Egy egész civilizáció megsemmisüléséről beszélő Trump már nem tudja hova fokozni az Irán elleni fenyegetést, az ultimátumának határideje pedig lejár
Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint keddről szerdára virradó éjszakára adott egy többször is kitolt határidőt Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, már múlt héten azzal fenyegetve meg Teheránt, hogy máskülönben az iráni erőművek és hidak megsemmisítésével „visszabombázza a középkorba” az országot. Kedden még tovább ment.
„Egy egész civilizáció fog meghalni ma éjjel, és soha többé nem tér vissza. Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de valószínűleg meg fog” – írta a Truth Social-oldalán arra az esetre, ha nem lesz valamilyen megállapodás.
Egy nappal korábban arról beszélt, hogy „minden híd meg lesz semmisítve” és „minden erőmű üzemen kívül lesz, égve, robbanva, és soha többet nem lehet használni” azokat. „Teljes rombolás” – tette hozzá újságíróknak nyilatkozva a Fehér Házban.
A jogi szakértők által minimum lehetséges háborús bűncselekménynek ítélt támadássorozat megakadályozására a háttérben közvetítők útján másfél hete tárgyalások zajlanak Teherán és Washington között. „Most, hogy teljes és totális rezsimváltás van, ahol más, okosabb és kevésbé radikalizált elmék kerülnek előtérbe, talán valami forradalmian csodálatos dolog történhet, ki tudja?” – írta erről a lehetőségről Trump.
Az iráni rezsim egy tízpontos tervezetet küldött az amerikaiaknak, amit Trump hétfőn jelentős lépésként jellemzett, de egyben közölte, hogy az „nem elég jó”. A Pakisztánon, Egyiptomon és Törökországon keresztül zajló megbeszélések a pakisztáni iráni nagykövet keddi közlése szerint „pozitívak és produktívak” voltak, és „kritikus, érzékeny részhez” érkeztek.
Az amerikai sajtóban megjelent információk szerint a közvetítők nem túl optimisták, és nem látják úgy, hogy sikerülhet elérni egy megállapodást a Trump által megszabott határidőre. Vannak ugyan tárgyalások, de nem úgy tűnik, hogy jól haladnának, írta a BBC is.
Teherán visszautasított egy 45 napos tűzszüneti javaslatot, mert attól tartanak, hogy a Trump-kormány újra támadni fogja az országot, miközben zajlanak a két fél közötti tárgyalások. Az iráni Forradalmi Gárda kedden azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy évekig nem jutnak majd közel-keleti olajhoz és földgázhoz, ha Trump megindítja a támadásokat az iráni polgári infrastruktúra ellen.
Az izraeli hadsereg kedden arra figyelmeztette az irániakat, hogy az elkövetkező 12 órában ne utazzanak vonattal Iránban, és maradjanak távol a vasúti sínektől, mert azzal az életüket veszélyeztetnék. A figyelmeztetés iráni idő szerint este kilenckor ér véget, hat és fél órával a Trump által meghatározott határidő előtt.
Benjámin Netanjahu este aztán azt mondta, hogy a Forradalmi Gárda által használt hidakra és vasútvonalakra mértek csapást. Az izraeli kormányfő kijelentette, hogy a csapások „nem az iráni népet célozták meg”. Az izraeli hadsereg szerint nyolc olyan hidat támadtak meg, amelyeket fegyverek és katonai felszerelések szállítására használtak.
Közben az Egyesült Államok az iráni olajexport több mint 90 százalékát lebonyolító Hárg-szigeten lévő katonai célpontok ellen hajtott végre támadásokat. A sziget egyike azoknak a lehetséges célpontoknak, amit a Trump-kormány a térségbe vezényelt tengerészgyalogosok bevetésével elfoglalhat, ha a szárazföldi beavatkozás mellett is dönt.
