Ezek már nem provokációk, ezek támadások – a CIA is figyelmeztette az oroszok célkeresztjébe került Lengyelországot

Lengyelország már évek óta első számú célpontja az orosz szabotázsakcióknak. Egymás után történnek gyanús, az orosz hírszerző szervekhez köthető incidensek: tűzesetek, vasúti sínek felrobbantása vagy épp drónok berepülése a lengyel légtérbe.

Donald Tusk lengyel kormányfő csütörtökön azonban egy eddig még nem tapasztalt akcióról számolt be.

Közlése szerint egy lengyel határátkelő elleni orosz támadást hiúsítottak meg az ukránok segítségével, egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy közvetlenül az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójától, John Ratcliffe-től kapott egy „meglehetősen pontos jelentést” a következő hónapokban várható lehetséges fejleményekről. Tusk közölte, arra számít, hogy Oroszország további határátkelők ellen hajt majd végre támadásokat, hogy leállítsák az Ukrajna felé tartó kereskedelmi útvonalakat.

A határátkelő elleni támadáskísérletről egyelőre nem sokat lehet tudni. Magdalena Sobkowiak-Czarnecka lengyel védelmiminiszter-helyettes a TVN24-nek adott interjújában pénteken közölte, hogy nem árulhat el részleteket az esetről. Nem válaszolt arra a kérdésre sem, hogy Ukrajna hogyan segített elhárítani a lengyel határátkelő elleni támadást, mert szerinte a válasz olyan, nemzetbiztonsági szempontjából érzékeny hírszerzési információkat tartalmazhat, amiket nem hozhatnak nyilvánosságra. Azt viszont elmondta, hogy már hosszú ideje kapnak lehetséges fenyegetésekről szóló információkat és figyelmeztetéseket más országoktól.

„Egyértelműen látszik, hogy Oroszország tesztelni fogja a NATO egységét” – mondta Sobkowiak-Czarnecka, aki szerint nagyobb provokációkra kell felkészülni. A lengyel védelmiminiszter-helyettes szerint nem titok, hogy Oroszország mostanában ilyen akciókat tervez és hajt végre. Sobkowiak-Czarnecka jelezte, hogy várhatóak támadások a balti államok ellen – ebben az esetben Lengyelország nem fog habozni, ha terítékre kerül a NATO közös védelemről szóló ötödik cikkelyének életbe léptetése.

Arra a kérdésre, hogy várható-e valami olyasmi, amit még nem láttak, a lengyel politikus azt felelte, hogy a négy éve tartó orosz–ukrán háború ideje alatt folyamatosan ilyenekkel szembesültek. Sobkowiak-Czarnecka a lengyel területen becsapódott orosz robotrepülőgépet hozta fel példaként, kiemelve, hogy ez volt az első ehhez hasonló incidens NATO-tagország területén. A politikus szerint jelenleg „senki sem beszél kinetikus háborúról”, azaz arról, hogy orosz haditechnika jelent meg Lengyelország területén, de sűrűbben történnek majd különböző szabotázsakciók.

Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter júliusban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva jelentős mennyiségű ukrán drónt fogott el, és azokkal hamis zászlós provokációt hajthatnak végre a NATO ellen. A miniszter szerint emellett légtérsértésekre és GPS-zavarásokra is számítani lehet, valamint nem zárhatóak ki a Balti-tenger alatt húzódó kábelek elleni szabotázsakciók sem.

A lengyel hírszerzés volt vezetője, Andrzej Derlatka a TVN24-nek kijelentette, hogy Oroszország az egyik, ha nem a legfontosabb ellenségének tekinti Lengyelországot az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy nem ideális az ország helyzete, mert az ott lévő sok ukrán és belarusz menekült között orosz szimpatizánsok és ügynökök bújhatnak meg.

Szerinte lehetséges, hogy az amerikaiak pont egy olyan határincidensre figyelmeztették a lengyel vezetést, mint amiről a kormányfő beszámolt. Közölte, hogy ezek már nem provokációk, hanem „lengyel katonák, lengyel tisztviselők, lengyel állampolgárok vagy lengyel területen lévő létesítmények és objektumok” elleni potenciális támadások.

A WP lengyel lap értesülései szerint korábban attól tartottak, hogy Oroszország egy ammónium-nitráttal megpakolt hajót akar felrobbantani a Lengyelország északnyugati részén, a német határnál található Świnoujście földgázterminál. Ezzel a bejrúti raktárrobbanást akarták megismételni – írta a lap. Idén megerősítették a kritikus infrastruktúra védelemét is, a nyár végén például Patriot rakétavédelmi rendszert telepítettek a Varsótól nagyjából nyolcvan kilométernyire nyugatra lévő Płock városába, ahol a legnagyobb lengyel olajfinomító és petrokémiai létesítménye található.

A CIA figyelmeztet

A lengyel kormányfő a határátkelő ellen támadáskísérletről és Ratcliffe figyelmeztetéséről két nappal azután számolt be, hogy Washingtonban járt a lengyel hírszerzésért felelős tárcanélküli miniszter, aki a CIA igazgatójával találkozott. Tomasz Siemoniak volt védelmi és belügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett rövid beszámolójában nagyon fontosként jellemezte a Ratcliffe-fel tartott megbeszélést: „Épp most adtam át Donald Tusk kormányfőnek a találkozón elhangzott legfontosabb információt” – írta. Hivatala a lengyel sajtó érdeklődésére közölte, hogy erről ennél többet nem hoznak nyilvánosságra. Siemoniak megbeszélést tartott az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatóhelyettesével is, amin közlése szerint nagyrészt a Lengyelország elleni fenyegetésekről volt szó.

