A vonatok elleni orosz dróntámadások egyszerre ijesztenek rá a Nyugatra és okoznak kárt Ukrajnának

Fontos nyugati tisztviselők, köztük volt miniszterelnökök közelében drónnal megsemmisített mozdony, mindez pár kilométerre a lengyel határtól – nehezen tudtak volna ennél egyértelműbb üzenetet küldeni a Nyugatnak az oroszok, akik most már Ukrajna más európai országokkal közös határátkelőit is támadják. Nem véletlenül mondja a lengyel kormányfő azt, hogy az eszkaláció már tény, és nem kizárható, hogy az ő területüket is érintse támadás. Oroszországban eközben feljebb kapcsoltak Ukrajna „másik hadseregének”, a vasútnak a pusztításában is. Most már a személyvonatok sem jelentenek tabut.

A hétvégén egy orosz drón találta el Ukrajnában a Kijev és Varsó között közlekedő személyvonat mozdonyát, ami alig pár kilométerre volt a lengyel határtól. Az, hogy senki nem sérült meg, csak egy dolognak volt köszönhető: a vonat megállt, mert előre figyelmeztették a személyzetet a várható dróntámadásra. A kiválasztott vonat, illetve a helyszín aligha véletlen. Oroszország most egy olyan vasútvonalra mért támadást, ahol nem sokkal korábban Boris Johnson volt brit miniszterelnök és több fontos jelenlegi vagy korábbi nyugati hivatalnok haladt át.

Nem ugyanazon a szerelvényen, mint Johnson, de szintén nem sokkal az oroszok támadása előtt haladt itt át Jonathan Powell brit nemzetbiztonsági kormánytanácsadó is. Ők egyébként mindannyian egy kijevi konferenciáról, az évente megrendezett Yalta European Strategyről utaztak visszafelé. Az eseményen politikai, üzleti és biztonsági területen dolgozó vezetők és szakértők vesznek részt, így került oda a korábbi brit kormányfő is.

Arra azonban figyeltek, hogy ukrán oldalon támadjanak. És arra is, hogy még azelőtt vegyék célba a mozdonyt, mielőtt a lengyel vasúttársaság, a PKP átvette volna a határon a vonatot, amin egyébként 206-an utaztak.

A diplomáciai vonat lehetett a cél

Az ukrán állami vasúttársaság, az Ukrzaliznyicja szerint könnyen lehet, hogy az orosz drónnak a diplomáciai vonat volt a célpontja, amelyen például Boris Johnson is utazott. Közleményükben arról írtak, hogy az orosz támadások folyamatos fenyegetése miatt módosították a menetrendet, így a vonat az eredetileg tervezettnél korábban hagyta el az állomást.

David Petraeus, a CIA korábbi igazgatója a közeli jahodini vasútállomáson tartózkodott, amikor onnan nem messze becsapódott a vonatba az orosz drón. Ez is jól mutatja, hogy milyen közel történt a támadás a környéken lévő korábbi és jelenlegi nyugati tisztségviselőkhöz. Egy közeli vonaton utazott Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök is, aki a találatot kapott vonatról készült videóhoz azt írta az X-en, hogy „ez nem a mi vonatunk volt, hanem az, amelyik percekkel utánunk indult a lengyel határátkelőhely felé”.

A kiterjedt pályahálózattal bíró ukrán vasútnak mind a személyszállítás, mind az áruszállítás területén fontos szerepe van. Különösen azután, hogy az ukrán légtér a háború kirobbanásának napja, azaz 2022 februárja óta le van zárva. De a vasút nem csak a lakosságnak fontos: a rendszeresen Ukrajnába látogató nemzetközi delegációk, köztük kormánytagok, miniszterelnökök és elnökök többsége is vonattal szokott eljutni Volodimir Zelenszkijhez. A delegációk általában valamelyik lengyel repülőtéren szállnak le, ott ülnek át vonatra. Így érkezett a volt amerikai elnök, az európai állam- és kormányfőkből álló delegációk és nemrég például a brit miniszterelnök, Andy Burnham is.

