Putyint elkezdte zavarni, hogy az európai országok vegzálják az orosz olajszállító hajókat

Vlagyimir Putyin két irányba is erőt próbált mutatni a múlt héten: megkapták a magukét az európai, illetve a nyugati országok, a Japánnal folytatott régi vitájukban pedig egy kimondottan fájó pontra tapintott rá az orosz elnök.

A szankcionált orosz nyersanyagot szállító tankereiket rendszeresen érik ukrán támadások, de nemrég az Európai Unió haditengerészeti missziója is két héten belül kétszer állított meg az orosz árnyékflottához tartozó hajókat. Az oroszok az árnyékflottájukat ért dróncsapások után fojtófogásba vették az ukrán gabonaszállítást, múlt héten pedig Putyin azzal fenyegetőzött, hogy ha a nyugati országok lefoglalják az érintett hajókat, akkor Oroszország a világ bármely táján hasonlóan fog eljárni a nyugati hajókkal szemben.

Japánnal aztán egy második világháború óta vitatott területi kérdést piszkált meg, elnöksége alatt most először ment el személyesen a Kuril-szigeteknél tartott hadgyakorlatra.

Az orosz haditengerészetnek globális ambíciói vannak, de fontos látni, hogy a képesség terén jelentős korlátokba ütköznek, mondta a Telexnek Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója arról, mennyire lehet komoly az elnök fenyegetése. Azonban Moszkva most veszélyes precedenst lát, ezért nem véletlenül reagálnak. Japánban pedig nem volt sok vesztenivalója Putyinnak, és egy hónap múlva tartják a tét nélküli orosz parlamenti választást is, így minden kredit kapóra jön a belpolitikában.

Az oroszoknak fontos rendszerbe piszkálnak bele

„Ha [az orosz hajók elfoglalását a Nyugat] a gyakorlatban is elkezdi megvalósítani, kénytelenek leszünk ugyanúgy reagálni. És nem feltétlenül azokon a vizeken, ahol a hajóink elleni rajtaütéseket tervezik. Hanem ott, ahol ezt mi magunk szükségesnek és célszerűnek tartjuk. Bárhol” – mondta Putyin az orosz Csendes-óceáni Flotta hadgyakorlatán. Kalózkodásnak és rablásnak nevezte, hogy a nyugati országok hatóságai korlátozzák az orosz hajók közlekedését. Ez szerinte a nemzetközi jog megsértése.

Arról azonban nem beszélt, hogy ezek nem akármilyen hajók, hanem az orosz árnyékflotta részei. Ennek a flottának éppen az a célja, hogy az oroszok a nyugati szankciós korlátozásokat megkerülve exportálni tudják az olajukat. Ez nem egy-két hajót jelent: egy tavaly decemberi elemzés szerint napi 3,7 millió hordó olajat exportálnak így, az árnyékflottán keresztül jut ki az országból a teljes kivitel 65, sőt a britek szerint akár 75 százaléka.

A szankciók hajós kikerülésére az ukránok után az utóbbi időben már az EU-s országok haditengerészetei is egyre inkább ráuntak, de ők nem drónokkal csapnak le ezekre a hajókra. Az európai fegyveres erők több, az árnyékflottához tartozó hajót is megállítottak, vagy lefoglaltak. Egy olaszok által vezetett EU-s haditengerészeti misszió augusztus elején Szicília partjainál tartott fel egy ilyen tankert, júniusban pedig a britek fogtak el egy orosz hajót a La Manche csatornánál. Márciusban a belgák foglaltak le egy olajszállítót az Északi-tengeren, de Németország, Franciaország és a svédek is vettek már részt hasonló akcióban.

Az Oroszország háborús kasszáját is szépen gyarapító flotta gyakran leromlott állapotú, biztosítás nélküli hajókból áll. Bonyolult tulajdonosi struktúrákat és különféle taktikákat alkalmaznak a rakományuk eredetének elrejtésére. A flotta az Európai Unió biztonságát is fenyegeti, ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni őket. Mindemellett ezek a hajók nagy veszélyt is jelentenek a tengeri ökoszisztémákra: nemrég például egy súlyos olajfolt keletkezett Omán partjainál, miután zátonyra futott az egyik tanker. A hajón korábban elvileg robbanás történt, de ezért senki sem vállalta a felelősséget.

