Elemzői értelmezésből lett Peszkovnak tulajdonított idézet, hogy a Kreml és Orbán sosem voltak barátok
„Sosem voltunk barátok Orbánnal” – futotta körbe a nemzetközi és a magyar sajtót a Kreml szóvivőjének tulajdonított mondat. A többnyire a Guardianra hivatkozott idézet azonban pontosan ebben a formában nem hangzott el, bár Dmitrij Peszkov szavai az orosz-magyar kapcsolatok eddigi jellegéről és várható alakulásáról valóban hordoznak ilyen jelentést.
Jelentősége azonban mégis van annak, hogy pontosan ilyen, barátságra vagy annak tagadására vonatkozó nyilatkozatot tett-e a Kreml szóvivője, mert ebből kifejezetten messze menő következtetéseket vontak le, Orbán gyors és látványos megtagadásáról azután, hogy a sok európai politikus által Putyin trójai falovának tartott magyar kormány vezetőjéről ilyen mondatban tettek említést.
Peszkov többször nyilatkozott, a fellelhető idézetekben azonban nincsen ilyen mondat: Ő mindvégig a gyakorlatias kapcsolatok folytatásának lehetőségéről beszélt, ezzel meghatározva a Fidesz-kormánnyal fenntartott kapcsolatok jellegét is.
Más kérdés, hogy ennél informálisabb, és komoly kérdéseket felvető viszonyról tanúskodnak a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, valamint Orbán és Putyin közötti telefonbeszélgetések. A kiszivárgott anyagok szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával meglehetősen alárendelt hangnemben beszélt, azonnal felajánlva segítségét akár egy EU-s dokumentum megszerzéséhez is. Nem tudni, ez milyen minősítő dokumentum volt, de ha nyilvános, akkor annak elkérése a magyar diplomata meglehetősen látványos csuklóztatása, ha esetleg védett tartalmú iratról van szó, akkor az ügy még súlyosabb megítélés alá eshet. Az pedig, hogy Orbán kisegérhez hasonlította Magyarországot, amely segítséget nyújt az oroszlánként ábrázolt Oroszországnak a diplomáciában egészen szokatlan.
Peszkov mindenesetre jelezte, hogy Magyar Péter kormányával is kész a párbeszédre, függetlenül attól, hogy milyen nyilatkozatokat tett a Tisza párt elnöke. Az például nem kapott különösebben nagy visszhangot az állami kontroll alatt tartott oroszországi sajtóban, hogy Magyar egyértelműen beszélt Putyin háborús felelősségéről.
„A politikában egy dolog, amikor az ember még nem kerül az ország vezetői székébe, és lehet nyilatkozatokat tenni. Amikor az ember beül ebbe a székbe, akkor már felmerülnek, mondjuk így, gyakorlatias megközelítések. Nos, ebben fogunk bízni” – idézte a TASZSZ a Kreml szóvivőjét. „Nyitottak vagyunk a párbeszédre, a jóindulaton alapuló kapcsolatokra, majd figyelemmel kísérjük, milyen lesz az irány [Magyar kormányának felállításával.] A korábbiakhoz hasonlóan pragmatikus lesz-e az irány, de egyelőre nehéz megmondani” – mondta.
Honnan jött a „Sosem voltunk barátok?”
A végül Peszkovnak tulajdonított cikk eleji idézet a jelek szerint több, sajtóban megjelent nyilatkozatból állhatott össze: Az egyik Georgij Bovt politológus, újságíró – korábban több, a hatalom által engedélyezett ellenzéki párt aktív tagja –, akinek a cikke is ezzel a címmel jelent meg. „Orbánnal nem is barátság volt, a párbeszéd Budapesttel folytatódik” – ez azonban nem idézet Peszkovtól, hanem Bovt saját összegzése, arról, hogy eddig is gyakorlati alapon vitték az ügyeket és ezután is így fogják, nincs tehát a múltban olyan érzelmi többlet, amelynek jelenlegi hiánya az új magyar kormány esetében akadálya lenne a hasonló megközelítésnek.
A másik forrás Alekszandr Junasev újságíró posztja volt, amelyben Peszkovtól elmondta: „Nem baráti országoknak nem küldünk gratulációt. Márpedig Magyarország nem baráti ország, hiszen támogatja az ellenünk érvényben lévő szankciókat”. Ezen a 2021 óta létező, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború óta folyamatosan bővülő listára Magyarország 2023 márciusában került fel. (Az első két ország az Egyesült Államok és Csehország volt, Donald Trump esetében azonban a Kreml kivételt tett, gratulált a republikánus elnök visszatérésének 2024 novemberében.)
Junasev ezután azt írta: „Arra a pontosító kérdésemre, hogy ez azt jelenti-e, hogy Moszkva kizárólag Orbánnal barátkozott, Peszkov azt válaszolta: ‘Vele párbeszédet folytattunk.’ ”
A barátság szó tehát a kérdésben hangzott el, azt Peszkov nem említette, de az összegzés összevonódott és még rátett Bovt elemzésének címe. A hangsúly mindvégig azon volt, hogy a kapcsolat régebben is pragmatikus volt és, ha Budapest is úgy akarja pragmatikus lesz.
Oroszország a magyar kormánnyal fenntartott eddigi kapcsolatát igyekezett mintaként felmutatni az európai tagállamoknak, azt üzenve, hogy lehetnek ellentétek, de ettől még lehetnek konkrét ügyek, amelyekben a közös érdekek mentén együtt lehet működni. Magyarország haszna épp abban volt, hogy a magyar kapcsolatok modelljétől azt remélhette a Kreml, hogy szélesebb körben is sikerül megbontani az EU és a NATO egységét, amit esetleg Ukrajna nyugati támogatásának leépítéséhez is felhasználhatott volna.
Ez azonban nem valósult meg és a jelek szerint az eddig az Ukrajna további pénzügyi támogatásának megvétózását felvető magyar kormány távozásával ez még kevésbé reális forgatókönyv. Igaz, az Irán elleni amerikai beavatkozás miatt Irán által lezárt Hormuzi-szoroson leállt kőolaj- és földgázszállítás globális hiányt idézhet elő, ami átírhatja az EU hozzáállását is a szankciókkal sújtott orosz energiahordozókhoz. Mindez azonban már jóval túlmutat azon, hogy volt-e barátság Orbán és Putyin között és azon is, hogy milyenek lehetnek a Kreml kapcsolatai az új magyar kormánnyal.
