Donald Trump gyakorlatilag pert indított saját maga ellen, majd saját magával peren kívül megegyezve 1,776 milliárd dollárt (kb. 550 milliárd forint) kaphat az adófizetők pénzéből, hogy politikai szövetségesei között ossza szét. Ellenfelei szerint leegyszerűsítve így lehet leírni az amerikai legfőbb ügyészség előző héten bejelentett döntését, amivel lezárták azt a pert, amit az amerikai elnök indított az adóhivatal ellen. Az egész nemcsak a demokraták között keltett felzúdulást, hanem nem kevés republikánus szenátort is feldühített.
„Az amerikai történelemben még soha egyetlen elnök sem volt ennyire arcátlanul vagy ilyen mértékben korrupt” – jellemezte az esetet két demokrata képviselő egy, az adóhivatal vezetőjének és a pénzügyminiszternek írt levélben. „Korrupció, szteroidokon” – jelentette ki Elizabeth Warren demokrata szenátor. A New York Times szerkesztőségi vezércikke egyenesen arról írt, hogy „soha nem volt még ehhez fogható példa az elnöki korrupcióra”, a kormányzat etikai felügyeletével foglalkozó CREW civil szervezet elnöke „az amerikai történelem legkorruptabb cselekményéről” beszélt, és az eset jogi szakértőket is annyira meglepett, hogy hirtelen nem is tudták megmondani, lehetséges-e jogi úton küzdeni ellene.
Teljesen ostoba, morálisan helytelen, abszurd – ezekkel a szavakkal már republikánus szenátorok írták le a megegyezést. A Wall Street Journal értesülései szerint a republikánus szenátorok több mint fele aggódott, egyeseket pedig annyira feldühített az eset, hogy még egy fontos szavazást is elhalasztottak a határőrség és az idegenrendészet költségvetéséről – annak ellenére, vagy éppen azért, hogy Trump azt akarta, mielőbb fogadják el. Ted Cruz texasi szenátor közölte, hogy „teljes lázadás lesz”, ha a Fehér Ház nem változtat a megegyezésen.
Nem volt még ilyenre példa
Donald Trump, két fia és egyik cége idén januárban indított pert a pénzügyminisztérium és az adóhivatal ellen, tízmilliárd dolláros kártérítést követelve azért, mert egy szerződéses munkatársuk még 2019-ben ellopta és a New York Timesnak, valamint a Pro Publicának kiszivárogtatta Trump, valamint több ezer másik gazdag amerikai adóbevallását. Trump több évtizedes hagyományokat felrúgva nem tette közzé az adóbevallását, amikor indult az elnökválasztáson. Az adatokat ellopó és a sajtónak átadó Charles Littlejohnt 2024 januárjában ötévi börtönbüntetésre ítélték az ügy miatt.
Ez volt az első alkalom, hogy egy hivatalban lévő elnök magánszemélyként pert indított a saját kormányzata ellen – mondta a PBS-nek Adam Zimmerman amerikai jogászprofesszor. Ezt továbbgondolva, jogi szakértők jellemzése szerint gyakorlatilag saját maga ellen indított pert, amit még Trump is elismert a kereset benyújtása után két nappal, amikor újságíróknak nyilatkozva azt magyarázta, hogy „saját magammal kell peren kívül megegyeznem”.
Végül ez is történt. A Trump-kormány egyáltalán nem akart küzdeni Trumppal, pedig szakértők szerint könnyedén visszaverhették volna a több sebből vérző keresetet, amit egy floridai bíróságon tárgyaltak. Így gondolták az adóhivatal jogászai is, akik azt javasolták a legfőbb ügyészségnek, hogy kérjék a per megszüntetését. Az üggyel foglalkozó bíró is értetlenül állt a példátlan eset előtt, és külső jogi szakértők segítségét kérte annak megállapítására, hogy egy elnök egyáltalán indíthat-e pert gyakorlatilag saját maga ellen. Múlt hét szerdáig adott határidőt a legfőbb ügyészségnek, hogy jogi véleményt nyújtsanak be neki ezzel kapcsolatban.
