Amikor Donald Trumpot az iráni háborúról akarták kérdezni újságírók március utolsó vasárnapján az Air Force One fedélzetén, az amerikai elnök láthatóan inkább valami egészen másról akart beszélni. A Fehér Ház tervezett bálterméről, amit Trump a tavaly októberben teljesen lebontott keleti szárny helyére akar felhúzni. Egyelőre a monstre bálterem építését egy szövetségi bíró március utolsó napján leállíttatta, de Trumpék minden követ megmozgatnak, hogy tovább haladhasson a munka.
Trump a gépen azután beszélt hosszú perceken át a bálteremről, hogy a New York Times részletes cikkben elemezte az épület terveit. A lap egymás után sorolta a gyorsított eljárásban engedélyezni tervezett bálterem hibáit a semmilyen bejárathoz nem vezető nagy lépcsősoron át a kilátást és a napfényt eltakaró oszlopokon és hamis ablakokon keresztül a túlságosan nagy belmagasságig. Az elnök hatalmas fényképeket húzott elő, hogy megmutassa az átdolgozott terveket, megjegyezve, hogy „sokan igazán jó kritikákat adnak róla, vannak, akik anélkül írnak róla kritikát, hogy látták volna az épületet, mert ez csak ma jelent meg, ezeket a képeket ma készítettük.”
Majd elárult még valamit. Azt mondta, hogy a bálterem nemcsak bálterem lesz, hanem alatta a hadsereg épít egy hatalmas komplexumot. „A bálterem lényegében egy fészere lesz annak, ami alatta épül”, az ablakok golyóállók lesznek, a tetőt drónellenes védelemmel látják el. Trump már a március 26-án, csütörtökön tartott kabinetülésen is azt mondta, hogy a báltermet a hadsereg mindenki másnál jobban akarta, bár ennek titokban kellett volna maradnia.
Március 31-én aztán újabb részleteket közölt újságírók előtt a Fehér Házban, nem zavartatva magát a szövetségi bíró döntése miatt. Áradozott, hogy az ablakok nemcsak golyóállók, hanem „ballisztikus [rakéta] állók” is, lesz „légkezelő rendszer”, biztonságos kommunikációs rendszerek, bombatámadás esetére létrehozott óvóhelyek, egy kórház és más jelentős orvosi létesítmények, valamint „biovédelem mindenhol”.
White-A-Lago
A nyilvánosságra hozott tervek szerint a terem stílusa igazán trumpos lesz, sok arannyal és fehér színekkel, és hasonlít majd arra, amilyen Trump floridai golfklubjában van – csak annál sokkal nagyobb lesz.
Az elnöki hivatal augusztusban jelentette be, hogy egy nagyjából 8300 négyzetméteres, 650 fő befogadására alkalmas bálteremmel toldja meg a Fehér Házat, a hivatalos magyarázat szerint azért, hogy nagyobb rendezvényeket is tudjanak tartani. Tavaly októberben aztán teljesen váratlanul, mindenkit meglepve, és szinte titokban elkezdték lebontani az egyebek mellett a first ladyk hivatalának is otthont adó keleti szárnyat, hogy a helyére elkezdjék felépíteni Trump hatalmas, mostanra már négyszázmillió dollárossá nőtt báltermét. Ez akkora lesz, hogy mellette a Fehér Ház épülete szinte eltörpül majd.
A Fehér Ház négyszintes központi szárnya, az elnöki rezidencia teljes hasznos alapterülete 5100, két szárnyépületével együtt összesen 6200 négyzetméter – vagyis Trump bálterme nagyobb alapterületű lenne az egész meglévő épületnél. A Times a bálterem kritikájáról szóló cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy az épület teljesen meg fogja bontani a Fehér Ház épületegyüttesének és kertjének eddigi szimmetriáját, és nagysága miatt el fog nyomni minden más épületet.
Sőt, a Fehér Házat a kongresszus épületével összekötő Pennsylvania sugárút látképébe is belerondít majd – hívta fel a figyelmet a Times. A város 18. századi megtervezésekor ugyanis külön odafigyeltek arra, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom két központját egy úttal kössék össze, és az egyikből rá lehessen látni a másikra. Ha megvalósul Trump bálterme, akkor a kongresszus épületéből már nem a Fehér Ház központi épületét, hanem csak az új szárnyat lehet majd látni.
