„Nem megyünk sehova” – mondta az amerikai védelmi miniszter, aki szerint Iránnak ki kéne küldenie a postagalambjait
Irán 47 éven át fenyegetést jelentett az Egyesült Államokra, de többé nem fog – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. Ez volt a Pentagon első sajtóértekezlete azóta, hogy Donald Trump elnök kedden bejelentette az irániakkal kötendő, pakisztáni közvetítéssel létrejött tűzszünetet. Hegseth erre kitérve azt mondta, Trump történelmet írt, Irán pedig „fegyverszünetért könyörgött”. Az amerikai erők végül „megtizedelték Irán hadseregét” szerinte.
„Nagy nap ez a világbékének” – mondta Hegseth, nem spórolva a grandiózus jelzőkkel, mondván nagy V betűs győzelem (angolul: victory) volt ez. Szerinte az iráni hadsereg évekre harcképtelen lett. Hozzátette, a világ legnagyobb terrortámogató állama nem volt képes megvédeni se magát, se lakosait, se területét. Az amerikai haderő leradírozta az iráni haditengerészetet és légierőt, uralva a légteret.
Hegseth szerint rendkívüli nyomás nehezedett Iránra, ezért fogadta el a rezsim a tűzszünetet. Megerősítette azt, amivel Trump is fenyegetett egy napja, durván szembe menve a nemzetközi joggal: hogy következőnek az ország erőműveit, hídjait, olaj- és energiainfrastruktúráját támadták volna. Mindezt évtizedekbe telt volna újraépíteni, de az iráni vezetők felismerték, hogy jobb lesz megegyezni. Hozzátette még: „Trump elnöknek hatalmában volt, hogy megbénítsa Irán teljes gazdaságát percek alatt, de a könyörületet választotta.”
Miután felsorolta, milyen magas rangú irániakat öltek meg a hadjáratban, rátért arra, hogy Irán nukleáris leszerelése volt a fő cél a kezdetektől. Szerinte a fegyverszünet hozhatja el az „igazi békét és igazi megállapodást”. A minisztériuma elvégezte a dolgát, de készenlétben áll továbbra is. Izraelt „bátor, készséges és alkalmas szövetségesnek” nevezte, a világ többi részére pedig az „úgynevezett” szövetséges kifejezést használta – utalva rá, hogy nem segítettek be katonailag legalább a Hormuzi-szoros megnyitásában.
„Nem megyünk sehova” – mondta Hegseth később egy újságírói kérdésre. Szerinte az amerikai csapatok a térségben maradnak, és biztosítják, hogy Irán betartja a tűzszüneti előírásokat.
A katonáknak készenlétben és éberségben kell lenniük, hogy „készek legyenek újraindítani egy pillanat alatt” a harcot. Irán szerinte engedni fogja a hajókat átmenni a Hormuzi-szoroson, amit még a háború elején lezárt. A tájékoztatón többször is elhangzott, az amerikaiak szerint a szoros jelenleg nincs lezárva.
Az irániak dúsított uránjáról azt mondta a miniszter, hogy azt át kell adniuk, vagy olyan bombázás jön, mint a 2025-ös nyári 12 napos háború során. Ekkor az USA Izraellel közösen bombázta majdnem két héten át az iráni atomlétesítményeket. Rákérdeztek arra is, más-e az Iránt vezető csoport, mint az elmúlt 47 évben volt. Hegseth szerint „az emberek egy új csoportja”, akiknek új számításaik vannak arról, mit érhetnek el tárgyalásokkal.
Arra, hogy Irán még a tűzszünet hatályba lépése után is indított támadásokat a környező országok ellen, Hegseth azt mondta, Amerika folyamatosan monitorozza ezeket. Ugyanakkor tanácsos lenne Iránnak „elküldeni a postagalambot a csapataihoz”, hogy állítsák le a támadásokat. Szerinte a fegyverszünetek életbe lépése mindig időt igényel, de hiszi, hogy fenn fogják tudni tartani.
Felmerült, hogy Trump fenyegetésének megfelelően az Egyesült Államok szétlőtte-e volna Irán civil infrastruktúráját. Hegseth szerint megvolt nekik a célpontlista hidaktól az erőművekig, még az olajexport számára fontos Harg-sziget is. Ez a fenyegetés vitte rá Iránt arra, hogy leüljön tárgyalni.
A vezérkari főnök szerint ez csak szünet
Dan Caine amerikai vezérkari főnök a háborúban meghalt 13 amerikai katonára emlékezett meg először: „Hálásak vagyunk mindegyiküknek, és továbbra is gyászolni fogjuk az elvesztésüket.” Felidézte Trump katonai céljait, amiket sikerült elérni: Irán ballisztikusrakéta- és drónképességeinek, haditengerészetének és védelmi iparának elpusztítása. Ezt 38 nap alatt véghez vitték.
A vezérkari főnök üdvözölte a fegyverszünetet, de hozzátette, az csak egyfajta szünet a harcokban. Az amerikai erők készenlétben maradnak, hogy folytassák a háborút „ugyanazzal a sebességgel és pontossággal, amit az elmúlt 38 napban bemutattunk”.
Caine külön kitért arra a merész mentőakcióra, amivel egy Irán területén lezuhant amerikai repülő legénységét igyekeztek kimenteni. Ez szerinte „közvetlen példa” volt az amerikai hadsereg bátorságára, megmutatta a haderő szívét-lelkét. Hozzátette, ugyanakkor nem lepte meg, mire képesek az amerikai katonák.
A BBC rövid elemzésében arról írt, sok kérdés megválaszolatlanul maradt a sajtótájékoztató után. Például milyen körülmények között indítanák újra a csapásokat Irán ellen. Hegseth azt mondta, rezsimváltás volt Iránban, azért tárgyalnak, szakértők szerint ugyanakkor akár még keményvonalasabb figurák is hatalomra kerülhetnek Iránban. Kérdés még, hogy fogja az Egyesült Államok biztosítani az Iránban lévő uránt, ahogy az is, a Libanonban tovább folyó háború milyen hatással lesz az iráni békefolyamatra.
