A nyomdáinkat is lerombolják, hogy Ukrajnát mint nemzetet eltöröljék a föld színéről. De ez nem fog sikerülni nekik

Nagy nyomdagépek maradványai és szanaszét szórt könyvek, illetve papírlapok ezrei hevertek a napokban Kijev egyik külterületén, miután Oroszország az egyik támadásával gyakorlatilag a földdel tett egyenlővé egy nyomdát és raktárait. De összességében nem csak egyetlen kijevi nyomdáról van szó: az ukránok szerint az elmúlt hónapok támadásaiban 12 millió könyvet semmisítettek meg az oroszok, az idén Ukrajnában kinyomtatott összes könyv harmadát.

Ez beleilleszkedik egy trendbe, az oroszok az ukrán történelem és kultúra szimbólumait is rendszeresen támadják. Ezzel az ukránok szerint a társadalom megtörése mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök másik fontos célját akarják megvalósítani: az ukrán identitás eltörlését.

Június közepén a híres Pecserszka Lavra barlangkolostor mellett találatot kapott a szomszédos Miszteckij Arszenal múzeum, a szintén kijevi Dovzsenko filmstúdió – utóbbiban gyakorlatilag a teljes ukrán filmtörténet kosztümgyűjteménye odaveszett –, a harkivi művészeti múzeum és egy dnyiprói koncertterem épülete is. Itt olvashatja a barlangkolostornál készült helyszíni riportunkat.

Az ukrán gyerekek iskolakezdését is megnehezítik

A könyveket célzó támadássorozatot aligha véletlenül éppen akkor hajtották végre, amikor több nyomdában is felpörgették a munkát a közeledő tanévkezdés miatt. Az említett kijevi nyomdából például 1,3 millió tankönyvet, azaz az ukrán tankönyvek 10 százalékát juttatták volna el az ország különböző részeire. Most azt próbálják kitalálni, hogyan oldják meg a keletkezett hiányt.

Az új tankönyvek gyártásával kellene foglalkoznia, de most mégis romok között gázol, mondta a BBC kijevi tudósítójának Viktoria Hajdaj. Ő az egyik igazgatója a Kijev szélén található Konvi nyomdának, ahol gyakorlatilag semmi menthető sem volt. A romok közt egyben maradt könyvek többsége is használhatatlan: sérültek, megégtek, megrongálták a leomló épületdarabok vagy éppen a támadás utáni tűzoltásban áztak el.

Bizonyos tantárgyak esetében Oroszország a 2026–2027-es tanévre szánt tankönyvek teljes nyomtatási példányszámát megsemmisítette, mondta Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási bizottságának elnöke. A legnagyobb veszteség a kilencedik osztályosoknak szóló tankönyveket érte, ezek közül 850 ezer példányt pusztítottak el. Valamivel jobb a helyzet például a negyedik osztályosoknál, ahol 271 ezer könyv érintett, a hatodik és a hetedik osztályosoknál pedig nagyjából 45-45 ezer példány semmisült meg.

Hajdaj azt mondta, biztos benne, hogy az oroszok részéről ez egy szándékos lépés volt. Az elmúlt két hónapban a legnagyobb kiadók elvesztették a logisztikai raktáraikat, amelyekben rengeteg könyvet tároltak. „Az oroszok a nyomdáinkat is lerombolják, hogy Ukrajnát mint nemzetet eltöröljék a föld színéről. De ez nem fog sikerülni nekik” – mondta. Oroszország tényleg nem kímélte az ukrán kultúrát: csak az elmúlt hetekben 35 kiadót és nyomdát ért támadás.

Ukrán történelemről írt könyvek a vécében

Az orosz hadsereg ráadásul nem csak az új könyveket vette célba, nemrég csapás érte a Kijevben található Pocsajna könyvpiacot is. Itt több száz könyvesstand semmisült meg, köztük rengeteg értékes kötet. „A könyvek jelentik a menedéket a nehézségek között, ha ezeket elveszítjük, az olyan, mintha a szívünket veszítenénk el” – fogalmazott a 28 éves könyves blogger, Lilija Velka a BBC-nek. Ő éppen az elpusztított könyvpiacon próbált a romok között felkutatni bármi menthetőt. Talált például egy szétázott sci-fit.

Az ukrán kulturális minisztérium szerint Oroszország 2022 óta 906 könyvtárat rongált vagy semmisített meg, írta a Wall Street Journal. Számos könyvégetésről és könyvtárkifosztásról is beszámoltak az ukránok. 2022-ben Mariupolban például felgyújtották a Petro Mogila-templom könyvtárát. 2023-ban Rovenykijben is könyveket égettek el. A pusztítást mutatja Kapitolivka esete, aminek azért is van különös jelentősége, mert itt élt Volodimir Vakulenko híres ukrán költő, gyerekkönyvíró, akit 2022-ben az orosz csapatok elraboltak és meggyilkoltak.

