Komoly fejtörést okozhat Zelenszkijnek, ha menesztett minisztere ilyen tempóban fogja újra és újra megkérdőjelezni

„Mindig is jó véleménnyel voltam Mihajlóról, ez ma is így van. Sok mindenen mentünk keresztül együtt. Ám azt hiszem, hogy most magától vagy mások sugallatára, de rossz úton halad” – mondta Volodimir Zelenszkij a múlt hónapban menesztett védelmi miniszteréről. Az ukrán elnök nyilatkozata jelezte, hogy a csörte nem zárult le közte és a népszerűségére építve egyre inkább önállónak tűnő politikai ambícióval fellépő Mihajlo Fedorov között.

Hogy mennyire nem, afelől a kormányban különböző pozíciókban hét évet eltöltött, de most is csak 35 éves exminiszter is biztosított mindenkit. Nemcsak tüntetéseket kiváltó távozásakor mondott kritikájával, de legutóbbi felvetésével is, miszerint itt az ideje elgondolkodni azon, hogyan lehetne Ukrajnában választásokat tartani az orosz–ukrán háború ötödik évében.

Az elnök szerint ez óriási kockázatot jelentene. Fedorov szerint viszont ez a nehézségek ellenére megoldható. És a felvetést úgy fogalmazta meg, ahogyan az ukrán társadalmat a legérzékenyebben érinti:

„Nem engedhetjük meg Putyinnak, hogy ő döntse el, mikor választhatja meg Ukrajna a maga kormányát.”

Ha tudta, azért, ha nem, azért

Fedorov egyértelműen nem mondta ki, hogy feltétlenül Zelenszkij ellenében indulna vagy támogatna valaki mást a 2019-ben megválasztott elnökkel szemben, akinek 2024-ben járt volna le a mandátuma, ha a háború nem tette volna lehetetlenné a választást. Azonban a személyes rivalizálás és az önálló karakter építése egyenesen következik abból is, hogy Fedorov már az elnöki hivatalig érő korrupciós ügyekben is felvetette az elnöki felelősség kérdését.

Kijelentette például, hogy Zelenszkijnek ideje lenne nyilatkoznia arról, hogy tudott-e a közeli munkatársakat érintő korrupcióról, amelynek nyomán az elnöki hivatal korábban elmozdíthatatlannak tekintett vezetője, Andrij Jermak előbb a pozícióját vesztette el, majd eljárás is indult ellene.

Ez mindenképpen kellemetlen helyzet Zelenszkijnek: ha tudott róla, akkor felelős, ha nem tudott, akkor a kompetenciája kérdéses, így az ő szemszögéből a legjobb az, ha az ügy mielőbb háttérbe szorul. A korrupció, a hivatallal való visszaélés is olyan téma Fedorovtól, amely, ha közvetve is, de egyértelműen Zelenszkij felelősségét célozza: „Hét éven át dolgoztam a kormányban, és sosem hittem volna, hogy a védelmi minisztériumban lehetnek olyan emberek, akiket egyszerűen magáncégek neveztek ki osztályvezetőknek. Vagy hogy a hatóságok nyomást gyakorolnak bizonyos nyomozások felelőseire.”

Ezek a nyilatkozatok megnehezítik Zelenszkijnek, hogy távol tartsa magát a jelenség rá vetülő árnyékától, miközben Fedorov a mellette kiálló tüntetésekben is megmutatkozó népszerűségére építve tovább növelheti saját politikai súlyát.

Drónok és digitalizáció

Utóbbi egyébként sem csekély, amit az is mutatott, hogy a menesztése után Zelenszkij inkább megbékítve akarta félreállítani őt, újabb és újabb pozíciót kínálva fel, amelyeket Fedorov az érdemi jogköröket hiányolva utasított el. Erejét mutatja az is, hogy távozása után mégis teljesült az eredeti követelése, hiszen Zelenszkij végül menesztette a vezérkari főnököt és a hadsereg főparancsnokát, Olekszandr Szirszkijt is. A hírek szerint utóbbi került feloldhatatlan konfliktusba Fedorovval.

