Trump bejelentette a tűzszünetet, a világ fellélegzett, aztán fél nappal később minden bizonytalan lett
Már csak alig másfél óra volt hátra a Donald Trump által megadott határidőig, aminek lejártával az Egyesült Államok széles körű támadásokkal fenyegetett az iráni erőművek és hidak megsemmisítésére, amikor Trump kedd este a közösségi oldalán bejelentette, hogy a háború 39. napján kéthetes tűzszünetről állapodtak meg Iránnal. A pakisztáni közvetítéssel, kínai segítséggel összehozott tűzszünet miatt az amerikaiak és az iráni rezsim maradéka is saját győzelméről beszélt. Béketárgyalások Pakisztán szerint a hét végén kezdődhetnek Iszlámábádban.
Egy nap sem telt azonban el, és komoly, már a tűzszünet fenntartását is veszélyeztető ellentmondások látszanak az Egyesült Államok és Irán nyilvános kommunikációjában arról, hogy miben egyeztek meg eddig, és mi a kiindulási pont a béketárgyalások előtt.
Az amerikai hadsereg Trump tűzszünetről szóló bejelentése után felfüggesztette az Irán ellen indított támadásait, de elsőre nem volt egyértelmű, hogy a fegyverszünet pontosan mikor lép életbe. A bejelentése ellenére ugyanis Irán több rakétát is elindított Izrael és az Öböl menti országok, Bahrein, Kuvait és Szaúd-Arábia ellen is. Az izraeli sajtó arról számolt be, hogy Izrael is támadásokat intézett Irán ellen a tűzszünetről szóló bejelentés utáni órákban, utána viszont felfüggesztette a csapásokat. Az Irakban működő, Iránnal szövetséges síita fegyveres csoportok is jelezték, hogy leállítják a támadásaikat.
Az egyik kulcskérdés azonban az lett szerda estére, hogy mi a helyzet Libanonnal, ahonnan a Hezbollah terrorszervezet Izrael elleni támadásokkal hetekkel ezelőtt beszállt az iráni háborúba. Azóta az izraeli erők rengeteg légicsapást és szárazföldi műveleteket is végrehajtottak a Hezbollahhoz köthető célpontok ellen. Ezeket pedig szerdán még fokozták is: az Izrael Védelmi Erők (IDF) szerint a háború kezdete óta a legnagyobb összehangolt támadást indították, több mint 100 parancsnoki központra és katonai célpontra mértek csapást rövid idő alatt. A helyi egészségügyi minisztérium szerint több mint 100-an meghaltak, sok százan megsérültek a támadásokban.
A közvetítőként fellépő pakisztáni kormány a tűzszünet bejelentése után azt mondta, hogy az Libanonra is kiterjed. Izrael, majd pedig Trump viszont éppen az ellenkezőjéről beszélt. Irán a pakisztáni közlésre is hivatkozva jelezte, hogy szerintük a tűzszünet részeként Libanonban is véget kell érniük a harcoknak, és válaszlépésekkel fenyegettek, ha Izrael nem fejezi be a csapásokat. Az iráni parlament elnöke az AP szerint azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy három ponton is megsértették a tűzszüneti feltételeiket, és így a további tárgyalások is észszerűtlenek.
A budapesti látogatása végén a reptéren nyilatkozó J. D. Vance amerikai alelnök szerda este azzal reagált, hogy az iráni házelnök kifogása három pont megsértéséről arra is utal, hogy sokkal több pontban viszont egyetértés van. Ő is kijelentette, hogy a libanoni helyzet nem volt része a tűzszünetnek, és azt is megkérdőjelezte, az iráni házelnök mennyire tud jól angolul. Vance az amerikai delegáció tagjaként utazik majd az Iszlámábádban szombat reggelre tervezett béketárgyalásokra.
Egyelőre tehát az is kérdés, hogy meddig tart ki a tűzszüneti megállapodás, és mikorra fejeződnek be teljesen a harcok az iráni háború különböző frontjain.
Az alig egy nappal később már nagyon törékenynek tűnő tűzszünet bejelentésének hatására mindenesetre már jelentősen csökkent a kőolaj világpiaci ára, a világ tőzsdéi pedig emelkedéssel reagáltak.