Amikor az egyik helyi könyvtáros a falu felszabadítása után visszatért, a több mint 16 ezer könyvükből mindössze 4500-at talált meg. A könyvtáros szerint az ukrán kultúráról és történelemről írt könyveket a vécékben találta meg, emberi ürülékkel összepiszkítva.

Az East SOS ukrán humanitárius és emberi jogi szervezet történeteket gyűjtött olyan könyvtárosoktól és tanároktól, akik szemtanúi voltak könyvek megsemmisítésének. Egy luhanszki tanár arról beszélt, hogy a megszállók elkobozták az emberektől a könyveket, a gyerekeket pedig arra kényszerítették, hogy vigyék vissza azokat az iskolai könyvtárba, hogy az oroszok aztán mindet megsemmisíthessék. „A kazánházba vitték, és ott elégették. Nemcsak a tankönyveket, hanem a könyvtárban található összes ukrán irodalmi művet elégették” – mesélte a luhanszki pedagógus.

„Nemzetként akarnak minket megsemmisíteni”

Oroszország, illetve Putyin a háború eleje óta mindent megtesz az ukrán kultúra elpusztításáért, de az utóbbi hónapokban látványosan felpörgették az ilyen céllal indított támadásokat. Mostanában különösen sok kárt tettek múzeumokban, galériákban, filmstúdiókban, könyvtárakban és operákban. A nyáron Kijev ezeréves kolostoránál, a Pecserszka Lavránál a vallási műtárgyakat sikerült megmenteni, de a tető nagy része leégett a dróntámadás miatt, a helyreállítási munkák több mint 10 milliárd dollárba kerülnek majd. Itt található egyébként Ukrajna könyv- és nyomdaipari múzeuma is, ami az UNESCO világörökség része.

Nem szabad külön kezelni az orosz háború kulturális és katonai következményeit – mondta az ukrán kulturális miniszter, Tetyana Berezsna. Szerinte Oroszország meg akarja őket semmisíteni nemzetként, el akarja törölni őket a föld színéről, mintha az ukránok nem is léteznének, és soha nem is léteztek volna.

„Oroszország éppen ezért a kulturális örökségünket, azokat a szimbólumokat veszi célba, amelyek bizonyítják, hogy hosszú ideje itt vagyunk.

Tudják, hogy ez nekünk nagyon fontos, mert így védjük az identitásunkat, a kultúránkat. Oroszország tönkre akarja tenni mindazt, amit nem tud magáévá tenni” – jelentette ki a miniszter. Berezsna szerint Oroszország a háborúban eddig több mint 1900 ukrán műtárgyat károsított meg és körülbelül kétezer kulturális intézményt támadott meg.

Az ukrán kultúra szisztematikus pusztítása gyakorlatilag következik a Putyin által többször is megfogalmazott vízióból. Putyin írt erről a háború előtt is „az oroszok és az ukránok történelmi egységéről” szóló értekezésében. Az orosz elnök szerint az ukránok és az oroszok egy nép, és megkérdőjelezi a független ukrán állam és kultúra legitimitását. Az orosz elnök állításainak igazságtartalmát többször is fact-checkeltük.

A BBC megkereste a londoni orosz nagykövetséget a kulturális értékek, illetve a könyvkiadók pusztítása miatt. Az oroszok közleményükben azt írták, hogy szerintük Ukrajna saját kormánya tehet a kulturális örökségükben keletkezett károkról, mert az ukránok emlékműveket bontottak le és utcákat neveztek át. Az oroszok azt is állítják, hogy az ukrán hadsereg kulturális helyszíneket használ katonai létesítmények elrejtésére. A Kreml az évek óta húzódó háború alatt többször is tagadta, hogy szándékosan támadna polgári célpontokat. Ennek ellenére nemcsak múzeumokat, műemlék épületeket és operákat vesznek célba, hanem lakóépületeket és egyéb polgári infrastruktúrát is.

Kedden Oroszország már hatodik napja támadta Kijevet és környékét, keddre virradóan kilencen haltak meg és tucatnyian megsérültek a légicsapásokban. A Kyiv Independent beszámolója szerint a kijevi régióban összesen 12 halálos áldozata és 18 sérültje van az orosz támadásoknak. A halálos áldozatok közül hatan az ukrán vasút munkavállalói voltak, azután vesztették életüket, hogy egy ballisztikus rakéta eltalált egy raktárépületet és más vasúti létesítményeket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap azt közölte, hogy a nagyszabású légitámadás első négy napján az oroszok körülbelül 800 sugárhajtású drónt lőttek ki Kijevre.

