Putyin kelletlenül feszengett, és nem az első ilyen helyzetet kellett végigülnie

A padló fixírozása, toporgó lábak, nem őszinte mosoly. Vlagyimir Putyin orosz elnök metakommunikációja legutóbbi néhány találkozóján sokat elárult arról, mennyire kényelmetlen témákat hoztak fel tárgyalópartnerei, amit mellettük ülve kellett végighallgatnia. A héten a Sanghaji Együttműködési Szervezet 25. évfordulóját ünneplő kirgizisztáni csúcson Narendra Modi indiai miniszterelnök intézett békeszózatot a háborúzó Putyinhoz.

Az orosz elnök emiatt láthatóan kényelmetlenül érezte magát, de nemrég Nikol Pasinján örmény miniszterelnök mellett ülve sem értett egyet Jereván nyugati közeledésével. Előtte pedig a Modival folytatott megbeszéléshez nagyon hasonló helyzetben be kellett nyelnie Kazahsztán elnökének kritikáját is még júliusban.

Azonban Kirgizisztánban is ott volt az orosz elnök legfontosabb szövetségese, aki nem mondott semmi kényelmetlent: Hszi Csin-ping elnök nem kritizálja Putyin háborúját Ukrajnában, a felek pedig melegen üdvözölték egymást.

Modi intelmei

„Minden nappal, amikor a háború folytatódik, az emberiség voltaképp hátralép egyet, miközben minden, a béke felé tett lépés valódi reményt nyújt az egész emberiségnek a békére” – jelentette ki a Politico szerint Modi a Putyinnal folytatott találkozójának nyilvános részén hétfőn. Az indiai kormányfő hindi nyelvű beszédébe angol kifejezéseket szőve hozzátette, hogy el kell mozdulni „a végtelen háborútól a háború vége felé”, és véget kell vetni az ellenségeskedésnek.

Modi felhozta a 20. századi békemozgalom ikonikus alakját, Mahátma Gandhit is, az indiai nyomorgókat felkaroló, albán származású szent apácát, Teréz anyát és persze a vallásalapító Buddhát.

A Politico kiemelte, Putyin nem érezte túl komfortosnak politikustársa biskeki mondatait. Végig a padlót fixírozta és topogott a lábaival.

Annyit válaszolt csak utána: „Nagyon köszönöm, miniszterelnök úr. Ezen az úton megyünk tovább.” Mondatainak persze ellentmond, hogy Oroszország napról napra intenzívebben támadja Kijevet és Ukrajna más nagyvárosait, azon belül is sokszor a civil infrastruktúrát, sőt még a nyomdákat is. Közben hetek óta tartja magát a szóbeszéd, hogy a szeptember 18-20-i orosz parlamenti választás után újabb mozgósítás kezdődhet, hogy pótolják a front veszteségeit. Putyin csütörtökön kijelentette, hogy jelenleg nincs olyan helyzet, ami újabb oroszországi mozgósítást tenne szükségessé, az ezzel ellentétes híreket információs támadásnak minősítette.

A BBC szerint a béke apostolának felcsapott indiai miniszterelnök nem először szólított fel az ukrajnai háború leállítására. Modi már 2022-ben azt mondta Putyinnak négyszemközt, hogy „most nincs itt az ideje a háborúnak”. Modit a Nyugat jó ideje győzködi, hogy hasson Putyinra, de ő igyekezett Indiát a semleges térfélen tartani, és párbeszédes megoldásra szólított fel.

Putyint most lehet, hogy ilyen formában váratlanul érte Modi szövege a békéről, de a BBC elemzése szerint ebből nem lesz törés a kapcsolatokban. Nyugatról pedig az a kritika érheti Modit, hogy sokkal közvetlenebbül kritizálhatta volna az ukrajnai háborút.

India aránylag nyugatos volt külpolitikailag, de függetlensége óta azért nyitott a Szovjetunió, majd Oroszország felé is, ami mára stratégiai partnere lett. A Bloomberg kitért a történeti kontextusra is: a hidegháborúban az el nem kötelezett országok táborát erősítő India azután került közelebb a Szovjetunióhoz, hogy az Egyesült Államok közelíteni kezdett Pakisztánhoz, sőt támogatta a bangladesi függetlenségi mozgalmat leverni akaró pakisztáni kormányt. India az orosz–ukrán háborúban sem ítélte el Moszkvát, az ENSZ vonatkozó szavazásain is rendre tartózkodott.

Ugyan Modi békéről szóló felhívása jól hangzik, India és Oroszország kereskedelmi kebelbarátsága töretlen. Főleg a petrolkémiai termékek terén érhető ez tetten: India a Nyugaton szankciók alá vont, ezért olcsó orosz nyersolaj egyik legnagyobb felvásárlója, és fonák módon már India látja el Oroszországot üzemanyaggal. Ugyanis akkora károkat okoztak az ukrán dróntámadások az orosz finomítókapacitásban, hogy India finomít az oroszoknak – sőt magas profitért Nyugat-Európának is – benzint, dízelt és egyebeket. Ezt fokozta, hogy az iráni háború miatt nagyrészt zárva a Hormuzi-szoros, India alig jut hozzá innen olajhoz. Oroszország emellett más anyagokat, így műtrágyát és aranyat is tud exportálni Indiából – írta a Bloomberg.