A kéthetes tűzszünetről szóló megállapodás részeként Irán vállalta, hogy feloldja a Hormuzi-szoros blokádját, ami a leginkább szorongatta a világgazdaságot. Ez volt Trump fő követelése is az elmúlt hetekben, és ennek eléréséhez tekerte egyre feljebb a fenyegetéseit. Irán legalább 19 hajót támadott meg a szorosban a háború alatt, és csak néhány kiválasztott, például kínai vagy indiai zászló alatt hajózó tankert engedett át – vagy olyan országokét, akik kemény pénzeket fizettek az áthaladásért.
Egyelőre még messze nem indult meg a világgazdaságban kiemelt szerepet játszó vízi útvonalon az a hajóforgalom, ami a február 28-án Irán ellen megkezdett amerikai–izraeli háború előtt jellemző volt. Magyar idő szerint szerda délutánra egy görög és egy libériai zászló alatt haladó hajónak sikerült sértetlenül átkelnie. Szakértők azt mondták korábban, hogy a forgalom akkor indul majd igazán újra, ha a hajótársaságok azt látják, hogy már több hajó biztonságban áthaladt, és Irán nem tart fent bármilyen bizonytalanságot.
Csakhogy az iráni állami médiában arról jelentek meg hírek a Libanon körüli üzengetés során, hogy a szorost újra lezárták. A Fehér Ház szerint ebben eltér az irániak nyilvános és feléjük a háttérben szóló kommunikációja, viszont világossá tették, hogy mindennek az alapfeltétele, hogy a vízi útvonalnak nyitva kell maradnia.
Civilizációgyilkoló fenyegetéstől a tűzszünetig
Trump az elmúlt hetekben egyre erőteljesebb retorikát használva fenyegette azzal Iránt, hogy az Egyesült Államok a civil infrastruktúra ellen is támadásokat fog végrehajtani, ha Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost. Az amerikai elnök azt mondta, hogy porig rombolja, visszabombázza a középkorba az országot, ha a többször módosított, és végül washingtoni idő szerint kedden este 8 órára kitolt határidőre nem teljesítik a követelését, és nem lesz megállapodás. Majd 12 órával a határidő lejárta előtt minden korábbinál erőteljesebb, már több belpolitikai szövetségese által is elítélt fenyegetést tett: „egy egész civilizáció fog meghalni ma éjjel, és soha többé nem tér vissza”.
Közben a Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon kedden már a kiválasztott célpontokról tájékoztatta Pete Hegseth amerikai védelmi minisztert. Bár Trump azt mondta, hogy minden iráni erőmű és híd meg lesz semmisítve, a lapinformáció szerint a Pentagon annál jóval kevesebb célpontot választott ki, olyanokat, amelyeket katonai és polgári célokra is használnak, és amelyek megtámadása jogilag védhető lett volna. Hegseth egy szerdán tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a hadsereg készen állt arra, hogy kemény támadásokat indítsanak erőművek, hidak, valamint az olaj- és energiainfrastruktúra ellen, ezeket szerinte évtizedekbe telt volna újraépíteni.
Kedden több európai vezető nyilvánosan üzent az amerikai elnöknek, elítélve kijelentését, a Teherán és Washington között közvetítő Pakisztán miniszterelnöke pedig két hét haladékot kért Trumptól a tárgyalások folytatására. Több neves konzervatív, köztük a MAGA-világ prominens személyiségei, valamint az elnökhöz hű republikánus politikusok is kritizálták kijelentését.
Tucker Carlson konzervatív médiaszemélyiség egyenesen parancsmegtagadásra szólította fel a hadsereg tagjait, miközben több mint ötven demokrata képviselő és szenátor Trump eltávolítását kezdte el követelni. Fenyegetése a Wall Street Journal értesülései szerint még kormányán belül is megrökönyödést váltott ki több tisztviselőből. Mások viszont tárgyalási technikaként tekintettek rá.
A jogi szakértők által minimum lehetséges háborús bűncselekménynek ítélt támadássorozat megakadályozására a háttérben közvetítők útján másfél hete tárgyalások zajlottak Teherán és Washington között. „Most, hogy teljes és totális rezsimváltás van, ahol más, okosabb és kevésbé radikalizált elmék kerülnek előtérbe, talán valami forradalmian csodálatos dolog történhet, ki tudja?” – írta erről a lehetőségről Trump ugyanabban a Truth Social-posztjában, amiben egy civilizáció végéről is értekezett.
