Rengeteg a találgatás a CIA igazgatójának moszkvai útja és Putyin három titkos elnöki rendelete körül
Váratlanul Oroszországba látogatott a CIA főnöke kedden. Hasonló legutóbb öt éve történt, amikor az amerikai hírszerzés akkori vezetője arról győzködte a Kremlt, hogy ne támadják meg Ukrajnát. Az akkori látogatás sikertelen volt, hiszen három hónappal később Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította az azóta is tartó háborút.
John Ratcliffe mostani, nagyjából hétórás útjának nemcsak a célja ismeretlen, de az is, hogy kivel találkozott. Kiemelt fontossága azonban enélkül is egyértelmű: a gyanú szerint Oroszország mozgósításra készülhet a szeptemberi orosz parlamenti választás után; az sem kizárt, hogy ismét felvonulási területként használná Belaruszt, ahogy a háború legelején; eközben pedig zajlik az Egyesült Államok Irán elleni háborúja, amelyben Oroszország közvetett szerepet játszhat Irán oldalán.
Ratcliffe 2025 elején lett a CIA vezetője – az Egyesült Államokban megszokott, hogy az új elnökkel új ember kerül a titkosszolgálatok élére –, és Trump közeli emberének tartják, bár egyébként is nyilvánvaló, hogy az elnök hozzájárulása nélkül nem jöhetett volna létre a moszkvai út. Látogatásának tartalma mindenképp sokat elárulna arról, most éppen milyen forgatókönyvekben gondolkodik az Egyesült Államok az ukrajnai háború esetében.
Hiányzik három elnöki ukáz
Annyit tudni biztosan, hogy Ratcliffe Boeing C–17 Globemaster III típusú gépe a Washingtonhoz közeli Andrews légitámaszpontról indulva Rigában landolt, majd egy nappal később onnan repült tovább a Moszkvától délre fekvő Vnukovo repülőterére. Az amerikai diplomáciai konvojt látták a belvárosban is, és az is tudható, hogy Ratcliffe gépe helyi idő szerint 17:30-kor hagyta el Moszkvát. Azt, hogy közben kikkel beszélt, pontosan még mindig nem tudni, az orosz elnök szóvivője eleinte a vizit tényét sem kommentálta érdemben, majd annyit mondott, hogy a látogatás célja az amerikai és az orosz szolgálatok közötti kapcsolatfelvétel volt.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója csütörtökön arról beszélt, hogy ő találkozott Ratcliffe-fel. De azt mondta, csak munkamegbeszélés volt, és nem jött szóba az Oroszország és a NATO közötti feszültség fokozódása, vagy éppen az iráni háború kérdése – ahogy arról több lap forrásai is beszámoltak.
Az orosz elnökkel hivatalosan nem tárgyalt Ratcliffe, de két dolog beszédes: az egyik, hogy Putyin lemondta az aznapra tervezett találkozóit, a másik, hogy aláírt három olyan elnöki rendeletet, amelyek tartalma titkos. Létezésük csak abból tudható, hogy két nyilvános rendelet számozása között hiányzik a 605, a 606 és a 607 – hívta fel a figyelmet a Moscow Times. A 604-es, még megismerhető ukáz egyébként szintén mérföldkő: Putyin arról rendelkezett, hogy állami irányítás alá vonhatók azok a cégek, amelyek nem tudják magukat megvédeni az ukrán drón- és rakétatámadásoktól. A három hiányzó rendeletet az elemzők mindenképp összekötik az Egyesült Államokból a lett fővároson át Moszkváig repülő Ratcliffe látogatásával.
Mindez ráadásul akkor történt, amikor Oroszország tovább fokozta rakéta- és dróntámadásait Ukrajna, azon belül Kijev ellen. Ez éppúgy lehet orosz részről nyomásgyakorlási kísérlet az amerikaiakra, hogy Ukrajnát rákényszerítsék az orosz feltételek szerinti tárgyalásokra, de lehet annak beismerése is, hogy nem tudnak ilyen tárgyalásokat kicsikarni.
