Donald Trump amerikai elnök vasárnap megfenyegette Iránt, hogy ha 48 órán belül nem nyitja meg a Hormuzi-szorost, akkor az Egyesült Államok megsemmisít több iráni erőművet, kezdve a legnagyobbakkal. Irán a fenyegetésre fenyegetéssel válaszolt, az iráni parlament elnöke azt írta, ha az erőműveket támadás éri, Irán helyrehozhatatlan károkat okoz majd a Perzsa-öböl térségének létfontosságú infrastrukturális létesítményeiben.
Trump nyilatkozata óta több nemzetközi jogász is felhívta a figyelmet, hogy az erőművek civil létesítménynek számítanak, ilyeneket támadni pedig háborús bűncselekménynek számít.
Rachel VanLandingham Southwestern Law School professzora és az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának korábbi nemzetközi jogi tanácsadója az AP hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a civil lakosságnak szándékosan túlzott szenvedést okozni a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek számít, az energetikai infrastruktúra elleni támadás pedig pont ilyen szenvedést okoz. A háborúban álló felek általában azzal próbálják igazolni az erőművek és energiahálózat elleni támadásokat, hogy az energiát az ellenséges hadsereg használja fel. VanLandingham szerint vannak olyan erőművek, amelyeket igazoltan használ a civil lakosság és a hadsereg is, azonban még ezeket is csak akkor szabad célba venni a nemzetközi jog szerint, ha a támadás jelentette stratégiai előny meghaladja a civilek számára okozott kárt. Ezt persze elég nehéz mérlegelni.
Luis Moreno Ocampo, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze korábban a BBC-nek szintén azt nyilatkozta, hogy az erőművek akkor is civil létesítménynek számítanak, ha a hadsereg is használja a bennük előállított energiát. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki 2024-ben az orosz védelmi miniszterrel és a hadsereg vezetőivel szemben, miután az ukrán energiahálózatot bombázta az orosz hadsereg. Oroszország azóta is támadja az ukrán energiahálózatot, emiatt januárban Kijevben alig volt lakás, amiben volt fűtés és áram, de a Barátság kőolajvezetéket is orosz támadás érte, Ukrajna pedig Oroszországban támadta az olajipar létesítményeit. Az iráni háború során pedig már Izrael és az Egyesült Államok is lőtt olajipari célpontokat.