Igaz, Fedorov nem kapta vissza a védelmi tárcát, helyére az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) addigi ideiglenes vezetője, Jevhen Hmara került a parlament jóváhagyásával. Fedorov egyébként épp ez után vezette fel a választások megtartásának szükségességét.

Fedorov társadalmi támogatottsága azért is jelentős, mert korábban digitális fejlesztési miniszter volt, és hozzá kötik az ukrán védelmi képességek már legfontosabb erejét jelentő dróngyártás felfuttatását. Ahogy azt is, hogy kapcsolatai révén sikerült elérnie Elon Musknál, hogy Ukrajna területén elzárják az oroszok elől a hozzáférést az amerikai milliárdos által létrehozott Starlink műholdas internethez, megnehezítve ezzel az orosz harci drónok navigációját. Az ő nevéhez fűződik az ország digitalizációja, és az is, hogy háborús viszonyok közepette az internetre költöztették a polgári ügyintézést. Röviden Fedorov ma a civil szférában és az ország létfontosságú védelmi területén is sokaknak egyet jelent a modernizációval, a korszerű Ukrajnával.

Ennek megfelelően jön is fel a felmérésekben: Zelenszkij mögött a második a nagy tekintélynek örvendő Valerij Zaluzsnij korábbi főparancsnok, jelenleg londoni nagykövet, mögötte szorosan már Fedorov a harmadik. Sőt, a bizalmi indexet tekintve Zaluzsnij 66 százalékkal az első, Fedorov 63-mal a második, Zelenszkij 56 százalékkal csak a harmadik. Persze, már az is jelzésértékű, hogy egyáltalán vannak elnökválasztási esélyeket vizsgáló felmérések, miközben a vezetés szerint a háborús viszonyok közepette nincs esély a szavazás megszervezésére.

Lehetetlen vagy csak nehéz?

„A háború alatt egy választás óriási kockázat. Ha most azonnal tartanánk, az egy cunamival volna egyenlő, megosztaná Ukrajnát. Az én stratégiám ezért az, hogy zárjuk le a háborút, őrizzük meg a független és szuverén államot. És ezt biztosítani is fogom” – jelentette ki Zelenszkij Fedorov felvetésére reagálva. Decemberben az elnök mondta ugyan, hogy Ukrajna 2-3 hónapon belül akár kész lenne választásokat tartani – azaz idén év elején, akár február–márciusban –, de ezzel éppen az ellenkezőjét akarta alátámasztani, hiszen hozzátette, hogy ez abban az esetben lehetséges, ha az Egyesült Államok és az európai partnerek segítenek garantálni a választás biztonságát. Mindenki tudta, hogy ez nem biztosítható.

Fedorov viszont komolyan vetette fel, hogy háborús körülmények között is ideje elgondolkodni a választások megtartásán. Logikus ellenérv azonban bőven akad, rögtön ott van, hogy az orosz drón- és rakétatámadások eleve kockázatossá teszik, hogy bárhol nagyobb tömegek csoportosuljanak, legyen szó kampányrendezvényről vagy a választás napjáról szavazóhelyiségek ezreiben.

Elnöki és parlamenti választásokat utoljára 2019-ben tartottak – már akkor is az Oroszország által 2014-ben elfoglalt Krím és az oroszbarát szeparatisták által nagyrészt uralt Donyeck és Luhanszk megyék nélkül, üresen hagyva az oda tartozó parlamenti mandátumokat –, a névjegyzékek már csak ezért is elavultak.

Azt sem tudni, mennyi ember él a Szovjetunió felbomlásakor még 50 milliós, 1991-ben függetlenné vált országban. 27 és 35 millió közé teszik a lakosok számát, milliók menekültek külföldre, de munkavállalóként már korábban is tömegesen hagyták el az országot az EU, főként Lengyelország felé. Milliókat tesznek ki a belső menekültek is, akik a frontközeli területekről mentek el. Aztán ott vannak még a fronton lévő katonák, akik nyilván nem hagyhatnák el állásaikat, hogy szavazhassanak.

