Manfred Weber köszönetet mondott az EP-ben a Tisza-kormánynak Magyar Péter első EU-csúcsa előtt

Ukrajna támogatása; az EU többéves, 2028-2034 költségvetése és a versenyképesség erősítése – többek közt ezekről lesz szó csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfők találkozóján, mondta az Európai Parlamentben szerda délelőtt Maroš Šefčovič az Európai Bizottság kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős biztosa.

Ez lesz az első EU-csúcs, amin 16 év után nem Orbán Viktor, hanem Magyar Péter képviseli Magyarországot miniszterelnökként.

A csúcs előtt az EP-ben Manfred Weber az Európai Néppárt vezetője azt mondta, hogy szerinte a Tisza-kormánynak köszönhető, hogy lehetővé tették Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Gál Kinga a Patrióták Európáért képviseletében pedig az új magyar kormány „visszamenőleges hatályú törvénykezését” kritizálta.

Šefčovič biztos azt mondta, hogy a vezetők megvitatják majd Ukrajna támogatását, amit nemcsak a jövő héten felszabadított hitellel támogatnak. Örményországgal kapcsolatban – ahol EU-barát kormánypárt nyerte a választást – meg fogják vitatni az EU támogatását, a csomagban van finanszírozási segítség, de további lépéseket is előkészítenek. A vezetők a júliusi nyugat-balkáni csúcs előkészítésével is foglalkoznak majd. Eszmecsere lesz a következő többéves pénzügyi keretről, hogy eredményeket érjenek el még 2026 vége előtt. Szerinte kulcskérdésekben történhet politikai lépés.

Maroš Šefčovič szerint a versenyképesség megerősítése mellett is tanúbizonyságot tesznek majd az EU-s vezetők. A biztos arról beszélt, hogy versenyképesség otthon kezdődik az energiaköltségek csökkentésével, de a külső kihívásokkal is szembe kell nézni, aminek az oka a globális makrogazdasági egyensúly felbillenése. Szóba kerül majd a biztonság is az utóbbi időben berepülő drónok miatt. Šefčovič emlékeztetett, hogy migrációs és menekültügyi csomag teljes mértékben alkalmazandó. Beszélnek majd az állam- és kormányfők Kínáról is, ami Šefčovič szerint fontos partner, ezért újra egyensúlyi helyzetet szeretnének teremteni az országgal.

Manfred Weber az Európai Néppárt (EPP) vezetője szerint olyan időket élünk, amikor óriási változások, krízisek vannak, az európai emberek pedig csak egy dolgot kérnek: biztonságot. Európának szerinte meg kell védeni állampolgárait gazdasági téren is. Kína túlkapacitásával elárasztja az európai piacot, bár szerinte az EPP a szabad piac mellett áll, de csak akkor támogathatnak kínai beruházásokat, ha Kínában is így tesznek az európaiakkal. A 6G hálózat fejlesztésénél szerinte figyelni kell, hogy az valóban európai fejlesztés legyen.

Weber arról beszélt, hogy a Tisza-kormánynak köszönhetően megnyílhattak az EU-s csatlakozási tárgyalások Moldovával és Ukrajnával. Bízik benne, hogy Moldova 2029-ig csatlakozhat, „én erről álmodom”. Ukrajnáról azt mondta, hogy nem teher Európának, hanem aduász a kezében, mert ha közelebb hozzák, akkor a saját biztonságát is javítja az EU. „Láthatjuk, hogy pozitív lendület van”, szerinte ez kell most megőrizni.

Gál Kinga a Patrióták alelnöke azt mondta az EP-ben, hogy elfogadhatlan az új magyar kormány visszamenőleges hatályú törvénykezése, aminek az célja, hogy kizárja Orbán Viktort a demokratikus választásokból.

„Ez teljesen példátlan az európai jogi hagyományban. Akik eddig vészharangokat kongattak, most mélyen hallgatnak, sokat elárul ez a kettősmércéről”

– mondta. Kritizálta, hogy megnyitották a csatlakozási tárgyalást Ukrajnával és elutasítják a múlt héten hatályba lépett migrációs paktumot is.

Iratxe García Pérez Szocialisták és Demokraták vezetője Amerika és Izrael vezetőit szidta, azt kérdezte, hogy hol van iráni embereknek ígért demokrácia. Szerinte Trump a Hormuzi-szoros megnyitásával egy olyan problémát hárított el, amit ő maga okozott. A képviselő arról beszélt, hogy a valódi megoldás a zöld irány és a függetlenedés az olajtól, az utóbbi időszak is ezt bizonyította.

​Az EU-csúcs előtt plenáris ülésen az európai parlamenti képviselők ​vitáztak a Kína és EU közti kapcsolatokról. A Szocialisták és Demokraták és a Néppárt szerint is fel kell venni a versenyt az országgal. Az országot szerintük nem szabad kizárni az EU-s piacokról, de előnyeket kell elérni az európai vállalkozásoknak. Lídia Pereira néppárti képviselő szerint ezt a 27 országnak közösen kell megtenni. A Baloldal képviselői szerint viszont Kína az EU-s országok iparának egyes részeit szépen lassan tönkre teszik.

Magyar Péter külön-külön már találkozott a Bizottság és a Tanács elnökével is, illetve több ország állam- és kormányfőivel is, azonban ez az első alkalom, hogy miniszterelnökként hasonló csúcstalálkozón vesz részt.

Az uniós csúcstalálkozó meghívóját az Európai Tanács elnöke, António Costa már múlt héten közzétette. A tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke szerint számos olyan üggyel fognak foglalkozni, amelyek létfontosságúak az uniós polgároknak és cégeknek. Ilyennek tartotta a versenyképességet: áttekintik azt az ütemtervet, amelyre a döntéshozó uniós intézmények a legutóbbi, informális csúccsal párhuzamosan bólintottak rá. Ez volt az a csúcstalálkozó, amelyet Orbán Viktor a választási veresége után kihagyott.

Utána a 2028-2034-es költségvetés következik, ahol a minisztereket képviselő Tanács soros ciprusi elnöksége már bemutatja a tervét a sarokszámokkal. Ahogy arról az év eleji áttekintőnkben is írtunk, ez ígérkezik a legfontosabb uniós kérdésnek idén, de hiába terveznek év végéig megállapodást a kulcsfontosságú elemeiről, ahogy arról Costa is írt a meghívójában, egyáltalán nem biztos, hogy addigra ez sikerül. Ukrajnáról is szó lesz, Volodimir Zelenszkij meghallgatásával kezdik a munkát – arra Costa nem tért ki, személyesen is elmegy-e Brüsszelbe az ukrán elnök.

Mindemellett szó lesz a védelmi képességek erősítéséről; a közel-keleti „fejleményekről” – nem csak Iránról, hanem Gázáról és Libanonról is; az illegális drogok elleni stratégia végrehajtásáról; „a szokásos gyakorlatunkat folytatva” pedig számba veszik, hogyan haladtak a migrációról szóló korábbi következtetésekkel.