Trumpék hetek óta azzal jönnek, hogy napokra a megállapodás, ha pedig egymást lövik, azt nem kell túlgondolni

„Nagyon közel állunk” a megállapodáshoz Iránnal – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön, bár jelezte, hogy néhány vitás kérdést még rendezni kell. Közben több amerikai lap is arról számolt be meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy Washington és Teherán szinte már teljes megegyezésre jutott egy, a békéhez utat nyitó szándéknyilatkozatról.

Két amerikai forrás szerint a két ország tárgyalói egyetértésre jutottak egy olyan keretmegállapodásról, amely 60 nappal meghosszabbítaná a tűzszünetet, a Hormuzi-szoros megnyitásához vezetne, és a tartós békéhez további tárgyalásokat irányozna elő Irán atomprogramjáról. A beszámolók szerint mindez csak akkor lép életbe, ha Donald Trump amerikai elnök és az iráni vezetés hivatalosan jóváhagyja a keretmegállapodás részleteit.

Az amerikai elnök pénteken közölte, hogy egy-két órán belül végső döntést hoz. Aztán a fontos tanácsadóival és kormánytagokkal tartott megbeszélés után végül nem jelentettek be döntést.

Trump a találkozó előtt arról posztolt a Truth Socialön, hogy Iránnak bele kell egyeznie, hogy soha nem lesz atomfegyvere, a Hormuzi-szorost bármilyen korlátozás nélkül újra kell nyitni mindkét irányban, és fel kell számolni az aknákat a tengeri átjáróban. Jelezte, hogy kész feloldani a szoros amerikai blokádját, de azt is, hogy Iránnak engedélyeznie kell a dúsítotturán-készleteinek elszállítását és megsemmisítését. Trump csak olyan megállapodást fog megkötni, ami jó az Egyesült Államoknak, és nem lépi át a vörös vonalait. „Iránnak soha sem lehet atomfegyvere” – mondta egy tisztviselő a CBS-nek.

Irán legfelsőbb vezetőjének egyik tanácsadója szombaton azzal vádolta Trumpot, hogy elárulja a diplomáciai megoldást, fenntartja a tengeri blokádot és túlzott követelésekkel áll elő. Az iráni rezsim továbbra is azt hangoztatja, hogy nem hajlandó tárgyalni az atomprogramjáról. Irán főtárgyalója, Mohammad Bager Galibaf házelnök pénteken arról beszélt, hogy nem bíznak a szavakban adott garanciákban, és „semmit nem lépünk, amíg a másik oldal nem cselekszik.”

Hetek óta napokra van a megállapodás

Miután az Egyesült Államok és Izrael három hónapja megtámadta Iránt, amely válaszcsapásaiban izraeli célpontok és amerikai bázisok mellett a térségbeli országokat is célba vette, Trump azt ígérte, hogy a háború négy-öt hét alatt véget fog érni. A háborúba beleszorult amerikai elnök aztán többször is győzelmet hirdetett, végül április 8-án tűzszünetet jelentett be.

Pakisztán és más országok közvetítésével béketárgyalások kezdődtek, de ezek aztán zátonyra futottak, és feloldhatatlannak látszó ellentétek maradtak többek között az iráni atomprogram sorsa körül. Az Irán által a háború elejétől lezárt Hormuzi-szoroson a rezsim által átengedett tankerek sokáig áthaladhattak, de aztán Trump a tűzszünet után napokkal bejelentette az átjáró amerikai blokádját is. Azóta már mindkét ország lezárva tartja a szorost.

Az elmúlt hetekben Trump nyilatkozataiból többször is úgy tűnt, hogy nagyon közel állnak egy, a háború lezárását, és a Hormuzi-szoros megnyitását jelentő megállapodáshoz.

Ezek a bejelentések legtöbbször csak arra voltak jók, hogy az olaj ára meginduljon lefelé – aztán megint visszapattanjon, miután kiderült, hogy továbbra sincs megállapodás.

Az amerikai sajtó már május hatodikán arról számolt be amerikai tisztviselőkre és a helyzetet ismerő emberekre hivatkozva, hogy a felek közel állnak egy rövid, a háborút lezáró szándéknyilatkozat elfogadásához. Ehhez képest néhány napra rá Trump már teljesen elfogadhatatlannak nevezte a legújabb iráni ajánlatot, majd a rá következő nap közölte, hogy a tűzszünet „lélegeztetőgépen van”. Az Axios információ szerint már újra a katonai csapások lehetőségét kezdte el fontolgatni, mielőtt Kínába utazott volna a Hszi Csin-pinggel tartott csúcstalálkozóra.

Erre jött az amerikai főtárgyalónak számító Vance, aki szerint haladást értek el a béketárgyalásokon, és pár nappal azután, hogy Pekingből visszatért Washingtonba, Trump közölte, hogy pár órával annak megindítása előtt lefújt egy Irán ellen tervezett széles körű támadást, mert „komoly tárgyalások zajlanak”.

