Sz. Bíró Zoltán: Végtelen szervilizmust és kiszolgáltatottságot mutattak a Kreml felé Orbánék hangfelvételei

„Nagyon nehéz igazolni azt, hogy barátság, ilyen érzelmi kapcsolat alakult volna ki” az orosz és a magyar vezetés között – mondta el Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő a Telex 2026 című műsorában csütörtökön. Az elmúlt években, főleg 2022 februárja óta Magyarország kilóg az EU-ból, „akadályozói, késleltetői” voltunk a közös uniós állásfoglalásoknak, szankcióknak szerinte. „Valamilyen módon mi az orosz érdekeket szolgáltuk”, bár a magyar kormány azt mondta, hogy ezek egybeestek a magyar érdekekkel. Sz. Bíró szerint látszólag a béke pártján van a magyar kormány, de nem járult hozzá ennek a létrejöttéhez.

Végtelen szervilizmus és kiszolgáltatottság

Vlagyimir Putyin használta Sz. Bíró szerint a leköszönő magyar miniszterelnököt, itt aszimmetrikus viszony, sőt alá-fölé rendeltség alakult ki. „Magyarország az, amelyik szinte az utolsók között tartott ki az orosz szénhidrogén vásárlása mellett”, gázt csak Magyarország és Szlovákia vásárol, kőolajat sokan mások is az EU-ban. Arra hivatkozunk, hogy olcsó és biztonságos energiaforrás az orosz. A szakértő felidézte, 2022–23-ban Oroszország szénhidrogénexport-bevétele fedezni tudta a háború költségeit. 2024-re jutottak el oda, hogy a büdzsé más rubrikájából is át kellett csoportosítani e célra. Magyarán az szolidaritásnak minősül, ha nem finanszírozzuk a háború folytatását az orosz olaj és gáz vásárlásával.

A magyar kormánytagok oroszokkal való hangfelvételeiről is beszélt Sz. Bíró, aki szerint ezek „végtelen szervilizmust és kiszolgáltatottságot” mutattak.

Egy agresszornak ajánlotta fel Orbán a segítségét, egérkének mondva magát az oroszlán mellett. „Orbán szereti magát kemény fiúnak” és a szuverenitást dacosan védő politikusnak láttatni, ám ez a beszélgetés azt mutatja, „távolról sem minden helyzetben így viselkedik” – mondta Sz. Bíró.

Magyar Péter hazaárulásnak mondta Szijjártó Péter telefonját, Sz. Bíró túlzónak gondolja ezt. Ha új felvételek kerülnek nyilvánosságra, amik másfajta segítséget is igazolnak, akkor nem zárja ki, hogy sokkal súlyosabb dolgok történtek. „Végtelenül illojális a szövetségeseinkkel szemben”, hogy kibeszélünk az Európai Unióból szerinte. Ha minősített információkat adott volna át Szijjártó, az már súlyosabb ügy lenne. Kérdéses, miért segítünk egy oligarcha rokonát levenni a szankciós listáról, miért hozzánk fordul ezzel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A Szijjártó-interjú utózöngéi

Szijjártó interjújáról a Telexen azt mondta, az volt a legfelfoghatatlanabb, hogy Szijjártó azt állítja, fogalma nem volt arról, milyen mesés gazdagodások halmozódtak fel a környezetében. Mészáros Lőrincről is azt mondta, fogalma sincs a milliárdossá válása hátteréről, mivel ő csak diplomáciai jelentésekből tájékozódik. A saját felesége üzleti vállalkozása esetén felvetődött, hogy egy nyilvánosan elérhetetlen cég miként kap megrendeléseket. Erre azt reagálta Sz. Bíró: „Időnként az volt az érzésem, sőt nem időnként, hanem tartósan, hogy őszintétlen.”

Szijjártó „mindig abba kapaszkodik bele, hogy a biztonságos és olcsó energiaellátás követeli meg” a jó viszonyt az oroszokkal. Azt lehetséges Sz. Bíró szerint követni, hogy mennyit kell fizetnünk az oroszoknak, de szakértők kétségbe vonják, mennyi a különbözet a máshonnan beszerzett gázhoz képest. Szijjártó szerint a szállítási költség a kulcs, de Sz. Bíró szerint vannak olyan helyzetek, amikor stratégiai döntéseket kell hozni. Ha a szomszédban egy ország honvédő háborút folytat, „értünk is harcolnak folyamatosan”, annak a világrendnek a megtartásáért harcolnak, ami békében tartotta a kontinenst éveken át. A Török Áramlat miatt a gázellátásra igaz, hogy biztonságosabb, de a kőolaj esetében nem, hisz a Barátság vezeték több száz kilométeren olyan területen halad át, ahol harcok folynak. Brodi szivattyúállomását is találat érte januárban, ami után leállt a szállítás.

