Cikkünk folyamatosan frissül!
Kamal Harazi, a Legfelsőbb vezető hivatalának külpolitikai tanácsadója egy a CNN-nek adott interjúban azt mondta, hogy az iráni kormány felkészült arra, hogy hosszú háborút vív az Egyesült Államokkal. Azt mondta, az Öböl-országokat azért támadják, hogy azok rávegyék Donald Trumpot, hogy hátráljon ki a konfliktusból.
„Nem látok többé teret a diplomáciának” – mondta Harazi hétfőn a CNN-nek. „Nincs helye, hacsak a gazdasági nyomás nem fokozódik olyan mértékben, hogy más országok is beavatkoznak, hogy garantálják az amerikaiak és izraeliek Irán elleni agressziójának megszüntetését” – mondta Harazi.
A külpolitikai tanácsadó elkerülhetetlennek látja, hogy mások is beavatkozzanak, mert a háború látható gazdasági nyomással jár, nő az infláció és energiahiány alakul ki, ami kikényszeríti a következő lépéseket. Ez már érezhető is, az olaj ára felszökött, és szinte teljesen lebénult az Irán által ellenőrzött Hormuzi-szoroson a kereskedelem.
Amióta az Egyesült Államok és Izrael elindította a háborút, Irán számos ország ellen indított légicsapást a Közel-Keleten. Teherán azt állítja, hogy az Egyesült Államok érdekeltségeit veszi célba az Öböl-országokban, de lakóépületek és repülőterek is ismételten támadások célpontjai lettek.
Az iráni női futballválogatott öt tagja védett házba került Ausztráliában, miután a csapat kiesett az Ázsia-kupáról, írta a BBC.
A kiesés után a csapat hazafelé tartott, de sokan féltették a futballistákat, amiért azok nem énekelték az iráni himnuszt a múlt héten, a Dél-Korea ellen vívott mérkőzés előtt. Egy iráni konzervatív véleményvezér háborús árulóknak nevezte a játékosokat, és súlyos büntetést kért rájuk.
A vasárnapi mérkőzésük után több száz iráni szurkoló skandálta azt a szövetségi kapitánynak, hogy: „Mentsétek meg a lányainkat.” A BBC cikkéből kiderül, hogy hétfőn a csapat szállodájában több aktivista is megjelent, feltehetőleg meg akarták győzni a játékosokat, hogy ne térjenek vissza Iránba. Többen ugyanakkor attól tartottak, hogy ha nem mennek haza, akkor a családtagjaikon áll bosszút az iráni rezsim.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Socialön szólította fel Ausztráliát, hogy adjanak menedékjogot az iráni futballistáknak. Azt írta, ha nem teszik, akkor az Egyesült Államok fogja befogadni őket. Egy újabb bejegyzésében viszont már arról írt, hogy öt játékos már védelem alatt áll, és a többiek is hamarosan az alá kerülnek.
Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma azt közölte, hogy 15 ballisztikus rakétát lőttek ki rájuk hétfőn, ebből 12-t elpusztítottak, három pedig a tengerbe zuhant.
A háborús konfliktus kipattanása óta az Egyesült Arab Emírségeket több mint 1400 támadás érte – ebbe beleszámították a drónokat, robotrepülőket, rakétákat is – , ezek túlnyomó többségét hatástalanították az ország védelmi erői.
Az Emírségek genfi ENSZ-nagykövete, Dzsamal al-Musarah elfogadhatatlannak nevezte, hogy a polgári infrastruktúra elemei, sótalanító és energiatermelő létesítményeket is célba vett Irán. Ezek a támadások négy civil halálával jártak, és 114-en könnyebben megsérültek.
Al-Musarah korábban arról is beszélt, hogy a konfliktusban nem akarnak részt venni, és a területükről nem indítanak semmilyen támadást Irán ellen.
(Guardian)
Arra a kérdésre, hogy fontolóra venné-e amerikai katonák küldését Iránba az uránkészletek biztosítása érdekében, Donald Trump azt mondta a New York Postnak: „Még nem hoztunk döntést erről. Még a közelében sem vagyunk.”
Azt is megismételte, hogy nem elégedett azzal, hogy Modzstaba Hameneit választották meg Irán legfőbb vezetőjévé.
