Meglepően sok flamingót látni mostanában Tiranában. Az albán főváros viszont nem valamiféle szokatlan madárvonulás állomása, hanem tüntetések helyszíne. Egy luxuskategóriájú megaprojekt átalakítaná a balkáni ország flamingókkal is tarkított vizes élőhelyét, ez pedig egyre terebélyesedő ellenállást váltott ki.
Albániában egyre nagyobb a népharag a projekt miatt, és a tüntetők már a miniszterelnöki javaslatot is visszautasították arról, hogy kezdjenek párbeszédet a megoldásról – írta a Guardian. Csütörtökön zsinórban negyedik napja vonultak ezrek a főváros, Tirana utcáira, hogy tiltakozzanak. Műflamingókat lóbáltak, utalva a madarak által kedvelt vizes élőhely pusztulására. Többek azt skandálták, hogy „Ivanka, menj haza!”. Ezzel Ivanka Trumpra, Donald Trump amerikai elnök lányára utaltak, akinek férje, Jared Kushner cége érintett a beruházásban.
A tüntetők szerdán áttörték a miniszterelnöki hivatalt védő kordonokat is, amire a rendőrség vízágyúkkal reagált. A Politico szerint eleve nagy volt a rendőri készültség, mert a tiltakozástól 300 méterre épp barátságos meccset játszott Albánia Izraellel.
Nemcsak a fővárosban tüntetnek napok óta, hanem az ország déli, a projekt által igazán érintett részén is. Vasárnapra már-már globális tüntetéseket hirdettek az albán diaszpóra tagjai, így demonstrációk várhatók Brüsszelben, Stockholmban, Berlinben, Münchenben, Torontóban, Milánóban, Firenzében, New Yorkban, Bolognában és Szkopjében is.
Mit akarnak Kushnerék?
Az érintett területen Jared Kushner befektetési cége, az Affinity Partners hajtana végre olyan beruházást, ami alapvetően alakítaná át a környék profilját. A projekt fókuszában Albánia egyetlen, értelmezhető nagyságú, lakatlan szigete, Sazan áll, illetve a környező nemzeti park tengerparti mocsaras területei, a Narta-lagúna. Olyan állatok élnek itt, mint a földközi-tengeri barátfóka, a flamingó, a dalmát pelikán, tengeri teknősök és még közel 200 madárfaj.
Sazanon egy, a kommunista érában kiépített kisebb katonai bázis áll – ahol szovjet tengeralattjárókat és vegyi fegyvereket is tároltak a kommunista időkben, és a sziget egyes részeit el is aknásították. Ebből varázsolnának üdülőt 1,4 milliárd dollárért. A szemközti partokon, a Narta-lagúna térségében pedig több hotel, apartman, villa és vitorláskikötő épülne az NPR szerint. A Politico arról írt, hogy 10 ezer hotelszobát létesítenének. Utóbbi projekt 4,7 milliárd dollár értékű lenne – írta róla a Forbes.
Ivanka Trump idén egyszer már meglepetésszerűen Albániába látogatott építészek kíséretében, hogy felmérje a terepet. Egy podcastban azt mondta korábban, véletlenül találták meg a környéket. „Egy barátunk hajóján voltunk, és megálltunk úszni. Voltaképp így találtunk rá” – mondta. Elmesélte, hogy kiúsztak Sazanra, majd mezítláb felkaptattak a dombtetőre, ahol egyből megragadta őket a látvány. Arról is beszélt, nagyon óvatosan nyúlnának a szigethez, a gyönyörű tájba illeszkedő épületeket akarnak, amihez a létező legjobb építészeket keresik. A Guardiannek még tavaly azt mondta, egy olyan ideális üdülőt képzel el ide, „ahol a családommal és barátaimmal is szívesen lennék”. Férje cége erre különleges befektetői státuszt kapott az albán államtól.
A beruházók tervezője, a Sazan Real Estate Development LLC cég elnöke, Asher Abehsera azt állítja, felelősségteljesen járnak majd el, figyelnek majd a környezetre, a munkahelyteremtésre, a hosszú távú értékteremtésre, az intézményes folyamatokra.