A lengyel sajtóban megjelent beszámolók kiemelték, hogy Siemoniak és Ratcliffe azután találkozott, hogy a CIA-igazgatója váratlanul Moszkvába látogatott, ahol orosz hírszerzési vezetőkkel, és talán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott. Hogy miről volt szó, azt nem tudni pontosan. A Wall Street Journal és a Politico értesülései szerint a CIA vezetője figyelmeztette Moszkvát, hogy ne indítsanak támadást NATO-országok ellen, és a Journal cikke szerint jelezte az orosz vezetésnek, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll a védelmi szövetség ötödik cikkelye mellett. A New York Times értesülései szerint az utazás célja az volt, hogy béketárgyalásokra vegye rá Moszkvát.

Nyáron nyugati hírszerzésekre hivatkozó beszámolók jelentek meg arról, hogy Oroszország támadásokat tervezhet Észtország, Litvánia vagy Lettország ellen, hogy teszteljék a NATO egységét. A lett hírszerzés a Guardian beszámolója szerint úgy értékelte, hogy Oroszország nem képes új frontot nyitni, de hibrid támadásokkal, drónokkal és rakétákkal üzenheti meg, hogy „hagyjatok fel Ukrajna támogatásával, különben saját gondjaitok lesznek”. A New York Times által idézett szakértők szerint a támadások számának növekedése részben abból fakad, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt frusztrálja az orosz–ukrán háború állása, narratívája szerint nemcsak Ukrajna, hanem az egész nyugati világ ellen háborúzik.

Európa a célkeresztben

Az Európában végrehajtott orosz akciók azonban a 2022-ben indított totális ukrajnai invázió után szélesedtek ki, és 2024-ben durvultak el igazán. Akkor már odáig jutottak, hogy az amerikai hírszerzés szerint merényletet akartak végrehajtani Armin Papperger, a Rheinmetall német hadiipari cég vezetője ellen. Az AP amerikai hírügynökség augusztus közepén készült összesítése szerint nagyjából kétszáz olyan szabotázs, gyújtogatás és egyéb zavarkeltő eset történt Európában az elmúlt négy és fél évben, amit tisztségviselők Oroszországhoz kötöttek.

A legnagyobb vihart a DHL és a DPD csomagküldő-szolgálatokkal Litvániából feladott csomagbombák okozták, amik Németországban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában okoztak tüzeket. Az ügyben 15 ember ellen emeltek terrorizmus miatt vádat szeptember végén Litvániában, köztük voltak olyanok is, akik a helyi hatóságok szerint egy IKEA áruházat is felgyújtottak a fővárosban.

A Nemzetközi Terrorelhárítási Központ (ICCT) év elején közzétett jelentése szerint Lengyelország a fő célpontja Oroszország egyre erősödő európai szabotázskampányának. Lengyelországban olyan sok ilyen eset történt, hogy az országot a Der Spiegel német lap „a jövő háborújának laboratóriumaként” jellemezte. Az egyik első legnagyobb ilyen eset a Varsó legnagyobb bevásárlóközpontját elpusztító 2024-es tűz volt.

Donald Tusk tavaly jelentette be, hogy vizsgálataik szerint az orosz titkosszolgálatok álltak a gyújtogatás mögött. Tavaly az Ukrajnába vitt segélyek szállítására használt vasútvonalat rongálta meg egy, a sínen felrobbantott robbanószerkezet, ami miatt két, oroszokkal kollaboráló ukrán ellen emeltek vádat a lengyel hatóságok. Pár héttel később egy 28 éves orosz állampolgár ellen emeltek vádat, aki az orosz FSZB számára szervezett és vezetett szabotázsokat végrehajtó bűnszervezetet.

2025 szeptemberében nagyjából 19 drón repült be a lengyel légtérbe, amik közül többet lelőttek. A szándékos provokációként és a légvédelem orosz tesztjeként értékelt légtérsértések után Romániában is vadászgépeket küldtek fel egy drón miatt, később pedig Németországban, Belgiumban, Norvégiában és Dániában jelentek meg gyanús drónrajok.

Veszélyes időszak

Az előző héten Németország bejelentette, hogy Oroszország lehetett az augusztusi, lipcsei reptér elleni dróntámadás kezdeményezője. Ha a drónok felrobbantak volna, az incidensnek több halálos áldozata lett volna. Donald Tusk nem sokkal később arról beszélt, hogy szabotázs okozta az EU legnagyobb dróngyártójának lengyel üzemében történt tüzet, és utalt arra, hogy Oroszország állt a háttérben. Közben házilag készített robbanószerkezeteket találtak a lengyel határ közelében található németországi erőműben.

„Nem fogok hazudni, ez most veszélyes időszak” – mondta még június végén a Guardiannek a lap egy nyugati katonai forrása. Az eddigi incidensekben senki sem halt meg, vagy sérült meg súlyosan, de egy ilyen eset súlyos krízist eredményezhet a NATO-ban. A szervezetet azonban szárazföldi támadás elleni védelemre hozták létre, és nincs megfelelő eszköze arra, hogy egy lassan eszkalálódó konfliktusra válaszoljon – írta a New York Times.

A lapnak Julianne Smith egykori amerikai NATO-nagykövet kijelentette, hogy „Oroszország eddig igencsak szerencsés volt”, és egy idő után „valami félre fog menni, valaki meg fog sérülni, és az másmilyen dilemmát fog okozni a szövetségnek”. Piotr Krawczyk, a lengyel külföldi hírszerző szolgálat volt vezetője a Timesnak kijelentette: „Nem hiszem, hogy harmadik világháborút akarnak, de demonstrálni akarják mindenkinek, hogy most jobb, ha nem packáznak velük.