Trump, akinek napközben arra is volt ideje, hogy a Budapesten lévő Vance alelnök telefonján keresztül kampányoljon Orbán Viktor mellett egy gyűlésen, vagy közösségi oldalán több mint 20 posztban támogasson Indiana állambeli választáson induló republikánus jelölteket, végül másfél órával a határidő lejárta előtt bejelentette a tűzszünetet. Az amerikai elnök közlése szerint a döntést azután hozta meg, hogy beszélt Sehbaz Sarif pakisztáni kormányfővel és a pakisztáni vezérkari főnökkel, akik közvetítőként igyekeztek elérni az iráni háború diplomáciai lezárását.
Hegseth szerdán jelezte, hogy az amerikai csapatok egyelőre nem mennek sehova, és a térségben maradnak biztosítani, hogy Irán betartja a tűzszüneti előírásokat. Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szintén arról beszélt, készenlétben maradnak. Szerinte bármikor folytatni tudják a háborút „ugyanazzal a sebességgel és pontossággal, amit az elmúlt 38 napban megmutattunk”.
A világ több országa is üdvözölte a tűzszünetről szóló bejelentést, ami lehetőséget ad a helyzet diplomáciai megoldására, köztük a Hormuzi-szoros lezárásától leginkább szenvedő ázsiai országok. Emellett az ENSZ-főtitkára, az Európai Unió külügyi főképviselője és az Afrikai Unió Bizottságának főtitkára is örömét fejezte ki a harcok ideiglenes leállításáról szóló hírek után.
Az Irán ellen indított háborúban több ezer ember halt meg több mint tíz országban. Iránban a megbízhatónak tartott amerikai HRANA jogvédő szervezet adatai szerint több mint 3600-an haltak meg, ebből 1701-en lehettek civilek. Izraelben legkevesebb húsz halálos áldozata volt az iráni és Libanonból érkező támadásoknak, míg az Öböl menti országokban több mint harminc. Az Egyesült Államok 13 katonát veszített, és több mint háromszázan megsebesültek. Irakban egy francia katona is meghalt. Libanonban az ország egészségügyi minisztériumának közlése szerint több mint 1700 ember halt meg az Izrael és Hezbollah közti harcokban.
Új tárgyalások kezdődnek, ha eljutnak odáig
A Fehér Ház szóvivője győzelemként jellemezte a pakisztáni közvetítéssel létrejött tűzszüneti megállapodást. A korábban az iráni rezsimtől feltétel nélküli megadást követelő Trump az AFP-nek nyilatkozva szintén „totális és teljes győzelemként” értékelte a tűzszünetet. A másik oldalon viszont az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács az iráni nép győzelmeként jellemezte a megállapodást, az ország alelnöke pedig kijelentette, hogy ezzel elkezdődött „Irán kora”, miután Trumpnak nem sikerült teljesen megsemmisítenie az iráni vezetést.
A pakisztáni közvetítéssel zajló tárgyalások végső szakaszába bevonták a Budapesten lévő Vance-t is, akinek a Fehér Ház szerint fontos szerepe volt. Vance az Orbán Viktorral tartott keddi sajtótájékoztatóján mondta is, hogy kapott egy üzenetet Steve Witkofftól, Trump különleges követétől és főtárgyalójától.
A tűzszünethez azonban több lap szerint Kína nyomásgyakorlása is kellett az iráni rezsim felé, amit Trump is megerősített az AFP-nek adott interjújában. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta, amikor egy sajtótájékoztatón kérdezték. Trump nem sokkal a bejelentés előtt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, valamint a pakisztáni vezérkari főnökkel folytatott telefonbeszélgetést.