Az oroszok a támadásaikkal tehát most egészen közel merészkedtek a Kijevbe eddig a kellő óvintézkedések mellett kényelmesen eljutó nyugati politikusokhoz, tisztviselőkhöz. Bár erre eddig korábban nem volt példa, Oroszország nem tagadott semmit. Annyival tudták le a támadásról szóló híreket, hogy nyugat-ukrajnai vasúti infrastruktúra-létesítményeket vettek célba, amelyeket szerintük az európai országokból katonai rakományok szállítására használnak. A vasútállomáson valóban át szokott haladni Nyugatról Lengyelországon át érkező fegyverszállítmány, azonban a megtámadott vonaton nem volt fegyver.

Ukrajnában, de leginkább Kijevben gyakorlatilag egymásnak adják a kilincset Zelenszkij elnök magas rangú vendégei. A háborúban eddig mégsem fordult elő, hogy az oroszok nyugati diplomatákat, politikusokat és hivatalnokokat szállító szerelvényeket közelítsenek meg a támadásaikkal. Úgy néz ki, hogy most már erre is kész az orosz hadsereg.

A „másik hadsereg”, amit már a háború eleje óta támadnak

Oroszország az utóbbi időben fokozta az ukrán vonatok és vasútállomások elleni támadásokat. Hétfőn maga az orosz védelmi minisztérium számolt be arról, hogy Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Poltava, Mikolajiv és Odessza megyében támadtak az éjjel mozdonyokat és vasúti szerelvényeket. A csapások célja az ukrán hadsereg logisztikai képességeinek gyengítése.

Szeptemberben már több vasúti dolgozó is életét vesztette orosz támadásokban: múlt héten Dél-Ukrajnában egy kalauz halt meg, miután drónokkal támadtak egy személyvonatot, a hónap elején pedig az ukrán vasúttársaság hat alkalmazottja lett áldozata a kijevi pályaudvart érő csapásnak.

A hatodik évéhez közeledő háborúban az ukrán vasúttársaság 58 szolgálatot teljesítő alkalmazottja halt meg, 317-en pedig megsérültek. Az oroszok pusztítják az ukránok infrastruktúráját is: a háború kezdete óta 492 mozdonyt és közel 250 vasúti kocsit ért támadás. Oroszország csak ebben az évben 1534-szer támadta Ukrajna vasúti infrastruktúráját – közölte Mykola Kalasnik Ukrajna újjáépítési, infrastrukturális és közlekedési minisztere.

Ukrajna vasúthálózata Európa harmadik legnagyobbja 24 ezer kilométernyi vágánnyal. A vasúthálózat a háború kirobbanása után is életmentő volt a polgári lakosságnak. Akkor négymillió embert szállítottak, illetve az ő háziállataik közül becslések szerint 120 ezret. A Guardiannak Szerhij Lescsenko, az ukrán vasúttársaság felügyelőbizottságának tagja a vasutat Ukrajna „gazdasági gerincének” nevezte. Lescsenko szerint a vasút az ország hadseregének és iparának is a legfontosabb eleme logisztikai szempontból. A vasút gyakorlatilag Ukrajna másik hadserege. A háború előtt naponta 600 ezer embert szállítottak, 170 ezer alkalmazottjával ez volt Ukrajna legnagyobb vállalata.

Oroszország már a háború elején is megpróbálta elpusztítani az ukránok vasúthálózatát, eleinte könnyebben pótolható hidakat vettek célba. Ezek után a sínhálózatot és a trafóállomásokat kezdték el támadni, így az ukránok kénytelenek voltak átállni a dízelmozdonyok használatára. Idén pedig általánossá vált, hogy személyvonatok ellen indítanak drónokat, illetve kocsiszínben álló mozdonyokat semmisítenek meg. A közlekedést jelentősen lassítja, hogy amennyiben egy drón 50 kilométeren belüli távolságba kerül egy vonathoz, az csak akkor mehet tovább, ha elmúlt a veszély. Az utak így 12-15 órásra is nyúlhatnak Ukrajnában, riadó esetén az utasok pedig télen is kénytelenek leszállni és fedezékbe vonulni.