A legfőbb ügyészség a határidő lejárta előtt bejelentette, hogy peren kívüli megegyezésre jutottak Donald Trumppal és fiaival.
Ennek részeként egy 1,776 milliárd dolláros alapot hoznak létre az adófizetők pénzéből, ebből olyan emberek kaphatnak majd támogatást, akik úgy látják, hogy politikai indíttatású pereket indítottak ellenük. Emellett a megegyezés része volt az is, hogy az adóhivatal nem indíthat vizsgálatokat Trump korábbi adóbevallásaival kapcsolatban.
Ahogy azt az üggyel foglalkozó bíró is megjegyezte, amikor kénytelen volt megszüntetni az eljárást, ez nem hivatalos peren kívüli megegyezés volt, mert annak iratait nem nyújtották be a bíróságnak. „Ez nem más, mint az, hogy az Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke kirámolja a pénzügyminisztériumot a saját céljaira” – jellemezte az esetet Parry Murray demokrata szenátor. „Teljes és tiszta őrület” – mondta Becca Balint demokrata képviselő. Figyelmeztette a kormányzati dolgozókat, hogy Trump ciklusa végén el fogja hagyni a Fehér Házat, és utána felelősségre vonhatók lesznek bármilyen jogsértésért.
A pénzt, amit a kongresszus által a kormányzat ellen indított perekben megítélt kártérítésekre szolgáló alapból kérnek, és ezért a kongresszus megakadályozhatja a felhasználást, a megegyezés szerint egy öttagú bizottság fogja szétosztani. A tagokat hivatalosan a legfőbb ügyész nevezi ki, de Trump bármikor, indokolás nélkül leválthatja őket. Döntéseiket a nyilvánosság kizárásával hozzák meg, és ha akarják, teljesen titokban is tarthatják, hogy kik mekkora összeget kapnak.
Az alap létrehozásáról szóló hír megjelenése után elsők között merült fel, hogy a Capitolium ostromában részt vett, és Trump egyik első elnöki döntésével kegyelmet kapott és szabadlábra helyezett emberek is részesülhetnek belőle. Ezt az ostromlók is így gondolták. A Proud Boys szélsőjobboldali milícia zendülés vádjával 22 év börtönbüntetésre ítélt, de Trumpnak köszönhetően kiszabadult vezetője, Enrique Tarrio már jelezte is, hogy jelentkezni fog a kártérítésért, és 2–5 millió dollár közötti összegre számít, mert „nem vagyok kapzsi”.
Lázadnak a republikánusok
A lehetőség, hogy a kongresszus épületére támadó ostromlók dollármilliókat kaphatnak, különösen feldühítette a republikánus szenátorokat. „Ezek az emberek nem érdemelnek kártérítést, sokan börtönbüntetést érdemelnek” – jelentette ki Thom Tillis republikánus szenátor, aki különösen ostoba döntésnek nevezte az alap létrehozását. „Szóval az ország rendvédelmének vezetője titkos pénzalapot kér olyan emberek kifizetésére, akik rendőrökre támadtak” – mondta Mitch McConnell republikánus szenátor.
Bár ők ketten már nem indulnak államuk következő szenátorválasztásán, és ezért szabadabban tudják kritizálni Trumpot, mert nem kell félniük politikai bosszújától, több másik republikánus szenátor is hasonlóan érez. Csak nem mernek nyíltan szembeszállni a híresen sértődékeny és bosszúszomjas elnökkel – mondták a New York Timesnak névtelenül nyilatkozó republikánus tisztviselők. Ezt érzékelték a Fehér Házban is, ami a CNN beszámolója szerint
egészpályás letámadással igyekezett a maga oldalára állítani a kérdésben a törvényhozás tagjait.
Váratlanul, az előre betervezett programját megváltoztatva a kongresszusba küldték Todd Blanche ügyvezető igazságügyi minisztert és a Fehér Ház több magas rangú munkatársát is, hogy eloszlassák a republikánusok aggodalmait. Még az sem segített, hogy szenátorok előtt is meglebegtették, hogy ők is kaphatnak a pénzből – írta a CNN.
