Egy őszinte beszélgetés barátok között. Mark Rutte, a NATO főtitkára így jellemezte a Fehér Házban zárt ajtók mögött zajlott szerdai megbeszélését Donald Trump amerikai elnökkel. Európai tisztviselők azonban már egészen másként nyilatkoztak névtelenül. „Pocsékul ment” – mondta a Politicónak egyikük. A lap értesülései szerint Trump sértegetéseket zúdított Ruttéra az indulatos hangulatú találkozón, megtorlással fenyegetve meg az európai országokat, amiért nem nyújtottak segítséget az iráni háborúban az Egyesült Államoknak. „Nyilvánvalóvá tette csalódottságát” – mondta diplomatikusan Rutte. Arról nem árult el semmit, hogy az amerikai elnök beszélt-e arról, hogy ki akarna lépni a NATO-ból.
Trump a találkozó után a közösségi oldalán sokadszorra is nyilvánvalóvá tette frusztrációját: „A NATO NEM VOLT OTT, AMIKOR SZÜKSÉGÜNK VOLT RÁ, ÉS AKKOR SEM LESZ OTT, HA ÚJRA SZÜKSÉGÜNK LESZ RÁ. EMLÉKEZZETEK GRÖNLANDRA, ARRA A HATALMAS, ROSSZUL KORMÁNYZOTT JÉGTÖMBRE!!! – DJT ELNÖK.” Trump az elmúlt napokban nem először emlegette fel Grönlandot, aminek az Egyesült Államokhoz csatolásáról az év elején kezdett el olyan komolyan beszélni, hogy az már a NATO felbomlásával fenyegetett. „Ha tudni akarják az igazságot, minden Grönlanddal kezdődött. Grönlandot akarjuk, de nem akarják nekünk adni” – mondta az amerikai elnök egy hétfői sajtótájékoztatón is.
A helyzet Ruttét is egyre nehezebb helyzetbe hozza. NATO-főtitkárrá választásában komoly szerepe volt annak, hogy már Trump első ciklusa alatt, akkor még holland kormányfőként jó kapcsolatot épített ki a republikánus politikussal. Sokan gondolták úgy, hogy jól jöhet majd valaki, aki ért Trump nyelvén, ha újraválasztják elnöknek, ami meg is történt. A Trumpnak második ciklusában is a villámhárító szerepét betöltő, apucizós megjegyzéséről is emlékezetes Ruttén azonban a NATO más tagjai felől is fokozódik a nyomás, hogy tartson ellen az amerikai elnöknek.
Kilépés, megtorlás
Trump már hetek óta dühöng azon, hogy a NATO európai tagállamai nem voltak hajlandóak részt venni az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni háborúban, és legfőképpen az iráni rezsim által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában. Az európai országok vezetői közben azt hangsúlyozzák, hogy a háborút anélkül kezdték el, hogy arról előre értesítették volna őket, vagy konzultáltak volna velük. Magas rangú európai tisztviselők pedig magánbeszélgetésekben azon fortyogtak a Wall Street Journal szerint, hogy a háború átgondolatlan volt, és nem értették, hogy Trump miért a szövetségeseivel akarja eltakarítani a problémát, amit ő okozott.
Friedrich Merz német kancellár az előző héten közölte, nyíltan megmondta az amerikai elnöknek, hogy nem fognak segíteni a Hormuzi-szoros megnyitásában, és elfogadhatatlannak nevezte, ahogy Trump Németországról és Európáról beszél. „Megmondtam neki, hogy ha kell a segítségünk, akkor korábban kellett volna kérnie ahelyett, hogy most az újságokhoz fordult” – mondta a kancellár.
Merz csütörtökön elismerte, hogy az iráni háború a Trump második ciklusa alatt egyébként is kihívás elé állított transzatlanti szövetség újabb szakítópróbájává vált, és nem akarja, hogy szakadás legyen a NATO-n belül. Trump azonban pontosan ezzel fenyegetőzött. Az amerikai elnök a Telegraph brit lapnak április első napján adott interjújában kijelentette, erősen fontolgatja, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Erről azután beszélt, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok felülvizsgálja kapcsolatát a NATO-val, miután több európai ország is visszautasította, hogy a területükön lévő katonai bázisokat használhassák az Irán ellen indított háborúra, és szerinte ennek fényében fel kell tenni a kérdést, hogy „miért is vagyunk a NATO-ban”.
Európában több ország nem véletlenül utasította el, hogy segítséget nyújtson, az iráni háború ugyanis az európai választók körében is népszerűtlen. A legerőteljesebben a Trumppal szemben korábban is kritikusabb Pedro Sánchez spanyol kormányfő fordult szembe vele, de a Trump egyik legközelebbi szövetségesének számító Giorgia Meloni olasz kormányfő is kritizálta az amerikai elnököt és nem engedélyezte egy szicíliai légibázis használatát az Irán elleni támadásokra. Ugyanakkor több ország is nyújtott kisebb-nagyobb segítséget, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Románia, Görögország, Portugália vagy Németország.
Trump nemcsak az interjúban lebegtette meg, hogy kiléptetné az Egyesült Államokat a NATO-ból, hanem tanácsadóival folytatott beszélgetésekben is felvetette az ötletet – írta a Wall Street Journal amerikai kormányzati tisztviselőkre hivatkozva. A lap értesülései szerint erre nem adott egyértelmű utasítást, de mások mellett Rubióval is beszélt erről, illetve arról, hogy csökkenti az amerikai szerepvállalást a védelmi szövetségben. Ezt később a Fehér Ház is megerősítette.
