Trump több pofonba is beleszaladt a kongresszusban, kezdenek ellenállni neki a republikánusok
Donald Trump az elmúlt másfél évben gyakorlatilag azt csinálhatott, amit akart, a kongresszus republikánus többsége nem állt az útjába. Féltették karrierjüket az elnök politikai bosszújától, és testi épségüket Trump erőszaktól sem visszariadó híveitől. Az elmúlt hetekben azonban repedések jelentek meg az elnöknek védelmet nyújtó kongresszusi pajzson, miután Trump több lépésével és döntésével is elég republikánus szenátort és képviselőt dühített fel ahhoz, hogy a kongresszus szembeszálljon vele.
Ehhez kellett az amerikai választók körében népszerűtlen iráni háború is, amit az elnök a kongresszus megkérdezése nélkül indított el. Hiába ígéri hetek óta, hogy napokra vannak annak lezárásától és a Hormuzi-szoros újranyitásától, továbbra is egymást érik a támadások, a szoros pedig továbbra sem járható. Ennek gazdasági hatásai egyre nagyobb gondot okoznak a közelgő kongresszusi választásokra készülő republikánus pártnak. A kongresszus több, a Fehér Ház számára is fontos ügyben a sarkára állt, a demokraták pedig republikánus támogatással tudnak nemet mondani a republikánus szavazóbázison kívül már rendkívül népszerűtlen elnöknek.
Az iráni háború ellen szavaztak
Szerdán a képviselőház négy republikánus képviselő támogatásával, 215–208 arányban megszavazott egy határozatot, amivel arra utasítják az elnököt, hogy vonja vissza az iráni háborúba vezényelt csapatokat, vagy kérje ki a kongresszus felhatalmazását a háború folytatásához. A jogszabály most a szenátus elé kerül, ahol két héttel korábban a demokraták nyolcadik próbálkozására fogadtak el egy hasonló határozatot, miután négy renegát republikánus szenátor is csatlakozott hozzájuk.
Egy 1973-ban elfogadott jogszabály szerint az amerikai elnököknek 48 órán belül értesíteniük kell a kongresszust, ha katonákat vetnek be fegyveres konfliktusban, ami a kongresszus felhatalmazása nélkül legfeljebb hatvan napig tarthat. Ez a hatvan nap május 1-én járt le. Május közepén a képviselőházban már csak egy szavazaton múlt, hogy nem fogadták el a háború lezárását elrendelő határozatot, és egy héttel később már látni lehetett, hogy a republikánus vezetés bajban van, miután megakadályozták egy arról szóló szavazás megtartását. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Tovább azonban már nem tudták húzni a szavazást, és szerdán be is bizonyosodott, hogy nem volt alaptalan az aggodalmuk. A képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson a szavazás előtt még azzal próbálta ugyan meggyőzni a republikánus képviselőket, hogy a döntés meggyengítené az elnök tárgyalási pozícióját, ami „nagyon veszélyes lehetőség”, de nem járt sikerrel.
A határozat önmagában még nem fogja lezárni az iráni háborút, Trump pedig szinte biztosan megvétózna minden olyan törvényt, ami erre kötelezné, vagy peres úton, a konzervatív többségű legfelsőbb bíróságban bízva akadályozná meg azt. A szavazás így is erős jelzés volt. A kérdésben a demokratákkal szavazó négy képviselő közül kettő nehéz választásra készül demokrata ellenfelével szemben. Vagyis döntésük azt jelzi, hogy egyes képviselők már önös politikai megfontolásoktól vezérelve képesek szembefordulni az elnökkel, akinek népszerűsége a Republikánus Párton kívül mélypontra süllyedt.
„Az embereknek elegük van az ötdolláros benzinből, a hatdolláros dízelből és a műtrágyából, amit nem tudunk megfizetni a termőföldjeinkre Kentuckyban” – mondta a Trumppal korábban már több kérdésben is egyedüli republikánusként szembeszálló Thomas Massie képviselő, aki szerint a képviselőháznak „elege van ebből a háborúból”. Massie-nek veszítenivalója sincs, Trump a riválisát támogatta az előválasztáson, akitől ki is kapott.