A két órán át tartó megbeszélés Ted Cruz jellemzése szerint „a legkeményebb találkozó volt, amit a szenátusban eltöltött éveim alatt láttam”. Szerinte több szenátor is üvöltözött az ügyvezető miniszterrel. Lisa Murkowski republikánus szenátor szerint a találkozó „kihívásokkal terhelt” volt, ahogy a Wall Street Journal értesülései szerint több mint tucatnyi republikánus szenátor bombázta kemény kérdésekkel a legfőbb ügyész szerepét is betöltő igazságügyi minisztert, és nem sokan szólaltak fel az alap védelmében.
Közben több republikánus szenátor is arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy az alapra vonatkozó bejelentés megakadályozhatja annak a költségvetési törvénytervezetnek az elfogadását, amivel 70 milliárd dollárt adnának a határőrségnek és az idegenrendészetnek. „Ki gondolta azt, hogy ez egy jó ötlet volt, ki választotta meg az időpontot?” – követelte a Blanche-csel tartott találkozón az egyébként Trump megbízható szövetségesének számító Tom Cotton szenátor. A tervezetről csütörtökön szavaztak volna, de végül inkább elhalasztották, attól tartva, hogy a lázadozó szenátorok nem állnának mellé.
A szenátus republikánus többségének vezetőjének, John Thune-nak a nyilatkozatai is jelezték, hogy repedések jelentek meg a frakcióban. Thune újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy jót tett volna, ha a Fehér Ház előre kikéri a republikánus szenátorok véleményét az ügy kapcsán. Kijelentette, hogy nem nagy rajongója az alapnak, és nem látja, hogy pontosan mi értelme van. Azt is elismerte, hogy az alap elutasításában szerepe van annak is, hogy Trump bejelentette, egy texasi előválasztási versenyben a hivatalban lévő, és kollégái között nagy tiszteletnek örvendő John Cornyn kihívóját támogatja. A trumpista kihívó ki is ütötte Cornynt. A Wall Street Journal értesülései szerint ez volt az a lépés, ami megalapozta a republikánus szenátorok ellenállását. Azt is jelezték, hogy nem akarnak megszavazni egymilliárd dollárt Trump fehér házi báltermének a felépítésére sem, attól tartva, hogy az is rosszul csapódna le a választóknál a novemberi félidős választások előtt.
Közben a demokraták jelezték, hogy törvényjavaslatot fognak benyújtani az alap megszüntetésére, arra kényszerítve a republikánus politikusokat, hogy kénytelenek legyenek oldalt választani.
Azt is belengették, hogy ha novemberben többségbe kerülnek a szövetségi kongresszus alsóházában, a képviselőházban, akkor vizsgálatok sorát fogják indítani az alap kapcsán. „Végére járunk annak, hogy hova került minden egyes dollár” – ígérte Jamie Raskin demokrata képviselő, aki egy demokrata győzelem után várhatóan az igazságügyi bizottság elnöke lenne. A politikus szerint a Fehér Ház most „nagyon messzire ment, és a közvélemény nem fogja ezt eltűrni”.
Bár az alap ellen többen is gyorsan pereket indítottak, jogi szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a bíróságokon sikerül is győzni, mert annyira példátlan esetről van szó, hogy kérdéses, milyen jogi érveket lehet felvonultatni ellene. „Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek próbálkozások, és nem jelenti azt, hogy nem járhatnak sikerrel” – mondta a New York Timesnak Samuel R. Bagenstos. A Michigani Egyetem jogászprofesszora elképedve kommentálta azt a kiegészítést, amely örökre megtiltja a kormányzatnak, hogy vizsgálatokat indítsanak Trump adóbevallásaival kapcsolatban. A New York Times szerint Trump százmillió dollár büntetés elé nézett a korábbi adóbevallásaiban talált hibák miatt.