A múlt hétvége aztán csak újabb zavart okozott. Trump a New York Times értesülései szerint május 22-én tájékoztatást kapott arról, milyen célpontok ellen indíthatnak támadásokat, ha újrakezdik Irán széles körű bombázását. Szombaton aztán már arról írt a közösségi oldalán, hogy a megállapodás szinte teljesen készen áll, és már csak az utolsó simításokat végzik rajta. Végül több republikánus politikustól érkező kritikára válaszul másnap már azt hangoztatta, hogy nem fogják elsietni a megállapodást.

Közben eléggé úgy tűnt, hogy az Indiában tárgyaló amerikai külügyminiszter is sötétben tapogatózott. Marco Rubio újságíróknak nyilatkozva közölte: „Lehet, hogy ma később lesznek hírek. Lehet, hogy nem lesznek. Remélem lesznek. Még mindig nem vagyok biztos ebben.” Hétfőn már arról beszélt, hogy akár aznap véglegesíthetik a megállapodást. Két nappal később Trump már arról beszélt egy sajtónyilvános kabinetülésen, hogy nem elégedett a tárgyalások állásával.

Újra támadták egymást, de nem úgy

Miközben az olajárak az amerikai elnök és más vezető kormánytagok bejelentéseire reagálva hullámvasutat játszanak, a Hormuzi-szoros továbbra is blokád alatt van. Trump többször is újabb csapássorozat megindítását lebegtette be, ha nem lenne megállapodás, és szombaton Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is arról beszélt, elegendő lőszerük van a légi offenzíva újrakezdéséhez.

Valójában az Egyesült Államok és Irán többször is újra támadta egymást az elmúlt hetekben, de mindig siettek hangsúlyozni, hogy ez véletlenül sem jelenti a tűzszünet végét.

Csütörtökön az Egyesült Államok a Hormuzi-szorosnál lévő Bandar-Abbász iráni kikötővárosánál egy drónirányító központ ellen hajtott végre önvédelmiként jellemzett légi támadást, valamint négy iráni támadó drónt lőttek le a szoros felett. A drónok egy amerikai tisztviselő szerint a térségben lévő amerikai erőket és kereskedelmi hajókat veszélyeztettek.

Válaszul Irán egy kuvaiti amerikai légibázis ellen hajtott végre támadást, az Iráni Forradalmi Gárda szerint onnan támadták Bandar-Abbászt. A kuvait légvédelem ballisztikus rakétákat és drónokat is lelőtt, a térségért felelős amerikai parancsnokság, a Centcom pedig a tűzszünet „hallatlan megsértéséről” írt.

Három nappal korábban az Egyesült Államok szintén Bandar-Abbász közelében hajtott végre „önvédelmi támadásokat” rakétaindító állások és tengeri aknákat telepítő motorcsónakok ellen, miután iráni rakéták a térségben lévő amerikai harci gépeket és hadihajókat fenyegették. Május elején Irán három, a Hormuzi-szoroson áthaladó amerikai romboló ellen hajtott végre támadást rakétákkal, drónokkal és ágyúnaszádokkal, válaszul arra, hogy egy nappal korábban amerikai vadászgépek gépágyúkkal szétlőtték egy, az amerikai tengeri blokádot megsértő iráni olajtanker kormánylapátját.

A rombolók elleni támadásra válaszul az Egyesült Államok katonai célpontok ellen hajtott végre támadásokat a Hormuzi-szoros környékén és Teheránban. Trump azonban igyekezett csökkenteni a csapások jelentőségét. „Csak játszadoztak ma velünk” – mondta akkor riportereknek, míg az Irán ellen végrehajtott amerikai támadásokat „szeretetteljes paskolásként” jellemezte, és kijelentette, hogy a tűzszünet továbbra is érvényben van.

Szorítja az idő

Bár Trump a szerdai kabinetülésen azt állította, hogy nem vezetik belpolitikai megfontolások az iráni tárgyalásokon, és csak arra koncentrál, hogy a rezsimnek ne lehessen atomfegyvere, valójában erősen szorítja az idő a közelgő félidős választások miatt. A republikánusok egyre inkább aggódnak, mert már nemcsak a képviselőházi, de a szenátusban lévő többségük is veszélybe kerülhet.

Trump ugyan azt állította, hogy a háború nagyon népszerű az amerikaiak körében, a közvélemény-kutatások adatai szerint nagyjából 60 százalékuk ellenzi és hibás döntésnek tartja már a megindítását is. Ezzel párhuzamosan Trump népszerűsége is mélypontra süllyedt. Különösen nagy gondot okozhat a republikánusoknak, hogy csak 22-23 százalék elégedett azzal, amit Trump a megélhetési költségek területén tett. Márpedig várhatóan ez lesz a kongresszusi választások fő kampánytémája.