Belejöttek a nemet mondásba
Szerdán egy másik kérdésben is szembementek republikánus képviselők a pártvezetéssel és a Fehér Házzal, amikor a demokratákkal együtt szavazva 218–204 arányban szavazásra továbbítottak egy törvénytervezetet. Az újabb szankciókkal büntetné Oroszországot, valamint egymilliárd dolláros katonai segélyt, és nyolcmilliárdos kölcsönt nyújtana Ukrajnának. Ebben a kérdésben már hat republikánus képviselő, valamint egy, jellemzően a republikánusokkal szavazó független képviselő állt a demokraták mellé.
A törvénytervezet több mint egy évig állt a külügyi bizottságban, miután a képviselőház republikánus vezetése nem volt hajlandó szavazásra bocsátani. A demokraták végül egy eljárási szabályt kihasználva kényszerítették ki, hogy a képviselőház elé kerüljön a tervezet, amit még meg kell szavaznia a képviselőháznak, és a szenátusnak is, és Trump, aki korábban ellenezte, hogy Ukrajnának újabb segélyeket adjanak, megvétózhatja.
Ezzel nem ért véget Trump szerdai vesszőfutása: több republikánus szenátor is erős szavakkal kelt ki a nemzeti hírszerzési igazgató megüresedett posztjára kinézett jelöltje, Bill Pulte ellen. A gazdag üzletember a lakáshiteleket felügyelő állami szerv vezetőjeként azzal vált ismertté, hogy pozícióját Trump politikai bosszúhadjáratára használta ki, és egyáltalán nincsen semmilyen hírszerzési tapasztalata. Semmi esély nincsen arra, hogy a szenátus áldását adja kinevezésére, jelentette ki Thom Tillis republikánus szenátor. John Cornyn és Bill Cassidy szenátorok is arról beszéltek, hogy nem megfelelő a posztra, és még a szenátus republikánus vezetője, John Thune is kétségeinek adott hangot.
A jelölés ráadásul a legrosszabb időben érkezett, amikor a szenátusnak amúgy is szavaznia kell egy hírszerzési jogszabály meghosszabbításáról, ami lehetővé teszi a bírósági engedély nélkül is végrehajtható lehallgatásokat, és amit a demokraták támogatása nélkül nem lehet elfogadni. Tillis ezt ki is emelte, közölve, hogy elege van az amatőrködésből. És közölte azt is, hogy úgy érzi, az elnök olyan tanácsokat kap, „mintha novemberben nem is lennének választások”, utalva az akkor esedékes kongresszusi választásokra, ahol a demokratáknak már nemcsak arra van esélyük, hogy a képviselőházban többségbe kerüljenek, hanem a szenátusban is veszélyben lehet a republikánusok szűk, háromfős többsége.
Nemet mondtak Trump legkedvesebb projektjeire is
Szintén szerdán a republikánus szenátorok elengedték az ingatlanfejlesztőből politikussá vált elnök szívéhez legközelebb álló tervének, a Fehér Házhoz tervezett bálteremének egymilliárd dolláros támogatását. A pénzt eredetileg az idegenrendészet (ICE) és a határőrség költségvetéséről szóló jogszabályba rakták volna bele, de azt szerdán végül anélkül bocsátották szavazásra, miután nyilvánvalóvá vált, hogy több republikánus szenátor is nemmel szavazna, ha abban benne lenne a bálterem építésére szánt egymilliárd dollár.
Bill Cassidy republikánus szenátor ezzel kapcsolatban közölte, hogy az emberek alig tudják megfizetni „a bevásárlást, az üzemanyagot és az orvosi ellátást, és akkor egymilliárd dollárt adunk egy bálteremre? Egyébként az elnök megfogadta, hogy magánadományokat fog használni” a bálterem felépítésére, mondta. Való igaz, tavaly augusztusban, amikor bejelentette a bálterem építését, Trump tényleg ezt ígérte. Tavaly októberben szinte titokban el is kezdték bontani a keleti szárnyat, és megkezdték az építkezést, amit azonban idén márciusban egy bíró leállított. A bálterem alá tervezett bunkerrendszer építését azonban engedélyezte. A republikánusok májusban felvetették, hogy erre egymilliárd dollár közpénzt adnának. Most ezt a pénzt vonták meg tőle.