Karoline Leavitt fehér házi szóvivő a Ruttével történt találkozó előtt közölte, hogy Trump fontolgatta az Egyesült Államok kivonását a NATO-ból, jelezve, hogy „talán közvetlenül az elnöktől is hallani fog (erről) a találkozó után”. Trump végül erről nem beszélt, és közösségi oldalán csak annyit írt, hogy „a NATO nem volt ott, amikor szükségünk lett volna rá, és nem lesznek ott, amikor újra szükségünk lesz rá”. Rutte pedig a találkozó után a CNN-nek adott interjújában többszöri kérdésre sem adott egyértelmű választ arra, hogy Trump beszélt-e a NATO-ból történő kilépésről.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Trump, ha akarná sem tudná egymaga kiléptetni az Egyesült Államokat a védelmi szövetségből, ezt ugyanis egy 2023-ban elfogadott törvény megakadályozza.
A jogszabály szerint a kilépést csak az amerikai szenátorok kétharmadának engedélyével, vagy a kongresszus által elfogadott törvénnyel lehet végrehajtani. A törvény egyik fő támogatója az akkor még szenátor Rubio volt. Rubio akkor a kongresszus kormányzati felügyeletének fontos eszközeként jellemezte a jogszabályt, közölve, hogy „biztosítanunk kell, hogy védjük a nemzeti érdekeinket és demokratikus szövetségeseink biztonságát.” A 100 fős felsőházban 53 szenátoruk van a republikánusoknak, de közülük is sokan elleneznének egy ilyen lépést.
Trump vészesen meggyengítheti a NATO-t
Trump azonban még így is képes lehet arra, hogy gyakorlatilag kiüresítse a szövetséget, például az amerikai szerepvállalás csökkentésével, vagy az amerikai katonák Európából történő kivonásával. Ez ugyanakkor az Egyesült Államok stratégiai készültségét is gyengítené. A Wall Street Journal értesülései szerint a Fehér Ház azt fontolgatja, hogy megbünteti azokat a tagállamokat, amelyek Trump szerint nem segítettek az iráni háborúban az Egyesült Államoknak.
A terv szerint kivonnák az amerikai katonákat egyes országokból, és olyan országokba vezényelnék át őket, amelyek támogatóbbak voltak. A lap értesülései szerint ennek az elképzelésnek az elmúlt hetekben egyre nagyobb támogatottsága lett magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők körében, de még korai stádiumában van, és ezen kívül több más „büntetést” is fontolgatnak.
A Journal szerint Spanyolország, Németország, Olaszország és Franciaország lehet az, ahonnan amerikai katonákat vonnak ki, és a csapatokat Lengyelországba, Görögországba, Romániába és Litvániába vezényelnék át. Emellett amerikai bázisok bezárása is része lehet a tervnek, feltehetően Spanyolországban és Németországban – mondta a lapnak két kormányzati tisztviselő.
A Ruttéval tartott szerdai találkozón a Politico értesülései szerint Trump nem tett utalást arra, hogy csökkentenék az amerikai kötelezettségvállalást a NATO-ban, és szinte semmi mással nem foglalkozott, mint azzal, hogy az európai országok nem engedték katonai bázisaik használatát az iráni háborúhoz. „A beszélgetés nem volt más, csak sértegetések áradata” – mondta a lapnak egy európai tisztviselő, akit tájékoztattak a találkozóról. A tisztviselő és egy, a helyzetet ismerő ember azt mondta a lapnak, hogy Trump ugyan jelezte, hogy több megtorlási lehetőséget is fontolgat, de részletekbe nem ment bele. „Láthatóan azzal fenyegetőzött, hogy bármit meg fog tenni” – mondta a tisztviselő.
A Politicónak nyilatkozó tisztviselők szerint Rutte régóta betervezett washingtoni látogatása a legjobb pillanatban történt, és nem volt más lehetősége, mint állni Trump dühkitörését. „A szövetség szempontjából szerencsés volt, pont ebben a pillanatban volt ott” – mondta a lap egyik forrása. Szerinte Trump posztja a találkozó után „vitriolos” volt, de nem szerepelt benne semmilyen konkrét fenyegetés, és visszafogottabb volt a korábbi nyilatkozatainál.
Elemzők és politikusok azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a védelmi szövetség még az Egyesült Államok formális kilépése vagy amerikai katonák átcsoportosítása nélkül is végzetesen meggyengülhet Trump nyilatkozatai miatt. „Abban a pillanatban, amikor elkezdjük megkérdőjelezni a szövetség egységét, azt, hogy kész együtt és nagyon határozottan fellépni, akkor természetesen elveszik a szerepe” – mondta csütörtökön a cseh köztársasági elnök. Petr Pavel kijelentette, hogy „ki kell mondani, Donald Trump az elmúlt hetekben többet tett a szövetség hitelességének rombolásáért, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök sok év alatt.”
„Alapvetően politikai elkötelezettség, nem jogi”, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt a szövetségeseinek – mondta a Wall Street Journalnek Fabrice Pothie, a Rasmussen Global geopolitikai tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Ivan Krasztev bolgár politológus pedig kijelentette: „A NATO olyan, mint egy vallás: vagy hiszel a működésében, vagy nem, és mostanra eljutottunk egy olyan szintre, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján mindenki teljesen elveszítette a hitét”.
