek között a délszláv háborúban eltűntek és a háborús károk miatt.

Albánia „ott van, mint tavaly Montenegró” – mondta egy uniós forrás. Minden fejezetet megnyitottak, eddig négyet zártak le. Többek között az alapvető ügyeket tartalmazó első klaszterben, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harcnál is akad még munka. A jelentés többször megemlítette Donald Trump USA-elnök vejének megaprojektjét, amelyet természetvédelmi területen indítottak, és arra szólította fel az albán hatóságokat, hogy mielőbb vegyék át az EU természetvédelmi szabályait.

Moldova lehagyhatja Ukrajnát, Szerbia öt év rostoklás után léphet előrébb

Ukrajnával a több mint harmincból egyetlen fejezetet sem zártak le, a hatból két klasztert meg sem nyitottak. Utóbbiaknak még idén nekikezdhetnének a testület szerint, de 2027 végére csak az első fejezetek lezárásáig jutnának. Többek között még a kisebbségi jogoknál is további reformok kellenek. Kos szerint a folyamatos bombázás miatt egyetlen ország sem teljesít úgy, mint Ukrajna, és hét fejezetet zárhatnak le jövő év végéig.

Ukrajna rendkívül súlyos körülmények között törekedik a tagságra, de ez nem felmentés a feltételek teljesítése alól, a bővítés továbbra is csak érdemalapú lehet, hangsúlyozta Ferenc Viktória. A Fidesz listájáról EP-be jutott kárpátaljai képviselő kiemelte, hogy a jogállamiság, az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem lehetnek alku tárgyai. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásáról is rendelkező októberi törvény csak a hiányosságok egy részét orvosolja, a garanciák és a kényszersorozások miatt is aggódott. (A Tisza-kormány köztes mérföldkőként tetette bele a kisebbségvédelmi pontokat az első klaszterbe.)

A kisebbségek védelme az uniós alapszerződésekben kimondott értékek között van, ez nekem, az Európai Bizottságnak és Ukrajnának is világos, Ukrajnának nem adnak semmilyen könnyítést amiatt, hogy háborúban áll, válaszolta Kos.

A bővítési jelentés szerint az Európai Bizottság alapjogi ajánlásait csak részben teljesítették, így továbbra is érvényesek. A testület többek között a kisebbségek védelmét is kiemelte.

Ukrajnához képest az eddig vele együtt haladó Moldovánál már az „első” fejezetek helyett „számos” lezárását emlegette a dokumentum, ami arra utal, hogy gyorsabban haladhat a reformok elfogadásával, mint a háborúban álló ország. Moldova a 33 fejezetből 28-cal jól halad, a külügyieknél különösen kedvező a kép. Şerban Dimitrie Sturdza román képviselő számon is kérte az Európai Bizottságot, mikor lesz meg a politikai bátorsága, hogy szétválassza Moldova és Ukrajna csatlakozási folyamatát.

A többi tagjelölt idén hivatalosan semmit sem haladt. Közülük Szerbia áll a legjobban a csatlakozási folyamatban, egy klaszter pedig technikailag kész rá, hogy megnyissák. (Ehhez még a 2024-es soros magyar elnökség alatt tettek meg egy fontos lépést, de formálisan 2021 óta egyáltalán nem léptek előre.) Az októberi választás hozhat némi lendületet: a jelentés is megjegyezte, hogy az októberi választás után az új kormány az alapügyekről, köztük a jogállamiságról szóló klaszternél léphet előrébb. Kos szerint Szerbiának most esélye van rá, hogy újra elindítsa a folyamatot.

Az új szerb kormánynak többek között normalizálnia kellene a kapcsolatát Koszovóval, és a külügyeknél jobban át kellene vennie az uniós jogot. Utóbbihoz tartoznak az Oroszország elleni szankciók is, amelyekről a győztes Egyetemista Listától is többször kijelentették, hogy nem fogják átvenni. (Erről és az Egyetemista Lista várható EU-politikájáról itt írtunk bővebben.)