India védelmi importja 40 százalékát is Oroszországból fedezi. A DW ugyanakkor arról írt, az együttműködésnek ez a pillére kevésbé erős, mivel az ukrajnai háború hadianyagigénye és az ukrán támadások miatt csökkent az orosz hadiipar kapacitása, gondok vannak a szállítási határidőkkel és az alkatrészek utánpótlásával. Most már India arra törekszik, hogy az orosz import inkább kiegészítse, támogassa a saját, otthoni gyártásukat, bár tavaly decemberben aláírtak egy 2 milliárd dolláros lízingszerződést egy orosz atom-tengeralattjáró átvételéről.

Számos szakértő azt is jelezte, hogy Modi Putyinnak szóló beszédét sem kell túlértékelni. Soha sem utalt arra, hogy az indiai–orosz kereskedelmet fegyverként vetné be, hogy rávegye Moszkvát a háború leállítására. Sőt, közölte, hogy a két ország barátságának középpontjában az energia, innováció, űrkutatás, műtrágya és „az emberek közti kapcsolatok” állnak. „Indiának hosszú időre visszanyúló stratégiai kapcsolata van Oroszországgal. Ez nem valamely ország ellen irányul, hanem segíti, hogy India elérje a nemzeti céljait” – értékelte a DW-nek Meera Shankar egykori washingtoni indiai nagykövet. Olajat pedig addig importálnak majd, amíg át nem áll az ország a nem fosszilis alapú gazdaságra, és ez nem máról holnapra fog megtörténni.

Tokajev Szküllája és Kharübdisze

Modi mellett más, Moszkvával kvázi szövetséges, vagy legalább semleges viszonyt ápoló ország vezetője is kritizálta már a háborút. Méghozzá abból a posztszovjet térségből, ahol az elmúlt öt évben már számos jele volt annak, hogy Oroszország befolyása jelentősen csökkent az ukrajnai háború miatt. Öt hete Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök javasolta azt Putyinnak mellette ülve, hogy fagyassza be a háborút és üljön le tárgyalni.

A szibériai Omszkban tartott találkozón így fogalmazta meg „szerény véleményét”: „Tragikus, hogy fiatalok halnak meg. Ők alkotják Oroszország és Ukrajna testvéri népeinek génállományát.” Tokajev arra is utalt, hogy vissza kellene térni a tárgyalóasztalhoz, ahogy Isztambulban történt ez még 2022-ben. „Mi Kazahsztánban mindig tisztelettel bántunk az ukrán néppel, kultúrájával és nyelvével, és úgy véljük, ennek a konfliktusnak a természete nem teljesen világos sokak előtt, így előttünk sem.” Persze Tokajev beszédében kiemelte az oroszokkal folytatott együttműködés gyümölcsöző területeit, például Kazahsztán első atomerőművét is az oroszok építik.

A Moscow Times mélyebben is belement, miért állhatott bele Tokajev Ukrajna kérdésébe. Oroszország és Kazahsztán a világ egyik leghosszabb, 7644 kilométeres államhatárával rendelkezik, utóbbi északi részén jelentős orosz kisebbség él. Orosz politikusok gyakran kritizálják is a kazah nyelvpolitikát, és pedzegetik a terület Oroszországhoz csatolását. Pont ahogy Ukrajnában kezdődött. Tokajev a lap szerint igyekszik megőrizni az egyensúlyt az Oroszországhoz, Európához, Amerikához és Kínához fűződő kapcsolatokban. A lap ezt az Odüsszeia két, hajósokat veszélyeztető iszonyata, Szkülla és Kharübdisz közti manőverezéshez hasonlította.

Kazahsztán olajexportja jelentős részben a Kaszpi Csővezeték Konzorcium olajcsövein áramlik nyugatnak, részben orosz infrastruktúrát is használva. Mióta az orosz olajlétesítményeket – többek közt a novorosszijszki olajkikötőt – ukrán dróntámadások érik, a kazah olajexport is megnehezült, ezért is kazah érdek lenne a háború lezárása, hozott fel még egy érvet a Moscow Times. Alternatív kiviteli út hiányában Kazahsztán rákényszerülhet olajtermelése visszafogására is.

Putyin annyit reagált az elhangzottakra, hogy majd tájékoztatja Tokajevet az ukrajnai helyzetről, és a Kreml felől érkező nyilatkozatok sem hagytak kétséget. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, most lehetetlen befagyasztani a konfliktust. A háborút az agresszor oroszok szerint csak akkor lehetne leállítani, ha Kijev megfelelő döntéseket hozna.