A republikánusok azt szeretnék, hogy a háború minél hamarabb véget érjen, és a Hormuzi-szoros újra megnyíljon, lehetőséget adva arra, hogy a választásokig mérséklődjön az olaj, és ezzel együtt az üzemanyagok ára az amerikai benzinkutakon. Trump azonban egyelőre nem segít pártjának. Május közepén kijelentette, hogy „egy kicsit sem” gondol az amerikaiak anyagi helyzetére az iráni tárgyalásokon, majd szerdán már azt hangoztatta, hogy nem igazán érdeklik a kongresszusi választások.

Lázadozó republikánusok okozhatnak gondot Trumpnak

Trump március óta már többször kijelentette, hogy az Egyesült Államok megnyerte a háborút Iránnal szemben. Március végén viszont már arról beszélt, hogy az iráni háborút nem fogja háborúnak nevezni, mert akkor „engedélyt kellene kérni” a kongresszustól. Bár ezt többször is megszegte, egyre gyakrabban igyekezett olyan szavakat használni rá, mint a „jelentős harci művelet”, egy „kis kirándulás”, egy „mini háború”, egy „kis kerülőút” vagy „csetepaté”. Amellett, hogy ezzel igyekszik eloszlatni a véget nem érő közel-keleti háborúkat ellenző támogatóinak ellenérzéseit, jogi megfontolások is vezetik, leginkább a háborús hatáskörről szóló törvény (War Powers Resolution Act) miatt.

Az 1973-ban Richard Nixon akkori elnök vétóját felülírva elfogadott jogszabály szerint az amerikai elnököknek 48 órán belül értesíteniük kell a kongresszust, ha katonákat vetnek be fegyveres konfliktusban, és az a kongresszus felhatalmazása nélkül legfeljebb 60 napig tarthat. A határidő letelte után a törvény még 30 napig engedélyezi katonák bevetését, ha az szükséges az amerikai erők biztonságos kivonásához. Trump március 2-án értesítette hivatalosan egy levélben a kongresszust az iráni háború megindításáról, elindítva a 60 napot, ami május 1-én járt le.

Kormányzati tisztviselők azzal is érveltek, hogy a 60 nap még nem járt le, mert Trump tűzszünetet hirdetett, és azzal megállt a napszámláló, ezért nem szükséges kongresszusi felhatalmazást kérni a háború folytatásához.

Ezért is igyekeznek kézzel-lábbal tiltakozni az ellen, hogy az elmúlt hetekben végrehajtott támadások a tűzszünet végét jelentenék. Csakhogy ezt a jogértelmezést jogi szakértők széles körben elvetették, csakúgy, mint a demokrata politikusok és egyes republikánus szenátorok is. Utóbbiak közül egyre többen kezdik nyíltan bírálni az amerikaiak körében népszerűtlen iráni háborút.

A demokraták a szenátusban hétszer is sikertelenül próbálták szavazásra vinni az iráni háború engedélyezését. A republikánusok ezt minden egyes alkalommal leszavazták, de ahogy telt az idő, egyre többen csatlakoztak a demokratákhoz. A kezdetektől mindössze egy republikánus szenátor, Rand Paul szavazott az ellenzékkel, de a hatodik alkalommal már csatlakozott hozzá a Maine államban újraválasztásáért küzdő Susan Collins is, majd a hetediknél az alaszkai Lisa Murkowski is.

A demokraták végül május 19-én sikerrel jártak, amikor csatlakozott a renegát republikánusokhoz Bill Cassidy szenátor. Ő azután állt át, hogy kikapott a Trump által támogatott ellenfelétől a republikánus előválasztáson, és így jövőre biztosan távoznia kell a szenátusból.

Közben a demokraták a képviselőházban is igyekeztek elérni, hogy kongresszusi engedélyhez kössék az iráni háború folytatását, de ezt a republikánusok rendre visszaverték. Azonban jelzésértékű, hogy az ellenállás ott is egyre gyengült. Május közepén már csak egy szavazaton múlt, hogy a demokraták nem jártak sikerrel, miután kettő, szoros újraválasztás előtt álló republikánus képviselő is szembe ment saját pártjával. Egy héttel később, május 21-én a képviselőház vezetése már inkább megakadályozta, hogy szavazzanak a kérdésben, attól tartva, hogy az sikeres lenne. Legközelebb júniusban döntenek majd.

A határozatról szóló szavazás azonban csak jelképes lesz. Ha a kongresszus el is fogadja azt, Trump szinte teljesen biztosan meg fogja vétózni. A demokraták jogi útra is terelhetnék a kérdést, de attól tartanak, hogy a legfelsőbb bíróság a jogszabályt alkotmányellenesnek tartó Trump-kormány oldalára állna. Ehelyett inkább azt akarják elérni, hogy alig fél évvel a félidős választás előtt a republikánus politikusok kénytelenek legyenek állást foglalni az iráni háború kérdésében.