Hogy a beruházás mennyi idő alatt készülne el, nem tudni, nincsenek megjelölt határidők. A kormány 10 évre adott adómentességet az építkezésre Kushner cégének a Forbes szerint, szóval valószínűleg ebben az időkeretben húznák fel a tömböket. Sajtóhírekből az körvonalazódik, hogy a finanszírozást közel-keleti, amerikai és albán befektetők biztosítanák. Még Richard Grenell is benne lehet a bizniszben, Kushner korábban azt mondta a Guardiannek, Trump különmegbízottja ajánlotta neki az albán befektetéseket, és a térségben eleve egyfajta közvetítő-üzletkötőként tevékenykedik.
Páran inkább kevesebb, mint több sikerrel azt terjesztik, hogy izraeliek vették meg az érintett területet – utalva Kushner zsidóságára. Azonban elemzők szerint nagyon gyenge a mozgalomban az antiszemita szál, nem érdekli különösen az embereket, milyen vallási vagy etnikai csoporthoz tartozik, aki le akarja betonozni a védett területet.
A tőke környezetet rombolhat
A beruházást egy olyan területen hajtanák végre, amit a Mediterráneum egyik legérzékenyebb partszakaszaként tartanak számon. Ez védett terület, azonban a kormány addig lazított a szabályozásokon, hogy már ilyen területeken is lehet építkezni.
„A kezdettől a végéig az átláthatóság teljes hiánya volt” – mondta a Guardiannek Aleksandër Trajçe, az ország legfőbb környezetvédelmi szervezetének, a Természeti Környezet Védelme és Megőrzése Albániában vezetője. Szerinte nem volt nyilvános konzultáció az engedélyezésről, a dokumentumokat se tették közzé. Szóval az a helyzet, hogy akkor kezdhetnek párbeszédbe, „ha elvitték a buldózereket, elvitték a kerítést és helyreállították az élőhelyeket olyanra, amilyenek voltak”.
Trajçe azt mondta, ilyet még nem láttak Albániában, hogy a jogállam így „összeomlik”, nem foglalkoznak a társadalommal, a környezettel, nincsenek engedélyek, csak úgy bemennek a buldózerek. Szerinte azután kezdődött a pánik, hogy Zvërnec falu közelében szögesdrótos kerítést kezdtek felhúzni, megjelent egy magán őrző-védő cég, és buldózerek homokdűnéket kezdtek elegyengetni, illetve mediterrán fenyőerdőket kivágni a bekötőutak építéséhez. Trajçe így folytatta:
„Ezen a ponton dühödtek fel a helyiek. Emberek, akiknek földjük van arra, akik a földeken dolgoznak arra, hirtelen nem tudtak odajutni… Ez már túlmutat azon, hogy környezetvédelmi ügy legyen. Ez egy polgári dolog. Ez sokkal nagyobb.”
Mindezek miatt januárban 41 környezetvédő szervezet közös nyílt levélben tiltakozott a projekt ellen. Taulant Bino, az Albán Ornitológiai Társaság vezetője a New York Timesnak elképedve mondta, micsoda társadalmi egység alakult ki az ügy mögött: „Találsz embereket a baloldalról, embereket a jobboldalról, embereket különböző vallásokból.” Bino szerint az ügy már többről szól, mint a környezetvédelem, a demokrácia került a fókuszba. Persze attól is félnek, hogy ha ez a projekt megvalósulhat, más projektek követhetik más környezetvédelmi szempontból érzékeny területeken.
Ulrich Eichelmann a Riverwatch környezetvédő szervezettől azt mondta a görög eKathimerininek, hogy az albánok azt a hibát készülnek elkövetni, amit a spanyolok, olaszok és görögök már elkövettek. Azaz, hogy
egy lejárt szavatosságú turisztikai modell nevében beépítenek természetesen szép tájakat.
Az emberek dühét fokozta, hogy a területet védő biztonsági cég egyik embere megrángatott egy tüntetőt. Ellene – ahogy több tüntető ellen is – eljárás indult, két őrző-védő cég engedélyét visszavonták, sőt a helyi rendőrfőnököt is felmentették.
Gresa Hasa, a Grazi Egyetem Albánia-szakértője azt mondta a Politicónak, az ország történetében példátlan a flamingós forradalom. „Bármely politikai párt támogatása nélkül egy független, alulról szerveződő, polgári mozgósítás vezette mozgalmat építenek”, főleg 30 év alatti fiatalok.