A Gazprom többségi állami tulajdonban van, az orosz állam nyomást tud gyakorolni rá, be tud avatkozni Sz. Bíró szerint. Az oroszok el akarják adni a termékeiket, az árakat pedig sohasem hozzák nyilvánosságra, csak közvetett számításokkal lehet a gázárra következtetni. Oroszország 2021-ben 155 milliárd köbméter gázt szállított az EU-ba, majd ez 28-32 milliárdra esett vissza a háború kitörése után, így a fennmaradó különbözetet nem tudja hol értékesíteni. Az oroszok szerint ennek csak 20-30 százalékát sikerül Közép-Ázsiába eladni, emiatt ki lehetne olcsóbb árat kialkudni. „A személyes szálat eltúlozni dőreség lenne” – utalt a magyar kormány állítására, miszerint a Kremllel való jó viszony miatt vesszük olcsón az orosz gázt.

Mi lesz Putyinnal Orbán nélkül?

Veszteség a Kremlnek Orbán veresége, nehéz lesz lojális szereplőt találniuk, talán Robert Fico lehet az Sz. Bíró szerint. Azonban a szlovák kormányfőnek más volt a retorikája, és megint más, ahogy cselekedett, hisz általában meg tudták győzni az uniós szereplők. Olyan aktor, aki hátráltatja a szankciókat, felhívja az oroszokat, figyelmezteti őket, nem biztos, hogy lesz. „Könnyebb volt az élet, hogy volt, aki belülről látott és lassított bizonyos folyamatokat” – mondta a szakértő.

Sokan feltételezik, hogy van valami kompromittáló, amivel a Kreml fogja Orbán Viktort, de azt mondta Sz. Bíró, hogy amíg nem lát erről dokumentumot, nem lehet ezt elhinni. Amikor 2010-ben felállt az új Orbán-kormány, gyorsan konfliktus alakult ki Brüsszelben a médiatörvény vagy a költségvetési hiány miatt, talán ezért gondolhatta azt Orbán Viktor a Putyinnal való szorosabb kapcsolatról: „én is erőteljesebb, fontosabb, jelentőségteljesebb vagyok”.

2014, azaz a krími orosz beavatkozás előtt még nem volt kitagadva Oroszország a nemzetközi színtéren. Orbán akár azt is gondolhatta, eltűnik a liberális demokrácia kora, a nyers erő kora lép előtérbe. A környezetünkben egy erős szereplő van, Oroszország, ha jó a kapcsolat, abból előnye lehet az országnak. „Megjegyzem, semmiféle előnyt nem látok” – mondta a történész. Nem bővültek emiatt a munkahelyek, az export, nem látja, hogyan hasznosult a szívélyesség.

Lehet, „hogy csak hübrisz” az egész, Orbán pedig elvesztette képességét, hogy reálisan mérje fel a szerepét, azt hitte, világpolitikai tényező.

„Folyamatosan ezt próbálta előadni, hogy nézzétek, itt van egy komoly ember, a világ vezető politikusait bármikor fel tudja hívni” – mondta Sz. Bíró Orbánról. Érzékelnie kellett volna a kormányfőnek, hogy meddig mehet el a kapcsolatban, nem szervilis telefonokat folytatnia, és mikor válhat más érdekek kiszolgálójává. Jól mutatja a viszonyt, hogy Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő világossá tette, hogy sohasem voltak barátok (a félreértés folyamán elterjedt idézetről itt írtunk bővebben), pedig ezt nem kellett volna hozzáfűznie, „ez egyfajta fricska volt”.

„Biztos vagyok benne, hogy megkönnyebbültek” az EU-n belül, hogy már nincs Orbán. Ha az új magyar kormány bizonyítékát adja, hogy „szakít ezzel a nyájas és szervilis Oroszország-politikával”, meg fog szűnni az a helyzet, hogy kizárnak minket bizonyos egyeztetésekből. Putyin úgy érezte, hogy a köztes-európai országokból jobban szívhat le információkat. A Baltikum és Lengyelország nagyon figyel, hogy ne szivárogjanak információk, más országok ezt elhanyagolták. Az „élő példa” Magyarország, aminek külügyi rendszereibe ki-be jártak az orosz hekkerek.

DPK-k, trollok, hekkerek, hamis zászlók

A Digitális Polgári Körök is szóba kerültek, amik egyfajta „fedőszerveknek” tippelt eleinte Sz. Bíró, amivel elfedhetik az orosz trollfarmokat. Ugyanakkor nem hitte, hogy az oroszok kezében csodafegyver van. Az adott ország viszonyaihoz kellene adaptálniuk az egyes beavatkozási kísérleteiket. Amikor Maia Sandut először választották meg Igor Dodonnal szemben moldáv elnöknek, azt terjesztették az egyedül élő Sanduról, hogy leszbikus. Az ország 40 százaléka Dél-Európában él, őket ez nem zavarta, megszavazták Sandut. „Lehet, hogy fenyegetőnek tűnik az orosz beavatkozás, de ha nincs mögötte helyismeret”, bizonyos sémák az ellenkező hatást váltják ki Sz. Bíró összegzése szerint.