A Kreml három forrására hivatkozva a Bloomberg az utóbbit valószínűsíti. A hírügynökség nem nevesített orosz forrásai szerint Putyin már nem számol a tárgyalások lehetőségével, és nem hajlandó letenni arról, hogy erővel érvényesítse akaratát, a nyugati szankciók és az ukrán ellentámadások ellenére. Fontos azonban számításba venni, hogy ez az üzengetés szintén lehet kísérlet a tárgyalások kikényszerítésére.
Oroszország erőforrásai ugyanis nem korlátlanok, a háború teher az orosz gazdaságnak, a hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett el, az Oroszországon belül végrehajtott ukrán dróntámadások üzemanyaghiányt okoznak vagy éppen az orosz Amazonként ismert Wildberries raktárait célozzák. Ráadásul közeledik a parlamenti választás is, amely az irányított nyilvánosság ellenére minden korábbinál nagyobb próbatételt jelenthet a Kremlnek, miután a propaganda már nem tudja a háború következményeit távol tartani az orosz társadalomtól.
Bár a nyilvánosságnak Ratcliffe útja a semmiből jött, utólag tudható, hogy napokig készítették elő, olyannyira, hogy az amerikaiak arra kérték az ukrán felet, hogy a következő napokban tartózkodjon a Moszkva és Szentpétervár ellen irányuló támadásoktól. Ez egyébként már önmagában is jelzi, mennyire nem az orosz tervek szerint halad az orosz erők által indított, pár naposra tervezett háború, amelyben nemcsak a Kreml katonai céljai nem teljesültek, de arra sem képes, hogy a háborús válaszcsapásokat távol tartsa az orosz területektől.
Újabb amerikai elítélt térhet haza?
A találgatások szerint szó lehetett arról is, hogy Moszkva újabb elítélt amerikai állampolgárt enged szabadon. Az egyik hiányzó elnöki rendelet ennek alapján Charles Zimmerman hazaengedéséről szólhat. Az 59 éves férfi elég szokatlan módon került az orosz hatóságok kezére tavaly nyáron: egy Észak-Karolinától Új-Zélandig tartó világ körüli hajóúton vett részt, de tett egy, a térképen is brutális kitérőt a Földközi-tengeren át a Fekete-tengerre, és az oroszországi Szocsiban kötött ki, hogy találkozzon egy nővel, akit a neten ismert meg. A katonailag az orosz–ukrán háború miatt egyébként is érzékeny térségbe érkezve állítólag ő maga közölte az orosz hatósággal, hogy a hajója fedélzetén engedéllyel tartott vadászfegyver van. Végül egyebek között ennek tartásáért ítélték el öt évre.
Esetleges elengedéséről nincsen hivatalos információ, először az ismert celeb-politikus-újságíró Kszenyija Szobcsak számolt be erre vonatkozó értesülésről. A nő, aki volt már 2018-ban 1,6 százalékot begyűjtő elnökjelölt is, Szentpétervár első polgármesterének, Anatolij Szobcsaknak a lánya. A néhai liberális politikust Putyin egyik mentorának tartják, mielőtt a későbbi elnök a hatalom csúcsára emelkedett.
Erősíti a feltételezést az is, hogy a hónap elején, hivatalosan egyoldalú gesztussal, Oroszország egy másik amerikai elítéltet is szabadon engedett. Robert Gilman egykori tengerészgyalogos négy évet ült orosz börtönben. A most 32 éves férfi eredetileg tanárként érkezett az oroszországi Voronyezsbe, ahol a hatóságok szerint ittasan keveredett valakikkel összetűzésbe, majd a fogdában megrúgott egy rendőrt. Tíz évet kapott, viselkedéséért elnézést kért, mondván, nem is emlékszik a történtekre.
Donald Trump kormányzata az elmúlt időszakban többször is tett lépést a fiatal veterán hazahozatalára, az Egyesült Államok elnöke végül nagyra értékelte az orosz gesztust. Elemzők szerint Moszkva erre annak reményében szánta el magát, hogy amerikai közbenjárásra – lehetőleg orosz feltételek szerint – mégis lesznek tárgyalások Ukrajnával a háború lezárásáról.