Az Európai Parlament már 2022-ben, nem sokkal az orosz–ukrán háború kirobbanása után arról írt, hogy a kulturális tisztogatás az oroszok részéről már 2014-ben, a Krím félszigeten elkezdődött. Már ekkor több száz kulturális, művészeti, tudományos, oktatási és vallási intézményt, illetve műalkotást rongáltak vagy semmisítettek meg. Az oroszok rendszerint fosztogatnak is: ukrán állami és magángyűjteményekből loptak el értékes alkotásokat, amiket aztán Oroszországban a saját gyűjteményeikbe soroltak be.

Az EU emlékeztetett: a nemzetközi egyezmények meghatározzák a háborúzó felek felelősségét a kulturális értékek védelme területén, de ezeket az oroszok rendre figyelmen kívül hagyják. „A történelemből tudjuk, hogy a könyvtárak felégetése évszázadok óta kíséri a népirtásokat mint mások identitásának kitörlését. Putyin nyíltan kijelenti, hogy nincs ukrán nemzet, nincs ukrán nyelv, nincs ukrán kultúra” – mondta a WSJ-nek Olekszandra Matviichuk, a Nobel-díjas Center for Civil Liberties emberi jogi szervezet vezetője.

Többről van szó, mint egy iparág megmentéséről

Az ukránok a digitalizáció eszközével is próbálják megmenteni a művészetüket és irodalmukat. Ennek egyebek közt az is a célja, hogy a gyerekek a nyomtatott könyvek elpusztítása ellenére is tanulhassanak. Eközben igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy most már Ukrajna teljes könyvkiadói szektora veszélyben van, és nemzetközi támogatásra lenne szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az Ukrainska Pravda szerint segítség nélkül ők is arra a sorsra jutnak, mint sok könyvesbolt korábban: idén rengeteg bezárt, ugyanis a könyvárusítás nem profitábilis. Ennek okát a cégek abban látják, hogy az ukrán népesség egyre fogy, és továbbra is rengetegen hagyják el az országot.

Az Ukrán Könyvintézet a nemzetközi kiadói közösségnek üzent, ők is az ukrán kiadók támogatását kérték. Az intézet szerint a kiadói, nyomdai és raktári infrastruktúrát ért támadások miatt egyes vállalatok a pénzügyi összeomlás szélére sodródtak. Kiemelték például, hogy augusztus 1-jén egy súlyos támadás érte a Harkivban található, az RNK-Ranok kiadói csoporthoz tartozó raktárakat, amelyekben 8 millió könyv semmisült meg.

A megtámadott kijevi nyomda munkatársa, Viktoria Hajdaj pedig azt mondta, hogy az iparág védelme lényegében az ukrán irodalom megmentéséről szól. „A szó minden. Ez a fejlődésünk, ez a kultúránk és a történelmi örökségünk, amit generációról generációra adunk tovább” – fogalmazott.

Az Ukrán Könyvintézet szerint a kiadók veszteségeit az állami támogatás nem fedezi teljes mértékében. „Az ukrán kiadók támogatása ma nem csupán egy iparág megmentéséről szól. Sokkal inkább az a célja, hogy megvédjük Ukrajna jogát ahhoz, hogy a saját hangján szólalhasson meg, és saját narratíváját alakíthassa a világban” – mondta Olena Odinoka, a könyvintézet nemzetközi együttműködésért felelős igazgatóhelyettese. Az ukrán intézet egyébként az orosz kiadókkal és irodalmi ügynökségekkel folytatott együttműködés befejezésére szólított fel. Szerintük a szolidaritás elengedhetetlen ebben a helyzetben.

Az ukrán kormány úgy próbál segíteni, hogy támogatási programokat dolgoz ki az érintett kiadóknak és nyomdáknak. Tavaly télen elindítottak egy programot, amivel ötmillió dollárnak (kb. 1,6 milliárd forint) megfelelő hrivnyát öntöttek a piacra, ezzel mentőövet dobva nekik. A kiadók és a könyvterjesztők most még határozottabb intézkedéseket várnak az államtól.

Tetyana Berezsna miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a megtámadott nyomdák több millió hrivnya támogatásra lesznek jogosultak. Emellett kiterjesztik azt a programot, amiben ukrán fiatalok a 18. életévük betöltésekor pénzt kapnak könyvvásárlásra. Azonban a kiadók és a nyomdák egyelőre fenntartással kezelik az ígéreteket, ugyanis a kulturális miniszter már tavaly novemberben a kártérítésről beszélt, de mégsem történt semmi, a baj pedig most sokkal nagyobb.