Bár elődjei több kisebb változtatást is végrehajtottak, Richard Nixon például egy bowlingpályát építtetett, Barack Obama pedig a teniszpályát alakította át, hogy kosárlabdapályaként is funkcionáljon, a bálteremhez fogható átalakítást utoljára a második világháború után, Harry Truman idején végeztek a Fehér Házon. Akkor a kongresszus áldásával és szakértők sorának bevonásával teljesen renoválták az egész épületet, és egy erkélyt is hozzáépítettek. Igaz, arra az épület statikai megerősítéséhez volt szükség, mert az összeomlás szélén állt: egy csillár egyszer majdnem Truman feleségére zuhant, lánya zongorája pedig átszakadt a födémen.
A korábbi átalakításokat a washingtoni szövetségi épületek átalakítását felügyelő kormányzati szerv (National Capital Planning Commission – NCPC) engedélyével hajtották végre, de a Trump anélkül látott neki az építkezésnek, hogy ezt megkapták volna. A Trumphoz hű emberekkel feltöltött szervezet márciusban elhalasztott egy szavazást az emberektől érkezett rengeteg észrevétel miatt.
A terveket több mint 35 ezer ember véleményezte a szervezetnek küldött üzenetekben. Az amerikai sajtóban megjelent elemzések szerint ezek 97-98 százaléka negatív volt. A New York Timesnak nyilatkozó szakértők szerint a vélemények mennyisége rendkívül szokatlan, ahogy az is, hogy ilyen nagy arányban elutasítóak. Az Economist/YouGov februárban készült felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 25 százaléka támogatta a bálterem felépítését, míg 58 százaléka ellene volt. Az NCPC végül április 2-án, csütörtökön engedélyezte az átalakítást. A 12 tagból csak egy szavazott nemmel, ketten pedig tartózkodtak.
Trump nem tulaj, csak gondnok
Ezt azonban megelőzte az említett bírósági döntés. Egy szövetségi bíró március utolsó napján hozott döntést egy már hónapok óta zajló perben, amit a történelmi jelentőségű épületek megőrzésével foglalkozó National Trust for Historic Preservation indított Trump bálterme ellen. Az üggyel megbízott bíró tavaly decemberben és idén februárban is elutasította a keresetet, mert a szervezet szerinte nem hozott fel megfelelő jogi érveket az építkezés leállítására. Ugyanakkor jelezte feléjük, hogy nagyobb esélyük lesz a sikerre, ha más indoklással próbálkoznak.
A szervezet így is tett, új indoklásukat a Trump-kormányzat érvelésével szemben mindvégig szkeptikus bíró már elfogadta, és az építkezés leállításáról döntött. Több felkiáltójellel ellátott ítéletében úgy vélte, hogy a Fehér Házat csak a kongresszus engedélyével lehet átalakítani. „Az Egyesült Államok elnöke csak gondnoka a Fehér Háznak, (…) és nem a tulajdonosa” – írta a bíró. Két hétre felfüggesztette ítéletének végrehajtását, hogy időt adjon a Trump-kormányzatnak a fellebbezésre, amit azonnal meg is tettek.
Trump a bíró ítélethirdetése után a közösségi oldalán kelt ki az ellen, hogy a kongresszus engedélye kellene báltermének felépítéséhez. Az elnök azzal is érvelt, hogy a báltermet nem az amerikai adófizetők pénzéből, hanem magánadományokból finanszírozzák, és ezért sem kell a kongresszus hozzájárulása a projekthez. Kormányzati etikával foglalkozó szakértők aggályosnak nevezték a megoldást, mert lehetőséget ad arra, hogy valakik pénzért cserébe szívességeket kérjenek a Fehér Háztól, írta a New York Times. „Akik jóban akarnak lenni az elnökkel, csekkeket kezdenek el írni” – mondta a lapnak Richard W. Painter, az elnöki hivatal egykori etikai főjogásza.
Trump nem véletlenül aggodalmaskodik a kongresszusi engedély miatt, azt ugyanis a Washington Post értesülései szerint nehezen fogja megkapni. A lapnak politikusok és kongresszusi dolgozók is azt mondták, az elnök rosszul tudja, hogy nem kell a képviselők és szenátorok engedélye az átalakításhoz. Ők is azzal érveltek, hogy korábban több változtatást, így a keleti és a nyugati szárny építését is a kongresszus engedélyezte. A Post értesülései szerint a bálterem körül komoly politikai adok-kapok várható, mert a közvélemény-kutatások szerint a projekt népszerűtlen a választók körében, és a demokraták erőteljesen ellenzik.