De nem csak ezt a pénzt. A republikánus szenátorok felháborodására reagálva Trump kormánya kedden bejelentette, hogy mégsem fogja létrehozni azt az 1,776 milliárd dolláros pénzalapot, amivel Donald Trump azokat a híveit kompenzálta volna, akiket megítélése szerint politikai alapon üldöztek a hatóságok. Például azokat a zavargókat, akik 2021. január 6-án Trump választási csalásról szóló hazugságaitól megvezetve, a bukott elnök kimondott buzdítására felfegyverkezve megrohamozták a Capitoliumot, hogy megakadályozzák Joe Biden győzelmének kihirdetését. Az 1,776 milliárd dolláros alapot egy peren kívüli megegyezés részeként hozták volna létre, amivel azt a pert zárták le, amit Donald Trump indított az amerikai adóhivatal, azaz jogi szakértők jellemzése szerint gyakorlatilag saját maga ellen.
Az ötlet hatalmas felháborodást váltott ki, még a republikánus szenátorok köreiben is. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint a republikánus szenátorok több mint fele jelezte aggályait, többen is nyíltan abszurdnak, ostobának és erkölcstelennek nevezték. John Thune is arról beszélt hétfőn, hogy az lenne a legjobb, ha a Trump-kormányzat saját maga vonná azt vissza.
Ahogy az új nemzetbiztonsági főigazgató jelölésének, úgy a zavargókat kompenzáló alap felállítása bejelentésének idejét is rendkívül rosszul választotta meg az elnök. A kongresszus pont az idegenrendészet költségvetéséről szavazott volna. A jogszabályhoz a szenátorok bármilyen kiegészítést benyújthatnak. A demokraták azonnal le is csaptak a lehetőségre, és jelezték, hogy a pénzalap tiltását is meg fogják szavaztatni, hogy nyilvános állásfoglalásra késztessék a republikánusokat. „A kormányzat a lehető legostobább pillanatban jelentette be” – mondta a Voxnak Matt Glassman, a Georgetown Egyetem kongresszussal foglalkozó szakértője.
Több republikánus szenátor is jelezte, hogy nem elégszenek meg a Trump-kormányzat ígéretével az alap ötletének elvetéséről, ők is jogszabályban akarják végleg megtiltani annak létrehozását. Joggal kételkedhetnek a kormány ígéretében, Trump maga egyáltalán nem úgy nyilatkozott, mintha végleg letett volna az ötletről, amit saját bevallása szerint „imád” és „nagyon fontosnak” tart, azt pedig szerinte a jogászok döntik majd el, hogy tényleg végleg elvetették-e.
A pénzalap törvényi tiltásának egyik támogatója John Cornyn texasi szenátor, aki pár héttel korábban veszítette el előválasztását, miután Trump az ellenfelét támogatta. Trump azért állt rajta bosszút, mert Cornyn évekkel korábban nem állt ki mellette pár kérdésben, és ezzel elveszítette bizalmát. Ezzel azonban nemcsak egy szerinte nem elég hűséges szenátor vesztett el, hanem a következő hónapokra egy potenciális ellenséget is szerzett. Cornynnak már nincs miért tartania Trump bosszújától, és jó oka van arra, hogy ott tegyen keresztbe a politikai karrierjét kisiklató elnöknek, ahol csak tud. És ezzel nincsen egyedül.
Ugyanígy veszítette el az előválasztását Bill Cassidy szenátor is, és gyakorlatilag Tillis szenátor is, aki megérezve vesztét inkább nem is indult az újraválasztásáért. De a héten az is bebizonyosodott, hogy Trump az előválasztásokat se tudja már százszázalékosan befolyásolni. Iowában a republikánus kormányzójelöltségről döntő keddi szavazáson annak ellenére kapott ki Randy Feenstra képviselő, hogy az elnök az előző héten hivatalosan is mögé állt be.
Közben a képviselőház egy újabb törvénytervezetről dönthet, amivel szintén szembeszállhatnak az elnökkel. A védelmi költségvetésről szóló jogszabály tervezetében jelentősen korlátoznák, hogy a Pentagon katonákat vonjon ki Európából. Erre azért van szükség, mert Trump május elején azzal kezdett el fenyegetőzni, hogy több ezer amerikai katonát fog kivonni Európából, ami nemcsak a demokratákat töltötte el aggodalommal, de republikánus képviselőket és szenátorokat is. „Sok tagunk nagyon határozottan vélekedik az európai haderőállományról” – mondta az amerikai sajtónak egy magas rangú republikánus kongresszusi dolgozó. A tervezetről csütörtökön szavaz a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága.