A háború ellenére a közelebbi európai városokból és fővárosokból Kijev, illetve több másik ukrán város ma is elérhető vonattal. Budapestről naponta megy közvetlen vonat Kijevbe, ami érinti Munkácsot és Lvivet is, de átszállással ennél jóval több opció közül lehet válogatni. A MÁV a honlapján azért figyelmeztet, hogy a Konzuli Szolgálat nem javasolja az Ukrajnába utazást, de a Magyarország és Ukrajna közötti vonatok korlátozások nélkül közlekedhetnek.

„Nem zárhatjuk ki, hogy a mi területünket is érintse” – Oroszország eszkalál

„Nem tudom, hogy milyen eltorzult logika vezette Putyint arra, hogy felrobbantson egy ukrán mozdonyt a lengyel határon” – írta az ukrán mozdony elleni támadáshoz egészen közel kerülő Boris Johnson. A volt brit kormányfő abban viszont biztos, hogy meg kell adni az ukránoknak, amit megérdemelnek, így a kért légvédelmet is. Johnson emellett „Putyin Európában befagyasztott pénzeszközeit” is Ukrajnának adná.

Johnson nem érti az orosz elnök logikáját, de máshogy van ezzel Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: szerinte ezeknek a támadásoknak a nyugati országok megfélemlítése a célja. „Szerintem az ellenkezőjét kellene tennünk. Meg kell mutatnunk, hogy Ukrajna mellett vagyunk és nem félünk” – mondta Kallas újságíróknak.

A washingtoni elemzőintézet, az Institute for the Study of War a rendelkezésükre álló jelentések alapján azt írta: azok alátámasztják a következtetést, hogy a Kreml precíziós dróntámadást hajtott végre, a cél pedig az európai tisztviselők szerelvénye volt.

„Oroszország egyre inkább az ukrán határátkelőhelyeket veszi célba, és fokozza drónberepüléseit az európai légtérbe, hogy megfélemlítse a NATO-országokat, és elvegye a kedvüket Ukrajna támogatásától”

– írták.

Abban a szakértők és a politikusok is egyetértenek, hogy az orosz elnök célja pont ez: elérni, hogy a Nyugat kihátráljon az ukránok mögül, és leálljon egyebek között a fegyverszállításokkal. Nem véletlenül történnek támadások az európai országok határaihoz nagyon közel. A múlt hét vasárnapi mozdony elleni drónos támadással azonos időben, alig 800 méterre a Dorohusk–Jahodin lengyel–ukrán határátkelőnél lévő benzinkút elleni csapás közben teherautóba csapódott egy drón. A múlt héten drónokkal mértek csapást a sztarokazacsei ukrán–moldovai határátkelőre, itt ketten haltak meg. Néhány hete találat érte az ukrán–moldovai határon fekvő Tabaki nemzetközi ellenőrző pontot is; nem sokkal ezelőtt pedig a román és moldovai határhoz közeli reni átkelőt érte dróncsapás.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a vasárnapi támadás után azt mondta, hogy a jahodini határátkelő elleni orosz csapások Oroszország terrortámadásai, amelyek már kopogtatnak a NATO ajtaján. Hasonlóan őszintén fogalmazott a lengyel kormányfő is: az eszkaláció már tény, mondta Donald Tusk. Ő már előre figyelmeztetett, hogy az orosz fenyegetés szempontjából kritikus hónapok következnek. Tusk a CIA igazgatójától, John Ratcliffe-től kapott egy jelentést arról, hogy a következő hónapokban Oroszország további határátkelők ellen hajt majd végre támadásokat az Ukrajna felé irányuló kereskedelmi útvonalak blokkolására.

A lengyel miniszterelnök szerint fel kell készülniük arra, hogy Moszkva akár sugárhajtású drónokat is bevethet majd. „Az oroszok készek a korábbinál veszélyesebb fegyvereket is használni. Sugárhajtású drónokról beszélek, amelyeknek a hatótávolsága és a pontossága aggasztó.” A lengyel kormányfő szerint Oroszország a következő hetekben és hónapokban tovább fokozhatja ehhez hasonló tevékenységeit, az eszkaláció pedig kiterjedhet lengyel területre is.

„Sajnos nem zárhatjuk ki, hogy ez az eszkaláció a mi területünket is érintse”

– mondta Tusk. Szerinte Lengyelországnak fel kell készülnie arra az eshetőségre, hogy drónokat vethetnek be a vasúti hálózatuk vagy ipari létesítmények megzavarására. Azt már el is döntötték, hogy a lengyel határátkelőkön különleges intézkedéseket vezetnek be, hogy elkerüljék az esetleges támadásokat.