Roosevelt bunkere és Obama „szuperbunkere”
A bálterem építését felfüggesztő bíró az ítéletében ugyanakkor engedélyezte a föld alatt zajló munkálatok folytatását. Így mindenképpen tovább épülhet az új bunkerrendszer a keleti szárny alatt a második világháború idején kialakított óvóhely kiváltására. A CNN már januárban arról írt, hogy titkos munkálatok zajlanak a bálterem alatt, és a keleti szárny lebontásával az alatta lévő bunkert is szinte biztosan eltüntették. A Trump-kormányzat az NCPC meghallgatásán és a bírósági perben azzal érvelt, hogy az építkezés nemzetbiztonsági szempontokból is fontos, és Trump is utalt már rá korábban, hogy abban a hadsereg is nagy szerepet játszik. A CNN felhívta a figyelmet arra is, hogy az építéssel olyan cégeket bíztak meg, amelyek jelentős tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren.
A Fehér Ház keleti szárnya alá még Franklin D. Roosevelt utasítására építettek egy bombatámadás esetére létrehozott óvóhelyet a második világháború elején, anélkül, hogy erről tájékoztatták volna a közvéleményt. A háború lezárása után, amikor Truman átépíttette a Fehér Házat, a bunkerrendszert is modernizálták, és létrehozták benne az elnöki vészhelyzeti műveleti központot (PEOC), egy atomtámadásnak is ellenálló, tengeralattjáróhoz hasonló, hermetikusan zárt rendszert. A CNN értesülései szerint a központot önálló energiaellátással, ivóvízrendszerrel és levegőtisztítóval látták el, „de az összes infrastruktúra 1940-es évekbeli infrastruktúra” – mondta a CNN egyik forrása. A bunker megtekintése minden újonnan hivatalba lépett amerikai elnök egyik alapvető első munkanapi teendője volt, de jelentősége az elmúlt két évtizedben csökkent.
A PEOC a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokban játszott nagy szerepet, ott gyűlt össze Dick Cheney alelnök vezetésével az amerikai kormány vezetőinek nagy része. Négy évvel később több fényképet is nyilvánosságra hoztak erről. Az is kiderült, hogy Trump az első elnöksége alatt egy órát töltött el benne 2020-ban, a Black Lives Matter-tüntetések idején. Amikor használatban van, az amerikai hadsereg mérnöki hadosztályának egy egysége készenlétben áll, hogy egy potenciális támadás esetén kiássa onnan az ott lévő embereket.
Azonban a Fehér Ház alatt lehet egy második, modernebb bunker is, amit az amerikai sajtóban „Obama szuperbunkereként” kezdtek el emlegetni. Obama elnöksége alatt, 2011-ben jelent meg egy nagy munkagödör a Fehér Ház északi kertjében, amit magas palánkokkal rejtettek el a kíváncsi tekintetek elől. Rögtön megindultak a találgatások, hogy a hivatalos magyarázat, miszerint az épület légkondicionáló és elektromos rendszerének felújítását végzik, nem a valódi célja a 376 millió dolláros költségvetésű építkezésnek.
A New York Timesnak 2011-ben fehér házi dolgozók azt mondták, fogalmuk sincsen arról, hogy pontosan mit is építenek a rejtélyes gödörben, de többen is azt mondták, hogy valamiféle biztonsági projektről van szó. „Az egy biztonsági jellegű építkezés, még mi sem tudjuk, hogy pontosan mi” – mondta akkor a lapnak egy fehér házi tisztviselő, aki szerint végül az egészet össze fogják kötni a keleti szárny alatt található bunkerrendszerrel. Az AP a gödör 2012-es betemetése után írt cikkében megemlítette, hogy a munkálatokat a legnagyobb titok övezte, a munkásoknak megtiltották, hogy bárkivel is beszélgessenek, és még az oda behajtó teherautókon is letakarták az alkalmazott cégek logóit.
Ronald Kessler amerikai újságíró egy 2018-ban megjelent könyvében számolt be arról, hogy egy ötemeletnyi mélységben lévő bunker van a Fehér Ház északi kertje alatt, amit 2017-ben az akkor hivatalba lépett Trump elnöknek és néhány kiválasztott tisztviselőnek is megmutattak. Kessler a Washington Postnak azt mondta, hogy az atomtámadás esetén is biztonságos létesítmény megépítését még George W. Bush elnöksége alatt, a 2001-es terrortámadások után rendelték el. Aznap ugyanis kiderült, hogy a keleti szárny alatt lévő PEOC már elavult. A bunker Kessler szerint teljesen el van szigetelve a külvilágtól, több hónapra elegendő vízzel és élelemmel van ellátva, és lakórészek és parancsnoki központ is van benne.