A tűzszünet két hete alatt folytatnák le a békéhez szükséges tárgyalásokat. Pakisztán péntekre hívta meg a két felet Iszlámábádba, a Fehér Ház később jelezte, hogy szombat reggel kezdődhetnek meg a tárgyalások. A pakisztáni miniszterelnöki hivatal közlése szerint Maszúd Peszeskján iráni elnök szerdán napközben jelezte a pakisztáni kormányfőnek, hogy az iráni delegáció részt fog venni a béketárgyalásokon. Várhatóan Mohammad Bager Galibaf, az iráni parlament házelnöke vezeti majd a teheráni tárgyalócsapatot – írta a CNN az iráni ISNA hírügynökségre hivatkozva. Egy másik iráni hírügynökség, a Tasznim ugyanakkor arról cikkezett, hogy még nincs meg a delegációvezetőjük.
Amerikai oldalról Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője magyar idő szerint szerda este erősítette meg az amerikai lapok értesüléseit: Trump Witkoffot, a közel-keleti és orosz–ukrán tárgyalásokba szintén bevont vejét, Jared Kushnert, valamint J. D. Vance alelnököt küldi Iszlámábádba. Vance Budapestről előbb hazarepül az Egyesült Államokba, onnan megy majd Pakisztánba.
15 amerikai és 10 iráni pont = ?
Azonban szerda estére nagy lett a bizonytalanság, hogy kitart-e a tűzszünet, és nem csak a libanoni helyzet miatt. Az ellentmondó nyilvános kommunikációk miatt nem világos ugyanis, hogy a két fél milyen közös pontok mentén döntött közvetítőkön keresztül a tűzszünetről, és milyen alapokról indítaná a béketárgyalásokat.
Miután Trump hetekkel ezelőtt először beszélt arról, hogy a háttérben tárgyalások kezdődtek Iránnal, kiderült, hogy Washington egy 15 pontból álló békejavaslatot küldött Teheránnak. Ebben egy, a mostanihoz hasonló tűzszünet mellett az iráni atomprogram és az urándúsítás teljes leállítása, három fő atomlétesítményének felszámolása, a ballisztikusrakéta-program megszüntetése, a közel-keleti fegyveres szervezetek támogatásának leállítása, és természetesen a Hormuzi-szoros újranyitása szerepelt.
Irán egy tízpontos javaslatot küldött Pakisztánon keresztül az Egyesült Államoknak. Ennek egy verzióját a jelek szerint Trump elég jó tárgyalási alapnak tartott ahhoz, hogy beleegyezzen a tűzszünetbe. Viszont nem tudni, hogy mi van a még asztalon lévő javaslatban. A különböző lapokban megjelent cikkek szerint Teherán állítólag garanciákat akart arra, hogy Iránt nem fogják megtámadni a jövőben, a Hormuzi-szorost továbbra is az ellenőrzése alatt tartaná, az ország ellen bevezetett szankciók feloldását, a háborús károkért kártérítést, és minden fronton tűzszünet követelt, sőt, az urándúsítás jogát is fenntartotta volna. Ez utóbbi az AP cikke szerint azonban nem volt benne abban az angol nyelvű tervezetben, amit az iráni diplomaták újságírók között terjesztettek.
Trump azzal vádolta az amerikai média egy részét, aztán „csalókat és sarlatánokat”, hogy olyan javaslatokat és listákat terjesztenek iráni forrásokra hivatkozva, amelyeknek semmi közük a tárgyalásokhoz. Szerinte egyetlen javaslat elfogadható az Egyesült Államoknak, és csak arról tárgyalnak zárt ajtók mögött. Karoline Leavitt fehér házi szóvivő később azt mondta, hogy Irán eredetileg egy olyan 10 pontos tervvel állt elő, ami alapjaiban volt elfogadhatatlan nekik, ezt pedig Trumpék kidobták a kukába. Szerinte Irán ezután belátta, hogy egy, a realitásokkal számoló, módosított tervet kell küldenie az Egyesült Államoknak. Ezt tekintik a további tárgyalások kiindulási alapjának. Abszurdnak nevezte, hogy Trump bármikor elfogadna „egy olyan iráni kívánságlistát”, ami lehetővé tenné, hogy uránt dúsítsanak.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter írt a 15 pontos tervről is, de az szerepelt a Trump által is megosztott nyilatkozatában, hogy az Egyesült Államok elfogadta általános tárgyalási keretként a 10 pontjukat. A fő kérdés, hogy ezekben mi szerepel. A szerdai fejlemények mind arra utalnak, hogy a következő két hétben tervezett tárgyalások kimenetele egyelőre nagyon bizonytalan. Trump azt újból világossá tette, hogy milyen elvárásokkal ülnek az asztalhoz.