Kína utoljára 2022 márciusában emelte meg akkora mértékben a kiskereskedelmi benzin és dízel szabályozott ársapkáját, mint hétfőn. Az országban, mely a világ második legnagyobb kőolajfogyasztója, keddtől tonnánként 695 jüannal (34 000 forint) emelkedik meg a benzin és 670 jüannal (33 000 forint) a dízel ársapkája. Ez a benzin esetében 8,5, a dízel esetében pedig 9,5 százalékos emelkedést jelent.
A kínai üzemanyagárak emelkedéséről bővebben itt olvashatnak.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter arról számolt be, hogy egy éjszakai légicsapásban megölték a Hezbollah egyik regionális hadosztályparancsnokát, és több mint egymillió libanoni civil engedelmeskedett az izraeli evakuációs figyelmeztetésnek.
Kác bejelentette, hogy Abu Husszein Ra'abot, a Naszr egység vezetőjét ölték meg az éjszakai légicsapásban.
Kác azt mondta, hogy adataik alapján a libanoni főváros, Bejrút déli vonzáskörzetében 650 ezer libanonit evakuáltak, itt van a Hezbollah egyik központja, míg 500 ezer ember Dél-Libanont hagyta el. A tervezett légicsapások előtt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) négy nagy körzet kiürítését írták elő Bejrút déli részén.
„Az Epikus Hiba hadművelet 9 napja telt el, az olajárak megduplázódtak, miközben minden árucikk ára az egekbe szökik. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok az olaj- és nukleáris telephelyeink ellen áskálódik abban a reményben, hogy megfékezheti a hatalmas inflációs sokkot. Irán teljes mértékben felkészült. És mi is sok meglepetéssel készülünk” – írta az X-en Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, aki posztjához egy olyan táblázatot is mellékelt, amelyen a szénhidrogének emelkedő árai láthatók.
Aragcsi a posztjában az iráni ellen indított támadás amerikai nevét, az Operation Epic Fury-t (Epikus Düh hadművelet), fordította ki Operation Epic Mistake-re (Epikus Hiba hadművelet).
A Közel-Kelet a szénhidrogének mellett a műtrágyák piacán is jelentős szereplő. Egyrészt a térség országai nyersanyagot termelnek, amelyekre nagy kapacitású gyárakat telepítettek, másrészt a globális kereskedelem 25-35 százaléka a Hormuzi-szoroson megy át. Most inkább csak menne, mert Irán az ellenőrzése alatt tartja a tengeri átjárót, szinte teljesen megbénítva a kereskedelmet.
Irán az egyik népszerű műtrágya, a karbamid negyedik legnagyobb exportőre Oroszország, Egyiptom és Szaúd-Arábia után. Ha Irán nem szállít, azt megérzi a piac, de a szaúdi exportot is érzékenyen érinti a szoros lezárása. Az egyiptomi karbamidárak, amelyek az iparágban jó viszonyítási pontnak számítanak, a konfliktus kezdete óta több mint egyharmaddal emelkedtek, és a műtrágyákban használt kén ára is megugrott.
Az energiainfrastruktúra elleni támadások miatt a legnagyobb katari műtrágyás cég is visszafogta a termelést, mert nem látja biztosítottnak a gyártáshoz szükséges földgázszolgáltatást. Ez szintén megütötte a kínálati piacot.
„A Hormuzi-szoros elengedhetetlen a globális élelmiszer-termeléshez. A műtrágyák nem csupán egy újabb árucikk, a globális élelmiszer-termelés közel fele tőlük függ” – mondta a CNN-nek a múlt héten Svein Tore Holsether, a norvég Yara International vegyipari vállalat vezérigazgatója.
(CNN)
Donald Trump felszólította Ausztráliát, hogy adjon menedékjogot Irán női focicsapatának, akiknek a biztonsága miatt az Ázsia-kupán való részvételük óta kezdett nőni az aggodalom. Miután a játékosok az egyik meccsen nem énekelték Irán himnuszát, az iszlám köztársaság állami médiája árulónak nevezte őket, és sokan attól tartanak, hogy Iránba visszatérve megbünteti őket a rezsim.