A kampányban sokat emlegetett hamis zászlós művelet, ha megvalósult volna, akkor „19-re lapot húznak” az elkövetők. Itt nagy a jelentősége a megszólaló századosoknak, Szabó Bence és Pálinkás Szilveszternek, akik megmutatták, hogy a rendszer szivárog. Az esetleges hamis zászlós művelet tervezői ezért nem lehettek biztosak abban, hogy nem szivárog ki semmi erről, mert az komoly bűncselekmény gyanúját vethette volna fel. „Nagyon dilettáns és nagyon kezdetleges” volt a Török Áramlatnál talált robbanószer ügye Sz. Bíró Zoltán szerint. Aleksandar Vučić szerb elnök is furcsa szerepet játszott az ügyben, lehet, hogy be se volt avatva. „A Balkánon jelen lévő orosz ügynökök” tehettek a vezetékhez valamit, de végül visszakoztak a szakértő szerint. „Oroszországra utalnak leginkább” a nyomok, Vučić nem lett volna hajlandó belemenni az akcióba, pláne hogy „messzemenően nem felhőtlen a szerb–orosz viszony”.

Új kormány, új attitűd

Hogy miként fog viszonyulni Moszkva az új magyar kormányhoz, arra azt felelte Sz. Bíró, várják a magyar adminisztráció első lépéseit. Beszédes, hogy „Putyin nem gratulált a győztesnek”, mert nem baráti országról van szó. A Magyar-kormány együtt fog működni az EU többi tagjával, próbál majd kiállni az ország érdekei mellett, nem lesz akadályozója a szankciós politikának várhatóan. „Valószínűleg fegyvereket továbbra se fog szállítani”, az kérdéses, növeli-e a támogatást Ukrajnának. A tagállamok átlagosan a GDP-jük 0,3 százalékával segítik Ukrajnát, az északi államok kétoldalúan még nagyobb segítséget nyújtanak. Magyarország eddig GDP-je 0,03 százalékát adta csak oda. Magyar Péter lehet, hogy megtalálja azt a segítségnyújtási formát, amiben növelni fogja a támogatást.

„Ha újabb 7-8-9 milliárd köbméter éves szállításról le akar mondani Oroszország, meglépheti, amit Putyin mond, hogy nem pragmatikus a magyar magatartás”, és nem szállít gázt – mondta Sz. Bíró Zoltán. Az EU teljes egészében le akar válni az orosz földgázról és kőolajról, Magyarországnak bő másfél év alatt keresnie kell erre megoldást. Amikor 2022-ben elfogadták a szankciót, hogy tilos olajat vásárolni Oroszországtól, pár ország kapott határidő nélküli mentességet. „A magyar kormány és a Mol messze nem tett meg mindent annak érdekében”, hogy leváljon. Ugyanazt a politikát tehát nem tudja folytatni az új kormány.

„Nyilván éles fordulat ahhoz képest, amit az Orbán-kormány képviselt”, hogy Magyar Péter a háború befejezését követelte Moszkvától. „A magyar választási kampányban egy honvédelmi háborút folytató ország tragédiájából csinálnak kampányeszközt, ennél aljasabb dolgot nehéz elképzelni” – mondta a szakértő. Hamarosan elmaradnak „a sűrű telefonok és látogatások” Budapest és Moszkva között. A krími háború után az európai vezetők nagyon gyorsan leszoktak róla, hogy rendszeresen találkozzanak Putyinnal, egyedül a francia elnök és a német kancellár tette ezt mint a normandiai négyek tagjai, ők ugyanis dolgoztak a kelet-ukrajnai konfliktus lezárásán. Orbán és Szijjártó újra meg újra találkoztak Putyinnal és az orosz vezetéssel. „Nyilván orosz részről érzékelni fogják, hogy nem számíthatnak” különutas magyar politikára.

Paks II.-ről azt mondta Sz. Bíró, az újratárgyalásra nem biztos, hogy hajlandóságot mutatna Oroszország. Ez bizonyítja, mennyire felkészületlenül ment bele a magyar kormány ebbe 2014-ben. „Jellemző, hogy erre akkor került sor, amikor már javában forrongott Ukrajna”, vizsgálat sem előzte meg, hogy fennállnak-e a feltételek egy olyan kritikus együttműködésben, mint egy atomerőmű-építés. A 2014-es szándéknyilatkozatban rögzítették, hogy több kapcsolódó szerződés tartalmát megtárgyalják, ezeket decemberre írtuk alá. Ekkor már annektálta Oroszország a Krímet, fellázította Kelet-Ukrajnát, és lelőtte a maláj gépet. „Botránynak tartom”, hogy ezek után szerződtek – mondta Sz. Bíró.

Nehéz lesz az oroszokat rábírni, hogy engedményeket tegyenek, például módosítsák a finanszírozást. Ha az oroszok erre nem hajlandóak, akkor valószínűleg Magyar Péter felállít egy bizottságot szakértőkből, hogy megállapítsák, mi lesz ennek a következménye. Lehet, hogy el kell fogadni, hogy végig kell futtatni a projektet, ami végül részben mentesítheti az országot a szénhidrogén-import alól.