És végül, ha az Ukrajna által ellenőrzött részen minden névjegyzék rendben lenne is, kérdés, mit kezdjenek az oroszok által megszállt területeken élők szavazataival. A 603 ezer négyzetkilométeres Ukrajna ötöde van orosz ellenőrzés alatt, ebből 80 ezer négyzetkilométert a 2022 februárjában indított háborúban foglalt el az orosz hadsereg.

Fedorov lépéselőnybe került Zelenszkijjel szemben, amikor függetleníti a választást a háború befejezésétől, sőt, Putyin akaratának érvényesüléseként írja le a szavazás elodázását, ezzel kompromittálva az elnöki álláspontot.

„A demokrácia nem a békeidő luxusa. A demokrácia éppen annak a része, amiért ma küzdünk” – mondta Fedorov, aki szerint a szervezés logisztikai nehézségei is megoldhatók. Szerinte a fronton lévő katonák szavazhatnak helyben, a külföldi milliók a képviseleteken vagy akár más, ideiglenes szavazóhelyiségekben. Ehhez előzetesen online regisztrálhatnának – a magyar DÁP-nak megfelelő, szélesebb körben és már korábban használt DIJA ezt a funkciót is betöltheti –, így a névjegyzék is előkészíthető.

Arról kevés szó esik, hogy mi lenne egy ilyen helyzetben az Oroszországba menekültekkel: egy részük kényszerből, egy részük akár meggyőződésből is választhatta ezt az irányt. Hogy ki miért van ott, az aligha szétszálazható, és egyébként is érzékeny kérdés lenne részvételük a választáson, bár a megszervezés sem tűnik reálisnak az agresszor állam területén.

A front közelében, a támadások által nagyobb eséllyel veszélyeztetett területeken a civilek szavazhatnak a föld alatt korábban kialakított helyiségekben, amelyek óvodaként, orvosi rendelőként vagy iskolaként szolgálnak. És végső soron nem muszáj egyetlen napra szűkíteni a választást, ezzel elkerülhető, hogy egyszerre sok ember legyen egyetlen helyen, ami valóban kockázatos lenne egy dróntámadás idején.

Még nem ellenpólus, de már kihívó

A szándék és a technikai feltételek megléte esetén azonban még komoly jogi szabályozás is kellene az alkotmánybírósággal együttműködve, mivel a háborús helyzetre hivatkozva most hivatalosan sem tartható meg választás. Fedorov egyelőre nyitva hagyta a kérdést, hogy ő maga indulna-e az elnökválasztáson, sőt az sem egyértelmű, hogy amikor választásról beszél, akkor előbb az államfői vagy a parlamenti választásokra gondol.

Az előbbi esetére a válasza annyi, hogy az indulása majd a választási kampányhoz közelebb érve dőlhet el, de lehet, hogy csak az egyik jelöltet támogatná vagy egészében távol maradna magától a megméretéstől – bár ez mostani aktivitása és politikai tőkéje alapján meglepő lenne.

„Nem valamilyen konkrét párt vagy politikus ellenében vagyok. De biztosan ellenzéke vagyok a régi rendszernek, a létező korrupciónak. A jó megoldásokat támogatom, a rosszakat ellenzem” – mondta a 24 Kanalnak adott interjújában.

A kissé megúszós mondat ellenére is bizonyos, hogy önálló politikai szereplőként jelentkezett be a választás felvetésével és a Zelenszkijt közvetve, de egyértelműen érintő kritikájával. Az is nyilvánvaló, hogy az elnöki hivatal kénytelen számolni vele, még ha a választás megszervezésének ötletét a háború befejezése előtt irreálisnak tartja is. Fedorov azonban úgy számol, hogy ezt a hozzáállást a háborúval lassan öt éve együtt élő társadalom egyre kevésbé fogadja el, és idővel feltehetően csak erősödni fog.