Modihoz hasonlóan Tokajev is már korábban is tett a Kremlnek nem tetsző nyilatkozatokat. Tokajev már 2022 júniusában, a szentpétervári gazdasági fórumon közölte, hogy országa nem ismeri el a szakadár kelet-ukrajnai államokat, és kiáll Ukrajna területi egysége mellett. Beszélt az Oroszországgal szembeni szankciókról, amelyeket Kazahsztán figyelembe vesz, és arról, hogy kétségei vannak a nyugati importot helyettesítő tervek megvalósításával szemben. Kazahsztán azt is előre jelezte, nem fogja elismerni négy ukrán megye annexióját, amit aztán Putyin bejelentett.

Örmény mosoly, orosz feszültség

Nem lehet ezekkel teljesen egy lapon említeni, de a történelmi előzmények ismeretében egy másik találkozó is mutatta az orosz érdekszféra sérülékenységét. Putyin a napokban az örmény kormányfővel, Nikol Pasinjánnal is kétoldalú megbeszélést folytatott Biskekben, amiről a Caucasian Knot is beszámolt. Néhány nappal a találkozó előtt derült ki, hogy Örményország elkezdi valóra váltani korábbi álmát, elindul az európai uniós csatlakozás útján. Az orosz beavatkozási kísérletek ellenére pártja nyerte a június eleji örményországi parlamenti választást, és Pasinján már akkor azt ígérte, Putyin lesz az első külföldi vezető, akivel találkozik.

Putyin a találkozójuk előtti sajtótájékoztatón ugyan kenetteljesen és udvariasan, de láthatóan kissé feszülten üzent. Kijelentette, az nem lehetséges, hogy Örményország egyszerre közeledjen az EU-hoz és tagja maradjon a Moszkva dominálta Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EAEU) – amiből az örmények amúgy is kifelé tolatnak. Az orosz elnök kijelentette, keresztnevén szólítva az örmény miniszterelnököt:

„Kedves, Nikol Vovajevics, ezt most megbeszéljük. Mindig érdekesnek találom, ha bármilyen témát átbeszélhetek önnel, ezt is beleértve. De a fő témában nem értünk egyet.”

Putyin szerint ha Örményország elfogad egy törvényt az EU-csatlakozási folyamat megindításáról, az egyenlő a kilépéssel az EAEU-ből: „Ön azt mondta, nem deklarálták a kilépést. A törvény elfogadása egy másik gazdasági szervezethez való csatlakozás folyamatának elkezdéséről voltaképp a miénkből való kilépés deklarációját jelenti, mert mindkettőben jelen lenni nem összeegyeztethető.”

Az Oroszországhoz képest minden szempontból törpeállam Örményország kormányfője meglepő derűvel válaszolt a burkolt fenyegetésre. Pasinján mosolyogva azt felelte, valóban válaszút előtt állnak, de még nincs itt az ideje választani a két blokk között. „Nyilvánosan elmagyaráztam, hogy el fog jönni az ideje, amikor egy nagyon konkrét döntést meg kell hoznunk. Az álláspontunk az jelen pillanatban, hogy ez az idő még nem érett meg” – válaszolt a miniszterelnök. Országának szerinte nincs még alternatívája az eurázsiai szövetséggel szemben, az nem teremtődött meg. Dodonai módon úgy fogalmazott, ha ez a választási lehetőség megteremtődik, akkor majd dönt az országa, akár népszavazáson. Az irányított, befolyásolt választásokban otthonosan mozgó Putyin erre így felelt:

„Egyetértek benne, hogy az embereknek mindig kell, hogy legyen választásuk. Szóval csinálják! És lezárjuk ezzel a témát. Ennyi.”

Putyin később előhozta, hogy Oroszország Örményország fő kereskedelmi partnere és fontos beruházó is. Az első félévben a két ország kereskedelme meghaladta a 2,5 milliárd dollárt. Ipari, mezőgazdasági, bányászati, atomenergetikai, közlekedési és digitális gazdasági projekteket hajtottak végre az oroszok. „Az orosz cégek a legnagyobb adófizetők az örmény költségvetésbe, munkahelyeket hoznak létre, modern technológiákat adnak át és megerősítik az ország energiabiztonságát” – utalgatott Putyin. Pasinján erre visszaszólt, mondván vannak cégek, amik profitot termelnek és fejlődnek, és vannak, amik nem.

Az örmény kormányfő végül egyértelmű üzenetet megfogalmazva azzal zárt, hogy körbeírta, megváltozott a biztonsági helyzet Örményország körül, mióta 2025-ben amerikai közvetítéssel lezárták a háborúskodást a Hegyi-Karabah ügyében Azerbajdzsánnal. A korábban befagyott konfliktus fegyverszüneti vonalát orosz békefenntartók védték, akik aztán végignézték, hogy az azeri csapatok a vonalakat átlépve elfoglalták a teljes, korábban örmény ellenőrzés alatti Hegyi-Karabahot. Pasinján szerint „friss nézőpontból” érdemes most már ránézni országa helyzetére, ami szolgálni fogja az oroszokkal való viszonyt is, az is mélyülhet és fejlődhet.