J. D. Vance az Orbán Viktor magyar kormányfővel tartott budapesti sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az amerikaiak nagyrészt elérték a céljaikat, de szeretnék, ha Irán nem tudna több fegyvert gyártani. A háborúnak Vance szerint hamarosan vége, a befejezés viszont az irániaktól függ. Irán vagy úgy dönt, hogy „normális országként kíván működni, és nem finanszírozza a terrorizmust”, vagy a másik opció az, hogy az irániak nem ülnek le tárgyalni, de akkor Vance szerint elég rossz lesz nekik. Vance azt mondta, Trump 12 órát adott – akkor még pont fél nappal voltak a határidő vége előtt –, ezt nem befolyásolják a Hárg-sziget katonai célpontja elleni támadások.
A Hormuzi-szoros megnyitását hetek óta nem tudják elérni
Az Irán ellen február 28-án megindított háború kezdetén Trump azt mondta, hogy a harcok négy-öt hétig fognak tartani, és az elmúlt hetekben többször is kijelentette, hogy Iránt már legyőzték. Közben viszont több ezer tengerészgyalogost és katonát küldenek a térségbe, felvetve a lehetőségét, hogy szárazföldi támadást indítanak az ország ellen. A Trump-kormányzat hetek óta nagy sikerként jellemzi az iráni rakétarendszerek és dróninfrastruktúra elleni támadásokat, de az iráni rezsim öt hét elteltével is képes támadni Izraelt, valamint az Öböl menti országokat.
Teherán azonban a legnagyobb károkat a Hormuzi-szoros lezárásával érte el. A legfontosabb kőolajszállító útvonal megbénítása komoly belpolitikai problémákat okozott a már most a novemberi félidős kongresszusi választásokra készülő Fehér Háznak és a Republikánus Pártnak, mivel meredeken emelkedni kezdett az üzemanyag ára az amerikai benzinkutakon is.
A térségbeli olaj- és gázszállítások fennakadása miatt egyre súlyosabb hatásai vannak a világgazdaságra és az emberek életére szerte a világon, főleg Ázsiában és egyre inkább Európában. Az olajár emelkedése mellett a világ műtrágya- és élelmiszerkrízistől is tart, és iparágak egész sora érzi meg a Hormuz-i szoros lezárását, amin az iráni rezsim csak néhány kiválasztott, például kínai és indiai tankert engedett át.
Többször lefújta már, de most a fenyegetéseket is feltekerte
Trump először március 21-én fenyegette meg az iráni rezsimet azzal, hogy az Egyesült Államok „megtámadja és porig rombolja a különböző ERŐMŰVEIKET, KEZDVE A LEGNAGYOBBAL”, de a belengetett támadást végül fél nappal a határidő lejárta előtt elhalasztotta. Az amerikai elnök akkor öt napot adott Teheránnak, majd négy nappal később újabb tíz nappal eltolta, április 6-ra, végül vasárnap a közösségi oldalán egy káromkodásokkal teletűzdelt posztban újabb egy napot adott Iránnak:
„Iránban a kedd egyszerre lesz az Erőmű Napja és a Híd Napja. Ilyen még nem volt!!! Nyissátok már meg azt a kibaszott szorost, ti őrült rohadékok, vagy a pokolban fogtok élni – CSAK FIGYELJETEK”. Trump hétfőn és kedden folytatta fenyegetéseit Teheránnal szemben, miközben a háttérben folytak a tárgyalások. „Ma este kiderül, ez a világ hosszú és bonyolult történelmének egyik legfontosabb pillanata” – írta.
A Trump által belebegtetett támadások háborús bűncselekménynek számíthatnak – figyelmeztetett jogi szakértők sora. A Telexnek még Trump első fenyegetései után Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi joggal foglalkozó egyetemi docense kijelentette, hogy a polgári erőművek elleni támadás „egyértelműen háborús bűncselekmény, és még emberiesség elleni bűncselekmény is lenne egyben”, mert Trump fenyegetése általánosságban az energetikai infrastruktúra ellen irányult, ami alapvetően a polgári javak körébe tartozik. Ha egy erőmű kizárólag, vagy elsődlegesen katonai infrastruktúrához szolgáltat energiát, akkor elméletileg lehet legitim katonai célpont, feltéve, ha meg lehet úgy támadni, hogy az ne okozzon aránytalan veszteséget a polgári lakosság körében – mondta a szakértő.