A 20. EU-s szankciós csomag külön is foglalkozott az árnyékflottával, illetve az olajszállítással. Ezzel megteremtették az alapot, hogy teljesen megtiltják a tengeri szolgáltatásokat az orosz nyersolajszállításoknál, de csak a többi G7-es országgal együtt. Mellette újabb 46 hajót listáztak a nem orosz zászló alatt hajózó árnyékflottából. A 21. csomagban ezt további 41-gyel bővítették, így már 673-nál tartanak. Az új hajók beszerzését és a régiek karbantartását különféle intézkedésekkel nehezítenék. Az oroszok árnyékflottájáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Egyszerűen nincs eszközük

„A képesség terén fontos látni a korlátot – mondta Jójárt Krisztián arról, hogy Putyin efféle fenyegetéseit mennyire érdemes komolyan venni. – A Balti-tenger a svédek és a finnek NATO-csatlakozásával egy NATO-tóvá vált, nekiállni szemétkedni a svédekkel, a dánokkal nem hiszem, hogy nekik kedvezne, főleg, mivel az orosz tengeri olajexport több mint fele a dán szorosokon halad keresztül” – mondta.

A szakértő felidézte, hogy maga az orosz haditengerészeti parancsnok ismerte el, hogy itt hatszoros erőfölénnyel néznek szembe. A Fekete-tengeren folyton zajlanak az oroszok támadásai, drónokkal támadják az ukrán hajókat, ahogy az ukránok is támadják az orosz tankereket. A biztonságpolitikai szakértő szerint nem valószínű, hogy ezzel máshol is próbálkoznának.

„Nem nagyon látom, hogy az oroszok szimmetrikus választ tudnának adni erre, az árnyékflotta lefoglalására, egyszerűen nincs eszközük arra, hogy ezt kikényszerítsék.”

A drónokkal végrehajtott, hajók elleni támadásokat Jójárt szerint más térségben kockázatos lenne vállalni az eszkaláció veszélye miatt. „Nem látom, hogy ez olyan kockázat lenne, ami miatt nagyon rettegnie kellene a Nyugatnak” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Moszkva veszélyes precedenst lát

Aligha véletlen, hogy a brit kormány nem hátrált meg, hanem határozottan kiállt a korábbi lefoglalás mellett. Az érintett hajó június óta az angliai Weymouth partjainál horgonyoz. A hajó kapitányát, Ajay Pantot az orosz szankciók megsértésével vádolták meg, mivel tiltott orosz olajat szállított. Az Egyesült Királyság kormánya szerint fegyveres erőik a nemzetközi joggal teljes összhangban cselekedtek. Jelezték, hogy az ország továbbra is visszatartja majd az árnyékflotta hajóit, és minden eszközével akadályozza azok káros tevékenységét.

Mivel Putyin EU-s országokat is kalózkodással vádolt meg, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai szóvivője, Anitta Hipper is reagált. Szerinte az EU-s országoknak nem szabad megriadniuk Oroszország „fenyegetéseitől”. Hozzátette: „Számunkra prioritás, hogy korlátozzuk az Oroszország háborús tevékenységének finanszírozásához szükséges bevételi forrásokat, ideértve az árnyékflotta és támogatói tevékenységének visszaszorítását is.” Hipper szerint az EU „továbbra is együttműködik partnereivel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet Oroszország felelőtlen és veszélyes cselekedeteire”.

Az orosz árnyékflotta ellen az EU és néha az Egyesült Államok egyébként már korábban is felvette a harcot, azonban Putyin valamiért mégis most érezte úgy, hogy az újabb brit és olasz lefoglalásra, illetve feltartóztatásra reagálnia kell. Jójárt szerint az elnöki üzenet címzettjei most értelemszerűen a britek, az olaszok (ők csak átvizsgálták, és nem lefoglalták a hajót) és általában az európaiak voltak. De korábban előfordult, hogy a svédek az ukránoknak ítéltek oda egy tavasszal lefoglalt gabonaszállító hajót. A szakértő emlékeztetett, hogy az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnoka a briteket és a franciákat nevezte meg olyan országként, amelyek szinte árnyékflottát működtetnek.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Moszkva veszélyes precedensnek látja ezeket az eseteket. Az európaiak eddig körülbelül egy tucat hajót foglaltak le a teljes flottából, ez csak a töredéke az egésznek, ami a britek szerint 700 hajóból is állhat. A szakértő szerint viszont ha a lefoglalásokból rendszer lesz, az az oroszoknak egész biztosan nem jó.