Európa hezitál

Annak ellenére, hogy Oroszország egyre intenzívebb támadásokat intéz az európai kritikus infrastruktúra ellen, illetve a határai mellett hajt végre támadásokat, az országok többsége, így a NATO-tagok is a keményebb válaszokkal egyelőre kivárnak. A Politicónak nevük elhallgatásával megszólaló NATO-diplomaták szerint azért nem mernek lépni, mert attól tartanak, hogy a helyzet végül totális háborúba fordul Oroszországgal.

„Mindenféle válaszlehetőségünk van. Van, amelyik nyilvános lesz, és van olyan, amelyik nem” – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár. Hozzátette: hiába próbálkozik a Kreml, a katonai szövetség folytatni fogja Ukrajna támogatását. Az egyik NATO-diplomata szerint a lengyel határon történtek után a nyomás fokozódott, hogy valamit lépni kellene. „De egyelőre az a stratégia, hogy »nyugodjunk meg és folytassuk a munkát, illetve Ukrajna támogatását«.”

A lapnak megszólaló védelmi tisztviselők szerint már szinte csak a titkosszolgálatok munkájának köszönhető, hogy Oroszországhoz köthető incidenseket, hibrid támadásokat sikerült megakadályozni Európában. Jó példa erre a lipcsei reptérre berepülő drón, ami hatalmas károkat tudott volna okozni, ha valóban felrobban. EU-s és NATO-körökben viszont egyre többen tartanak attól, hogy olyan, oroszokhoz köthető incidens történik valamelyik országban, aminek áldozatai is lesznek.

„Vlagyimir Putyin sosem áll meg, mindig közelebb jön. Meg kell mutatnunk, hogy hajlandók vagyunk visszavágni”

– mondta Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az Európai Parlament védelmi bizottságának elnöke. A Politicónak nyilatkozó NATO-diplomaták szerint az országok most azt vitatják meg, hogyan lehetne hivatalosan és minél gyorsabban a Kreml számlájára írni ezeket a támadásokat. Emellett arra is felkérik a szövetséges országokat, hogy a lakossággal elfogadtassák: többet kell fordítani a polgári infrastruktúra védelmére, mint eddig.

Gerlinde Niehus, a NATO korábbi tisztviselője, független biztonsági szakértő szerint a szövetségnek „előre egyeztetett csomagokkal” kellene előállnia a jövőbeli támadásokra válaszul. Ezeket szerinte a kormányoknak és a hírszerző ügynökségeknek össze kell hangolniuk. „Putyin ma egyértelműen a NATO és az EU közötti hosszú döntési folyamatokra és az intézményi tehetetlenségre játszik” – mondta Niehus. Szerinte ha egy súlyos, Oroszországhoz köthető szabotázsakcióra nem lenne egyértelmű NATO-válasz, az teljesen aláásná a szövetség hitelességét.

Az egészen biztos, hogy az oroszok nem állnak le a határok feszegetésével, a héten már két hozzájuk köthető eset is történt: a Balti-tengeren egy orosz fregatt jelzőfáklyával lőtt egy dán katonai helikopterre, keddre virradó éjszaka pedig a NATO vadászgépei lőttek le egy drónt Litvánia felett.

Az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy ezek nem elszigetelt esetek, hanem „az orosz agresszió és provokáció részei, amelyek Európát célozzák, és amelyekkel az oroszok a készenlétünket és elszántságunkat tesztelik”. Ursula von der Leyen szerint Oroszország tapasztalni fogja, hogy az EU elszántsága erősebbé válik. „A NATO-val közösen megerősítjük kollektív elrettentő erőnket és védelmünket. És fokozzuk a nyomást Oroszországra” – írta. Hogy ez pontosan mit jelent, az egyelőre kérdés, ahogy az is, hogy sikerül-e elvenni a Kreml kedvét attól, hogy EU-s és NATO-országok határain izmozzon, illetve attól, hogy már a határokon belül a kritikus infrastruktúrát vegyék célba.