Június 15-én hivatalosan is elkezdődnek az EU-csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával
Az Európai Unió 27 tagállama megállapodásra jutott az Ukrajnával és Moldovával folytatandó csatlakozási tárgyalások első szakaszának, klaszterének megnyitásáról. A hivatalos lépésre június 15-én, hétfőn kerül sor Luxemburgban, ahol az EU külön-külön kormányközi tárgyalásokat folytat a két tagjelölt országgal – derül ki ciprusi elnökség közleményéből.
Előző héten Julia Szviridenko ukrán miniszterelnök jelentette be, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama megállapodott abban, hogy megkezdik a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával az uniós csatlakozásról. Az Európai Unió már 2024 júniusában megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, azonban az érdemi egyeztetések elindítását Magyarország vétója akadályozta. A helyzet azután változott meg, hogy áprilisban kormányváltás történt Magyarországon, illetve azután, hogy Magyar Péter bejelentette: Budapest és Kijev megállapodásra jutott az ukrajnai magyar kisebbség jogainak bővítéséről.
A Euronews azt írja, hogy a tárgyalások megkezdésével kapcsolatos áttörést péntek este a brüsszeli megbízottak érték el, akik közös álláspontot fogadtak el a tárgyalások következő szakaszának megkezdéséről. A közös álláspontot tartalmaz egy jogállamisággal kapcsolatos ütemtervet és a kisebbségi jogokra vonatkozó cselekvési tervet.
Magyar Péter miniszterelnök péntek este közölte a Facebook-oldalán, hogy „hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól”. A kormányfő azt írta, hogy az ukrán fél hivatalos jegyzékben vállalta az összes pont végrehajtását, és a megállapodást beépítette az uniós kisebbségi akciótervébe is. „Pár hét alatt sikerült megoldanunk azt az ügyet, amit az Orbán-kormány tíz év alatt nem tudott kezelni” – mondta a videójában Magyar.
Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatot adtak ki. „Ez elismerése annak az elszántságnak, bátorságnak és kemény munkának, amelyet mindkét ország tanúsított a reformok előmozdítása érdekében, még a hatalmas kihívások ellenére is” – írták.
A nyilatkozatra reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a döntés jelentős politikai és erkölcsi támogatást népüknek. „Ukrajna védi magát, és ezzel egész Európát – azt az eszmét, hogy az európai nemzetek együtt, szabadon és békében élhetnek” – írta Zelenszkij. Azt ígérte, hogy megteszik a szükséges lépéseket, de fontos, hogy az EU is tartsa a szavát.
Az első tárgyalási klaszter a jogállamisággal, az igazságszolgáltatás reformjával, a demokratikus normákkal és a közigazgatás működésével kapcsolatos fejezeteket foglalja magában. Az EU-csatlakozási tárgyalások összesen hat klaszterre és 35 fejezetre tagolódnak, lezárásuk pedig rendszerint hosszú éveket, esetenként évtizedeket vesz igénybe. A folyamat sikeres befejezése nem garantált. A csatlakozási folyamat minden további lépéséhez az Európai Unió mind a 27 tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges.
Az Orbán-kormány alatt egyhangúlag tagjelöltnek nyilvánították Ukrajnát 2023 decemberében (a politikai döntéskor Orbán Viktor egy időre tudatosan elhagyta a termet, ettől még a döntést beleírták az egyhangúlag jóváhagyott végkövetkeztetésekbe). 2024 júniusában egyhangúlag döntöttek az EU tárgyalási keretéről, azaz arról, hogy mit akar az EU elérni a csatlakozási tárgyalásokon, Szijjártó Péter akkori külügyminiszter kijelentése szerint ebbe minden magyar feltétel belekerült. Utána már összeültek egyszer Ukrajnával, de az érdemi tárgyalások az első fejezetcsoport megnyitásával kezdődhetnek el, miután az Európai Bizottság felmérte az ukrán és az uniós joganyag közötti különbségeket. Ezzel 2025 szeptemberére végeztek, Szijjártó már 2025 februárjában az első fejezetcsoport blokkolásáról beszélt.