Olyan helyre látogatott Putyin, amit inkább kerültek az orosz elnökök

Putyin árnyékflottával kapcsolatos fenyegetése a Kuril-szigetcsoport egyik déli, Japán által magának követelt szigetén hangzott el, ahol az orosz elnök a hadgyakorlat mellett kórházat és iskolát is meglátogatott. Szintén itt, ezen a vitatott földterületen hangzott el az is orosz elnöktől, hogy „kötelességünk az orosz állam biztonságának megóvása az összes határánál, minden régióban”. Jójárt azt mondta, hogy ez a hadgyakorlat előre tervezett volt, a Csendes-óceáni Flotta éves eseménye.

„Nyilván a hadgyakorlat jó alkalom az erőfitogtatásra, fenyegetések kiosztására.”

Oroszország és Japán a mai napig nem kötött hivatalos békeszerződést a második világháború lezárásáról, mert nem tudnak megegyezni a Kuril-szigetek hovatartozásáról. A japán Hokkaidó szigettől az orosz Kamcsatka félszigetig húzódó szigetcsoport Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre. Japán ezeket a szigeteket Északi Területeknek nevezi. Ezek közé tartozik a szigetcsoport legnagyobb tagja, a több mint hétezer lakosú Iturup (japánul Etorofu) , ahová most Putyin ellátogatott.

Jójárt azt mondta, hogy a hadgyakorlaton Putyin bővebben kifejtette, hogy Japánnal korábban jó volt a viszony, de ez mostanra megromlott. Az elnök arra is kitért, hogy az új japán katonai doktrínában Oroszország szerepel az első helyen fenyegetésként. Újdonság még, hogy a Kuril-szigetekhez tartozó szigeten először járt Putyin. Korábban Dmitrij Medvegyev járt itt elnöki és miniszterelnöki minőségében is, elnökként legutóbb 2010-ben.

A Novaja Gazeta Europa szerint nem véletlen, hogy azóta nem utazott oda orosz elnök: világos volt, hogy egy ilyen gesztus aláásná a hatékony együttműködési kísérleteket Japánnal. Az orosz elnök utalt arra is, hogy ő többször kezdeményezte, hogy valamilyen kompromisszummal rendezzék a szigetek sorsát: valóban volt erre szándék a kétezres évek elején.

A belpolitikai krediteket is gyűjti az orosz elnök

Jójárt Krisztián szerint itt nem a látogatás időzítését érdemes nézni, hanem azt, hogy milyen érvek szólnának ellene. Utóbbiból nincs sok: a japán–orosz viszony rendezésére esély szerinte most nincs, és az orosz–kínai kapcsolatban sincs már mozgástere Moszkvának. Olyan nagy vesztenivaló nem volt ezzel, mondta a biztonságpolitikai szakértő. Kínának szerinte ez szintén jó, hiszen nekik is van területi vitájuk Japánnal.

Szeptemberben ráadásul parlamenti választás lesz Oroszországban, Putyin ezzel a látogatással belpolitikai krediteket is gyűjthetett magának a választók körében. Jójárt hozzátette: az elnök most amúgy is turnézik Oroszország-szerte, a kuril-szigeteki Iturupra együtt repült át a szahalini kormányzóval.

Putyin látogatását a japánok valóban nem nézték jó szemmel. A japán külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezte ki, majd be is kérették az orosz nagykövetet. Takaicsi Szanae miniszterelnök szerint Putyin látogatása tovább bonyolítja majd „a kapcsolatok helyreállítását közép- és hosszú távon”. Hozzátette: a látogatás sérti a Japán népet és tovább fogja rontani az Oroszországgal szembeni hangulatot Japánban.

Az orosz–ukrán háború előtt a két ország tárgyalt egy esetleges békeszerződésről, de alig egy hónappal Ukrajna megtámadása után az oroszok közölték, hogy nem tudnak semmilyen dokumentumot megvitatni egy olyan állammal, amelyik nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel velük szemben. Egyúttal korlátozták a japánok vízummentes utazását a Kuril-szigetekre. A területtel kapcsolatos vita az elmúlt években sokkal élesebb, ennek Putyin látogatása sem tett jót. Ahogy például az sem, hogy Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnöke szerint semmit sem ér Japán miniszterelnökének „fecsegése” arról, hogy övék a terület. „Orosz földek voltak, most is azok, és azok is lesznek” – mondta.

Putyin tehát fenyegetőzik, amivel reakcióra kényszeríti a megszólított országokat. Azonban egyelőre úgy néz, hogy a magukra nem vállalt, Európa-szerte végrehajtott drónos akciókkal szemben ezek a putyini figyelmeztetések nem jelentenek nagy változást a háborús konfliktusban, illetve részben belföldre, a saját választóinak szólnak.