„Az Egyesült Államok szorosan együttműködik Iránnal, amelyről megállapítottuk, hogy olyan folyamaton ment keresztül, ami rendkívül eredményes rezsimváltáshoz vezet” – írta Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében fél nappal a tűzszünet bejelentése után. Az amerikai elnök szerint Irán nem fog több uránt dúsítani, és az Egyesült Államokkal együttműködve kiássák és eltávolítják „az összes mélyen eltemetett (B-2 bombázók által elrejtett) nukleáris »port«”. Azt írta, szigorú műholdas megfigyelés alatt tartják a területet, a támadás napja óta semmihez nem nyúltak. Trump az AFP-nek adott interjújában is közölte, hogy Irán dúsítotturán-készlete „tökéletesen el lesz rendezve”. Hegseth jelezte, hogy az elnök még mindig dönthet úgy, hogy a különleges alakulatok egységeit küldi az uránkészlet megszerzésére.
„Tárgyalunk és tárgyalni fogunk Iránnal a vámok és szankciók enyhítéséről. A 15 pont közül sokban már megegyezés született” – jelezte Trump, hogy nyitott az engedményekre is. Egy másik bejegyzésben arról írt, az Iránnak katonai fegyvereket szállító országokra az Egyesült Államokba értékesített valamennyi áru után 50 százalékos vámot vetnek ki, amely azonnal hatályba lép. „Kivételek és mentességek nem lesznek!” – írta.
Libanonban folytatódtak a harcok
A legnagyobb bizonytalanságot azonban tehát a libanoni helyzet jelenti. Bár a pakisztáni kormányfő a tűzszünetről szóló bejelentésében azt mondta, hogy az Libanont is érinti, és a harcok miatt menekülni kényszerült libanoniak már el is kezdtek készülni a visszatérésre az otthonaikba, Izrael cáfolta, hogy abbahagynák a Hezbollah elleni támadásokat.
Bejrútban a háború legnagyobb összehangolt támadását hajtották végre, tíz perc alatt száz célpontot támadtak. Sok célpont az IDF szerint civil térségekbe volt ágyazva, ami „része a libanoni civilek élő pajzsként való cinikus kihasználásának” a Hezbollah részéről. A libanoni egészségügyi minisztérium az AP szerint azt mondta, hogy 182-en meghaltak, 800-nál is többen megsebesültek az izraeli csapásokban.
A Times of Israel szerint a Hezbollah politikai ágának egy képviselője, Ibrahim el-Musszavi figyelmeztetett, Irán válaszolni fog rá, ha Izrael nem tartja magát a fegyverszünethez. Netanjahu már korábban jelezte, hogy a Hezbollah elleni csapásokra nem vonatkozik a tűzszünet, és később Trump is megerősítette, hogy azt teljesen külön kezelik. Az Egyesült Államok nem is hajtott végre csapásokat Libanonban a háború során.
A libanoni harcok leállításáért küzdő Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy szerinte az amerikai-iráni tűzszünet teljes mértékben vonatkoznia kellene Libanonra is, és a tárgyalásokban közvetítői szerepet játszott Egyiptom is kijelentette, hogy Izraelnek be kellene fejeznie a libanoni területek elleni támadásokat.
Az izraeli hadsereg annyit jelzett, hogy bár éjszaka jelentős támadásokat hajtottak végre iráni rakétaindító létesítmények ellen, a tűzszüneti bejelentés után felfüggesztették az Irán elleni támadásokat. Netanjahu szerda este viszont arról beszélt, hogy Izraelnek további céljai vannak Iránnal szemben, és ezeket akár megállapodás, akár újabb harcok útján is, de el kívánják érni. „Készen állunk arra, hogy bármikor folytassuk a harcot, ha szükséges.” Netanjahu azt mondta, hogy a tűzszünet Izraellel teljes összhangban lépett hatályba, és hogy országát nem érte meglepetésként.
„Ez a felkészülés az összes célunk eléréséhez vezető úton. Irán vereséget szenvedve, minden korábbinál gyengébb állapotban lép be ezekbe a tárgyalásokba” – mondta Netanjahu, azt állítva, hogy Izrael megsemmisítette Irán hadiiparát, és ígérete szerint ugyanezt teszik a dúsított uránkészletekkel is. „Akár megállapodás, akár újabb harcok révén” – mondta.
