Miközben alakul az új magyar kormány, az EU egyhangúlag szankcionált izraeli telepeseket

Magyar szempontból érdekes helyzetben ült össze az Európai Unió külügyi Tanácsa hétfőn. Az Országgyűlés szombaton miniszterelnöknek választotta Magyar Pétert, de az új kormány még nem lépett hivatalba, az előző ügyvezetőként működik. A tagállamok általában a külügyminisztereiket küldik a külügyi Tanács üléseire, de a poszt várományosát, Orbán Anitát csak aznap hallgatták meg a Parlamentben.

A képek alapján Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének (ÁK) vezetője ment el a találkozóra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a választás utáni első külügyi Tanácsra sem ment el. Az ÁK-t az európai uniós ügyekért felelős miniszter felügyeli. (Vasárnaptól hétfőig maguk az EU-ügyi miniszterek is tanácskoztak, de csak egy informális ülésen beszélgetésekkel és múzeumlátogatással. Így a területért az Orbán-kormányban miniszterként felelő Bóka János aligha hagyott ki bármi érdemit azzal, hogy hétfőn Orbán Anita meghallgatásán vett részt.)

Az EU-ügyi és a külügyi tárcát is megkérdeztük, hogy ki és kinek az utasításai alapján képviseli az ülésen a magyar kormányt. Választ csak előbbitől kaptunk, hogy ebben a kérdésben utóbbi az illetékes.

Mindez nem zavarta az uniós testületet, hogy Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint produktív legyen az ülés. Például szankcionáltak 16 személyt és hét szervezetet ukrán gyerekek elhurcolása miatt. A vagyonbefagyasztással és a személyeknél az EU területéről kitiltással járó büntetőintézkedésekről egyhangúlag kell dönteniük.

Kaja Kallas az ülés végén bejelentette, hogy az EU már meglévő ukrajnai tanácsadó küldetését is megerősítették, így jobban felléphet a hibrid fenyegetések ellen, és könnyebben integrálhatja vissza a társadalomba a veteránokat.

A Tanács arról is határozott, hogy teljesen visszaállítsa az együttműködési megállapodást Szíriával. Az egyezményt még 2011-ben függesztették fel részlegesen, mert Bassár el-Aszad akkori elnök rezsimje súlyosan megsértette az emberiességi jogokat, de a feltételek Aszad 2024-es bukása után „már nem állnak fenn. A felfüggesztés megszüntetése tehát összhangban áll az EU azon szélesebb körű politikájával, amely a békés és inkluzív szíriai átmenet támogatására és az ország társadalmi-gazdasági helyreállításának elősegítésére irányul” – írta a testület közleménye. (Arra nem tért ki, mi a helyzet például a rezsimváltás utáni drúz harcokkal.)

Ennél kevésbé egyértelmű ügy volt az izraeli szélsőséges telepesek elleni szankcióké. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az ülésre érve politikai megállapodásra számított, amit a Politico Magyar miniszterelnöki eskütételével kötött össze, bár Kallas erről nem beszélt, és Szijjártó alatt is volt rá példa, hogy telepeseket szankcionáljanak. Itt szintén egyhangúlag meg tudtak egyezni, miközben a palesztin Hamász terrorszervezet vezető tisztviselői ellen is büntetőintézkedéseket vezettek be. (Korábban Szijjártó elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szélsőséges telepesek elleni fellépést összekössék a Hamász terrorszervezet elleni további szankciókkal.)

Kallas az ok megnevezése nélkül „új lendületről” beszélt Ukrajnánál, és arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokon akár az összes fejezetet megnyithatják a nyárra. (Orbán Anita külügyminiszter-jelölt hétfőn közölte: Ukrajna „európai közeledésének is szigorúan érdemalapú folyamatnak” kell lennie feltételekkel és garanciákkal, „már a legelején a kárpátaljai magyar közösség jogainak teljes tiszteletben tartásával”.)