A döntő dolog, hogy kifejezetten az erőművekre irányult a fenyegetés – mondta Hoffmann. A szakértő szerint önmagában az olaj- és gázinfrastruktúra elleni támadás még talán megindokolható lehet, de „amikor a lakosság túléléséhez feltétlenül szükséges javakat előállító létesítményeket támadnak, az teljesen egyértelműen nem lehet jogszerű”. A Politico értesülései szerint a Pentagon az elmúlt napokban kiszélesítette a lehetséges célpontok listáját olyan létesítményekre, amelyek a hadseregnek és a polgári lakosságnak is biztosítanak üzemanyagot és áramot, hogy így kerüljék meg, hogy háborús bűncselekményekkel vádolják a Trump-kormányt.
Trump azonban arról beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodást kötni, akkor „minden egyes áramtermelő erőművüket keményen, és feltehetően egyszerre támadni fogjuk”. Ez „a legsúlyosabb háborús bűncselekmény lenne” – írta az amerikai fegyveres erők két volt magas rangú jogásza a Just Security oldalon, arra hívva fel a figyelmet, hogy a támadásokat végrehajtó amerikai katonákat is kényes helyzetbe hozná, és akár ellenük is eljárást lehetne indítani.
Közben Trump magas rangú tanácsadói az elmúlt napokban a Wall Street Journal értesülései szerint azt mondták az elnöknek, hogy az erőművek és a hidak jogos katonai célpontok, mert ezeken keresztül tönkreteszik az ország rakéta- és nukleáris programját. A lap cikke szerint Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter volt az egyik, aki ilyen jogi magyarázatot adott a polgári célpontok elleni támadásra. Egy fehér házi tisztviselő közölte, hogy az erőművek azért is legitim célpontok, mert megsemmisítésük lázadást szíthat az iráni vezetés ellen, és nehezíti atomfegyver kifejlesztését.
A Politico szerint ennek ellenére vita van az amerikai védelmi minisztériumon belül arról, hogy mi számíthat jogos célpontnak, és hol lehet meghúzni a határt a polgári és katonai célpontok között. Trump például azzal is fenyegetőzött, hogy a tengervízből ivóvizet gyártó sótalanítóüzemek ellen is támadást indítanak, amit a Politico cikke szerint azért lehetne katonai célpontnak tekinteni, mert a katonák is isznak vizet. Trump hétfőn kijelentette, hogy egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy háborús bűncselekményre adna parancsot.
Sőt, arról beszélt, hogy szerinte az irániak hajlandóak meghozni ezt az áldozatot a szabadságukért. Aztán azt állította, több olyan üzenetet elfogtak, ahol az irániak, akiknek a házaik mellett csapódtak be a bombák, azt mondták, hogy „kérlek, bombázzatok tovább”, amikor pedig elmennek anélkül, hogy ezeket a régiókat is bombázták volna, azt mondták, hogy „kérlek, gyertek vissza”.
Meddig lehet ezt húzni?
Mindeközben Pakisztán közvetítésével, Egyiptom és Törökország segítségével folyamatosan zajlottak a közvetett tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között. Az Axios forrásai szerint a három ország külügyminiszterei olyan bizalomerősítő csomagot próbálnak összehozni, amivel elérhetik, hogy Trump újra elhalassza az ultimátumát. Erről szombaton az amerikai tárgyalásokat vezető Steve Witkoff különleges amerikai követtel és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel is folytattak telefonbeszélgetéseket, de áttörést nem sikerült elérni – írta az Axios.
A lapnak egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő azt mondta, az elnök nem fogja megindítania a támadást, ha úgy látja, hogy sikerülhet megállapodni, de „ő egyedül hozza meg a döntést”. Egy védelmi tisztviselő viszont azt mondta, szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy újra lenne halasztás. A lapnak egy másik tisztviselő egyenesen kijelentette, hogy „az elnök a legvérszomjasabb, mint egy veszett kutya”, és Hegseth és Marco Rubio amerikai külügyminiszter sokkal visszafogottabb nála.