Az orosz követelések ismertek, azokat az egyébként Ukrajnával szemben elnöksége alatt sokszor bizalmatlan Trump sem támogatta, bár többször tűnt úgy, hogy hajlana rájuk. Jelenleg azonban az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Ukrajnára, hogy átadjon további területeket – Donyeck megye maradékát – Oroszországnak, illetve hogy nyugati katonai biztonsági garanciák nélkül végleg mondjon le a már eddig elvesztett területekről, kizárva a NATO-csatlakozást vagy bármiféle intézményes katonai együttműködést nyugati országokkal.
A kérdés továbbra is nyitott
A Wall Street Journal szerint Ratcliffe utazásának oka mind Iránnal, mind az orosz mozgósítási tervekkel, esetleg akár valamely NATO-tagország, például a balti államok egyike elleni potenciális orosz provokációval is összefügghet. Az utóbbi lehetőség régóta foglalkoztatja a stratégiai elemzőket. Egy ilyen támadás nem feltétlenül hagyományos eszközökkel, hanem hibrid módon, részben kibertámadásokkal is elképzelhető, ami próbatétel lehetne a NATO-nak. Dilemmát okozna ugyanis a szövetségnek azzal kapcsolatban, hogy ez már a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkely életbe léptetését igényelné-e, vagy sem. Az erről szóló vita már önmagában is gyengíthetné a NATO kohézióját.
Ugyanakkor Trump csütörtökön kizárta, hogy Putyin támadást tervezne bármely NATO-tag ellen, bár nem világos mire alapozza ezt, elvégre érték már légtérsértések Észtországot, Romániát, Lengyelországot is, sőt, a háború első napjaiban Magyarországon is könnyedén átrepült egy orosz kémdrón.
A Politico szerint mindenesetre Ratcliffe útja nem Trump esetleges újabb külpolitikai kanyarja, amellyel az amerikai elnök ismét Putyin felé fordulna bizalommal, Ukrajna rovására – ahogyan hajlott rá tavaly nyáron is, amikor kétoldalú tárgyaláson fogadta Alaszkában Putyint, aki akkoriban úgy tűnt, hogy jól jött ki a megbeszélésekből. Hanem arról, hogy az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette a Kremlt a NATO valamely tagjával szembeni esetleges orosz provokáció, illetve az Iránnak nyújtott támogatás következményeire.
Ratcliffe után Putyin Lukasenkót várja
Egy esetleges provokáció földrajzilag elsősorban a legérzékenyebb pontnak tekinthető balti államokat, Észtországot, Lettországot, Litvániát érintheti – előbbiekkel Oroszország közvetlenül, utóbbival és Lengyelországgal közvetve, a kalinyingrádi exklávé révén határos. Ezt a verziót erősítheti Ratcliffe közbeeső megállója Rigában, ahol a Wall Street Journal szerint csaknem egy napot töltött.
A CIA nem kommentálta a vizitet, Trump viszont annyit mondott a Politico által idézett rádióinterjúban, hogy nem a NATO-tagországok esetleges orosz megtámadásával kapcsolatos figyelmeztetés átadása volt az út célja, de köze van az ukrajnai háborúhoz. „Nem szeretek csalódást okozni az embereknek. Szeretnénk látni az Ukrajnával folyó háború végét” – jelentette ki konkrétumok nélkül Trump, így a CIA vezetőjének moszkvai látogatásával kapcsolatban megmaradtak a találgatások.
Ezeket fokozza az is, hogy Putyin meghívására pénteken Moszkvába utazott Oroszország legszorosabb szövetségese, Belarusz vezetője. Alekszandr Lukasenko a háború első napjaiban a területén is átengedte a Kijev felé vonuló orosz erőket, azóta igyekszik távolságot tartani a közvetlen részvétel bármilyen formájától. Azt azonban, hogy ez ismét változhat, nem lehet kizárni, erre utal az is, hogy az ország déli részén, az ukrán határ térségében egy új vasúti útvonalat terveznek, amely a vasúti szállításra nagyban építő orosz haderő hasznára is lehet.
