A NASA éves költségvetésénél is több pénzt égetett el eddig Trump az iráni háborúra
A NASA éves költségvetése. A 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás óta az Amerikától Izraelnek juttatott katonai segély. A USAID költései beszántása előtt. Az Obamacare becenevű egészségbiztosítási rendszer állami támogatásának még egy évvel történő meghosszabbítása. Nagyjából ezekre költ(hetne) az Egyesült Államok annyit, amennyi pénzt eddig az iráni háborúra égetett el a New York Times számolgatása szerint.
Szerdán állt elő azzal Jules Hurst, az amerikai védelmi minisztérium költségvetési feladatait ellátó vezetője, hogy eddig 25 milliárd dollárba került az USA-nak a háború, aminek nem látni a végét. Hurst szerint a kiadások nagy része hadianyagra ment el, de nem részletezte ezt tovább a képviselőház fegyveres erőket ellenőrző bizottsága előtt.
A New York Times igyekezett érzékletessé tenni, hogy a 7764 milliárd forintnyi összeg mire lehetett volna még elég, mihez hasonlítható. Vannak összegek, amik mellett eltörpül ez a 25 milliárd. Például erre az évre 839 milliárdot irányoztak elő a költségvetésben védelmi célokra, 150 milliárdot pedig egy nagy adóügyi és belpolitikai törvénycsomag költéseire. A dollár mostani értékével számolva 2008-ban egy év alatt 283 milliárd dollár ment el az iraki és afganisztáni háborúkra – ha ugyanúgy két hónappal számolunk, mint a mostani háborúval, akkor az jön ki, akkoriban kéthavonta átlagosan 47,17 milliárd ment el a kétfrontos háborúra.
A 25 milliárdos iráni költés viszont 10 milliárddal több, mint a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI, vagy épp a járványügyi hivatal éves büdzséje. Valamivel még több is a NASA éves költségvetésénél (az űrkutatási hivatal ebből a pénzből embereket küldött a Hold megkerülésére, de az Artemis programok összességében jóval több pénzbe kerültek).
A Times szerint sok szövetségi ügynökség éves büdzséjét meghaladja az iráni háborúra költött összeg. Ez amerikai háztartásonként 190 dolláros hadi költést jelent. A Pentagon az éves, lőszerre költhető forrásánál is többet elköltött már az iráni háborúra. Már a háború előtt is látszott, az amerikai védelmi költségvetés rekordkövér lesz, az idei beelőzheti az afganisztáni és iraki konfliktusok éveit is.
Ez a Times szerint jól jelzi Donald Trump elnök prioritásait annak ellenére, hogy az amerikai közvélemény jórészt ellenzi az iráni háborút, arról nem is beszélve, hogy Trump a fölösleges háborúk elkerülésével nyerte meg a 2024-es választást.
Aktuális háborúk esetén a mindenkori amerikai kormányok általában a normál költségvetésen felüli kiegészítésekkel nyomták át a plusz költségeket. Március közepén Pete Hegseth hadügyminiszter közölte, azt tervezi, hogy a kongresszus elé terjeszti egy 200 milliárd dolláros kiegészítés javaslatát. Aztán ez a terv lassan elhalt, a kongresszus előtt jelentést tevő védelmi tisztviselők már nem is emlegették.
Travis Sharp, a Stratégiai és Költségvetési Értékelési Központ (Center for Strategic and Budgetary Assessments) elemzője szerint ráadásul a 25 milliárd dollár még nem a vége, hisz a háborút a tűzszünettel csak befagyasztották, az nem ért véget, az iráni rezsim által lezárt Hormuzi-szorosnál pedig blokádot tart fenn az amerikai haditengerészet is. A mostani 25 milliárd jelentős részben az elhasznált lőszerek és rakéták, illetve az elvesztett repülők ára, amiket majd pótolni kell. Benne van a tengerentúli katonai bázisok működtetése, az azokban most esett károk kijavítása és a rengeteg hadianyag, eszköz és élőerő mozgatása a fél világon át – a magas üzemanyagárak közepette.
A lap szerint az igazán drága háborúk azok, amelyek során szárazföldi csapatok is harcolnak. És akkor még senki sem számolt azzal, hogy a veteránok pszichológiai és orvosi segítségnyújtása is évekig tarthat, és szintén költséges lehet. A 2001. szeptember 11. utáni háborúk ilyen járulékos költségei 8 ezer milliárd dollárt tettek ki a Brown Egyetem kutatói szerint.
A közvetett károk persze az egész világot érintik: szintén szerdán közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy 27 milliárd euróval (több mint 9800 milliárd forinttal) többet költöttek az EU-tagok energiahordozókra az elmúlt 60 napban, mint előtte.