A Hormuzi-szoros megnyílt, de nagy a bizonytalanság
A tűzszüneti megállapodás részeként Teherán vállalta, hogy megszünteti a Hormuzi-szoros blokádját, ami főleg a közel-keleti olajtól és földgáztól erőteljesen függő ázsiai országokban okozott válságot, de az egész világgazdaságra nézve éreztette hatását. Aragcsi az X közösségi oldalon közzétett közleményében jelezte, hogy „két hétig lehetséges a biztonságos áthaladás a Hormuzi-szoroson, az iráni fegyveres erőkkel koordinálva, és a technikai korlátokat figyelembe véve”.
Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit is jelent. A Tasznim iráni hírügynökség közlése szerint Irán és Omán áthaladási díjat tervez beszedni a tűzszünet két hete alatt a szoroson áthaladó hajóktól, amit a Fehér Ház szerda este kizártnak nevezett. Trump arra is tett utalást, hogy a szorost majd az Egyesült Államokkal közösen felügyelheti Irán, ez a Fehér Ház szerint viszont csak a béketárgyalások során merülhet fel. A Wall Street Journal értesülései szerint az iráni haditengerészet azt közölte szerda reggel a szoros közelében horgonyzó hajókkal, hogy csak az engedélyükkel haladhatnak át az útvonalon. Erre később az iráni Forradalmi Gárda is ráerősített.
A szoros két oldalán nagyjából nyolcszáz tankerhajó és több száz konténerszállító és egyéb teherhajó várakozik az áthajózásra, de egyelőre nincsen nagy mozgás. Mindössze az említett görög és libériai zászló alatt hajózó, Iránból indult két hajó haladt át a szoroson. Szakértők szerint nagy a bizonytalanság és egyelőre nem várható, hogy a szorosban azonnal újraindul a hajóforgalom. Több hajótársaság is jelezte, hogy még várnak az áthajózással, amíg megtudják, pontosan milyen feltételekkel lehet azt végrehajtani.
Miután az iráni médiában megjelentek olyan hírek, hogy a libanoni helyzet miatt megint lezárták a szorost, Leavitt szerda délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, egy ilyen lépés teljességgel elfogadhatatlan lenne. Szerinte ugyanakkor más jelent meg erről nyilvánosan, mint amit Trumpnak üzentek az irániak, és a szorosnak nyitva kell maradnia. Szakértők szerint szerdán végül tizenegy hajó haladt át a szoroson, nem sokkal több, mint a korábbi napokban.
A piacokon rögtön érződött a hatása
A hajók kivárása ellenére a tűzszünetről szóló bejelentés után a kőolaj világpiaci ára közel 15 százalékot csökkent, az ázsiai és európai tőzsdék pedig emelkedni kezdtek. A brent olaj hordónkénti ára, ami az elmúlt hetekben száz dollár fölé emelkedett, 94 dollár alá csökkent. A német DAX és a francia CAC 40 öt és négy százalékkal emelkedett, míg a brit FTSE 100 két százalékkal, míg az összeurópai Stoxx 600 index négy százalékkal, ami a legnagyobb emelkedés több mint négy éve. A japán Nikke 225 több mint öt százalékkal, a dél-koreai Kospi 7,5 százalékkal emelkedett, míg a hongkongi Hang Seng 3,1 százalékkal.
A tűzszünet hírére egy hónapos csúcsra, 375 forintig erősödött a forint az euróval szemben. Ez az érték később 377-378 forinton stabilizálódott. A tőzsdén is érezni lehetett a pozitív hangulatot, a BUX index reggel 2 százalékkal erősödött. Hogy mely értékpapírok hajtják most a növekedést, és mi befolyásolja még a hazai papírok és a forint helyzetét, arról itt olvashat.
A piacok várakozása egyértelmű, azonban sok függ attól, hogy kitart-e a tűzszünet Iránra vonatkozó része, a Libanonban folytatódó harcok hogyan befolyásolják a pakisztáni tárgyalások szombati kezdetét, és felpörög-e a hajóforgalom a Hormuzi-szoroson.