A tárgyalások kezdetén arról érkeztek hírek, hogy Washington egy 15 pontból álló békejavaslatot küldött Teheránnak, amiben az iráni atomprogram és az urándúsítás teljes leállítása, három fő atomlétesítményének felszámolása, a ballisztikusrakéta-program megszüntetése, a közel-keleti fegyveres szervezetek támogatásának leállítása, és természetesen a Hormuzi-szoros újranyitása szerepelt. Emellett tűzszünetben gondolkoztak volna.
Irán hétfőn visszautasított egy azonnali tűzszünetről szóló javaslatot. Az Axios vasárnapi értesülései szerint a pakisztáni közvetítéssel zajló tárgyalásokon egy 45 napig tartó tűzszünet lehetőségét vizsgálták, amely alatt folytatnák a tárgyalásokat a végső megoldásról. A Reuters információi szerint pedig a javaslat egy azonnali tűzszünetről és a Hormuzi-szoros megnyitásáról szólt, amit 15-20 napon belül béketárgyalások követtek volna.
Teherán egy 10 pontos javaslattal válaszolt, amelyben a háború végső lezárását követelték. Ennek pontos részleteit egyelőre nem lehet tudni. A New York Timesnak két iráni tisztviselő azt mondta, Teherán garanciákat akar arra, hogy Iránt nem fogják újra megtámadni, valamint azt, hogy Izrael állítsa le az Iránnal szövetséges libanoni Hezbollah elleni támadásokat. Cserébe Irán feloldaná a Hormuzi-szoros blokádját. A szorost a javaslatuk szerint Ománnal közösen ellenőriznék, kétmillió dolláros áthaladási díjat szedve be a hajóktól, amit a két ország megosztana egymás közt. A pénzt az amerikai–izraeli támadásokban megsemmisített infrastruktúra újjáépítésére használnák fel.
Trump hétfőn „jelentős lépésként” jellemezte az iráni javaslatot, de hozzátette, hogy az „még nem elég jó”.
Az amerikai elnök közölte, hogy egy új iráni vezetéssel tárgyalnak, akik „okosabbak, eszesebbek és szerintem kevésbé radikálisak”, és jóhiszeműen tárgyalnak az Egyesült Államokkal. Egy volt iráni diplomata, Amir Muszavi, akit tájékoztattak az iráni tervezetről, a New York Timesnak azt mondta, Teherán azt követeli, hogy az amerikai kongresszus zárja le az iráni háborút, valamint a kongresszus és az ENSZ jóváhagyásával fizessenek háborús kártérítést. A kongresszus bevonását azért akarják, mert „nem bíznak Trumpban és kormányzatában”.
Egy amerikai kormányzati tisztviselő az Axiosnak azt mondta, hogy az iráni javaslatot maximalistának tartják, de inkább tárgyalási játszma részének, és nem elutasításnak tekintik. A két fél közötti közvetítők pedig jelezték, hogy a javaslat átalakításán és kiegészítésén dolgoznak az irániakkal, és arról is győzködték a Fehér Házat, hogy az iráni döntéshozatal lassú, és a határidő újabb kitolására lehet szükség.
Amerikai részről Witkoff mellett Donald Trump veje, a semmilyen kormányzati pozícióban nem lévő Jared Kushner vett részt a tárgyalásokban. Valamint J. D. Vance alelnök, aki a New York Times és a Politico értesülései szerint készenlétben áll arra, hogy személyesen találkozzon iráni tisztviselőkkel, ha a háttérben folyó tárgyalások eredményesek lesznek. A Times cikke szerint az is előfordulhat, hogy módosítják az alelnök budapesti útját, ha az iráni tisztviselők beleegyeznek egy találkozóba.
Vance a Budapesten tartott sajtótájékoztatóján mondta is, hogy éppen kapott egy üzenetet Witkofftól, de a tartalmát nem osztotta meg. Arról is beszélt, hogy biztosak abban, hogy Teherán választ fog adni a Trump által megszabott határidőig. „Remélem, a megfelelő választ adják”, szerinte a labda most az iráni térfélen van.