A politika nem enged
Edi Rama miniszterelnök teljes mellszélességgel támogatja a projektet, ami szerinte a végleges kitörést jelentheti a kis országnak a sztálinista múltból afelé, hogy a tehetősek üdülőhelyévé váljon. Jelezte, kedden szívesen találkozik a tüntetők vezetőivel, de azt is, nem hátrál: „Abszolút semmi esélye, hogy a beruházás leálljon, amíg itt vagyok.”
A szocialista Rama egy éve nyert választást és kezdte meg negyedik ciklusát kormányfőként. Rama szeretné, ha 2030-ig csatlakozhatnának az Európai Unióhoz, és mindenáron befektetéseket akar vonzani Albániába, Európa egyik legszegényebb országába. A parlamentben azt mondta Kushner projektjére is utalva, hogy méltányosak és barátságosak akarnak lenni, nem olyan ország, ahol a befektetők ellenségességgel találkoznak.
A projekt támogatói amúgy azt hangoztatják, hogy a túlzott turizmustól menekülhet meg az ország, ha a luxusvonal felé nyit. Emellett azzal érvelnek, hogy a projekt közel ezer munkahelyet teremthet.
Rama szerdán azt nyilatkozta, hogy nem akarnak a flamingók fejére betont önteni, csak bizonyítani, hogy a természet és a fejlesztések együtt tudnak létezni, „a természetnek és a fejlesztéseknek szükségük van egymásra”.
Szerinte a tüntetők tévednek, Sazan nem Trumpék szigete lesz, nem fog az amerikai elnök családja átvenni egy védett területet és ott flamingókat gyilkolászni.
Rama a szerdai sajtótájékoztatót António Costával, az Európai Tanács elnökével tartotta abból az alkalomból, hogy az EU vezetői körútra indultak a Nyugat-Balkánon, hogy biztassák a tagjelölt országokat. Costát is kérdezték a Kushner-projektről, de ő csak általánosságban válaszolt az Euractiv szerint: „A csatlakozási folyamatban elvárjuk Albániától, hogy más területekhez hasonlóan a környezetvédelmi törvényeit is teljes mértékben igazítsa az európai joganyaghoz.” Hozzátette, ez nemcsak az európai anyag lefordítását, hanem valódi alkalmazását is jelenti.
A tüntetésekből diplomáciai ügy is lett, mivel a tiranai zavargásokban megsérült az albániai görög kisebbség egy tagja. Görögország ezért tiltakozását fejezte ki, és jelezte, a görög kisebbség ingatlanhoz fűződő jogait tiszteletben kell tartani, ez fontos tényező az EU-csatlakozás során is – írta az Euractiv. A görög eKathimerini szerint a kisebbséggel folytak tárgyalások, de nem vezettek eredményre, ezért a diaszpóra kétbusznyi tüntetőt is Tiranába küldött május 30-án. Edi Rama közölte, nem politikailag kéne az ügy telkeket érintő részét keretezni, hanem az albán bíróságokra kell hagyatkozni.
A héten az albán korrupcióellenes ügyészség, a SPAK bejelentette, hogy nyomozást indít bizonyos ellentmondásos törvények miatt, amiket 2024-ben fogadtak el a védett területekről. Ennek jegyében több érintett személy ingóságait is lefoglalták. Felmerültek kérdések arról is, hogy az érintett terület Rama szerint magánterület, azonban homályos módon zajlott a privatizációja.
Az NPR felidézte, hogy egy hasonló szerbiai projekt nagy vitákat keltett, majd megfeneklett. Tavaly novemberben a belgrádi törvényhozás elfogadott egy különleges jogszabályt, ami utat nyitott egy luxuskomplexum felépítésének a fővárosban. Ezt is egy Kushnerhez kötődő cég finanszírozta volna. A következő hónapban egy ügyész megvádolt négy embert, köztük egy minisztert, hogy visszaéltek hivatalukkal és dokumentumokat hamisítottak. A cél a fejlesztés segítése volt. Kushner cége végül elállt a beruházástól, ami a védettségét vesztett jugoszláv hadsereg korábbi belgrádi főhadiszállásának helyén készült volna el.