„Ausztrália szörnyű humanitárius hibát követ el azzal, hogy engedi az iráni női labdarúgó-válogatottnak, hogy visszatérjen Iránba, ahol valószínűleg megölik őket” – írta az amerikai elnök a Truth Socialön. Trump azt írja, ha Ausztrália nem teszi, majd az Egyesült Államok befogadja a megfenyegetett sportolókat.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország az Európai Unió Aspides nevű haditengerészeti missziója keretében két fregattot küld a Vörös-tengerre. Egy már a térségben van, ehhez csatlakozik majd még egy. A franciák összesen nyolc hadihajót, a repülőgép-hordozó csoportot és két helikopterhordozót telepít a régióba.
„Egy tisztán védelmi, tisztán kísérő misszió létrehozásán dolgozunk, amelyet mind európai, mind nem európai államokkal együtt kell előkészíteni, és amelynek célja, hogy a konfliktus legintenzívebb szakaszának befejezése után a lehető leghamarabb lehetővé tegye a konténerhajók és tankerek kíséretét a Hormuzi-szoros fokozatos újranyitásához” – mondta Macron, miután Cipruson találkozott Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnökkel és Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel.
Az Európai Unió fő haditengerészeti tevékenysége a régióban az Aspides (Pajzs), az 2024 elején indított vörös-tengeri misszió, amelynek célja, hogy megvédje a hajókat az Iránnal szövetséges húszi militánsok támadásaitól, akik a palesztin Hamász militáns csoportot támogatják Izraellel vívott háborújában.
(Reuters)
A katari védelmi minisztérium közlése szerint Irán hétfőn 17 ballisztikus rakétát és 6 drónt lőtt ki Katarra, és mindegyiket sikerült elfogniuk a katari véderőknek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn hosszú posztban írt az X-en az iráni háborúról, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak arról, hogy milyen hatással van a konfliktus a régióra, a globális piacokra és Ukrajna szövetségeseire. Emellett olyan kéréseket is megvizsgáltak, melyekben különböző országok hozzájuk fordult segítségért a drónokkal szembeni harc, és más kihívások miatt. Zelenszkij állítása szerint 11 ilyen kérés érkezett hozzájuk, mint mondta, a régió több országa, európai országok és az Egyesült Államok is kereste őket emiatt. Erről bővebben itt írtunk.
Több hírügynökség is arról számolt be, hogy a fővárosban robbanást hallottak, a katari védelmi minisztérium eddig annyit közölt, hogy a hadsereg megsemmisített egy ballisztikus rakétát, aminek Katar volt a célpontja.
A török védelmi minisztérium közlése szerint a múlt szerdai eset után másodjára fordult elő az iráni-izraeli konfliktus kezdete óta, hogy ballisztikus rakéta lépett be a török légtérbe. A minisztérium közlése szerint a NATO légvédelme, konkrétan egy, a Földközi-tenger keleti részén állomásozó egység megsemmisítette az Irán felől érkező rakétát. A maradványok az ország déli részén, Gaziantep tartományban hullottak le egy lakatlan területen, az incidensben senki nem sérült meg, és anyagi kár sem keletkezett.
A minisztérium ismét hangsúlyozta, hogy a békére és a stabilitásra törekednek a régióban, de nem fognak habozni ha fenyegetve érzik a légterüket vagy a határaikat.
(AP)
Az izraeli hadsereg Telegramon azt írta, Teherán, Iszfahán és Irán déli része ellen indítottak csapásokat, amelyek az „iráni terrorrezsim infrastruktúráját” célozzák.
A Kreml honlapján is közzétett üzenetben az orosz elnök azt írta, ebben a nehéz helyzetben, amikor Irán fegyveres agresszióval néz szembe, Hameneinek nagy bátorságra és eltökéltségre lesz szüksége. Putyin azonban biztos benne, hogy az új iráni vezető az apja nyomdokaiba lépve képes lesz egyesíteni az iráni népet. Mint írta, továbbra is teljes mellszélességgel kiáll az iráni kormány és az iráni emberek mellett, Oroszország pedig szerinte a jövőben is megbízható partnere lesz Iránnak.
Irán vasárnap jelentette be hivatalosan, hogy a néhai ajatollah fia, Modzstaba Hamenei lesz az ország új vezetője. Donald Trump amerikai elnök előre jelezte, hogy bele szeretne szólni az új vezető választásába, és nem elégedett Hamenei megválasztásával, az izraeliek pedig egyenesen azt mondták, akárki is lesz az új vezető, le fogják vadászni. Arról, hogy kicsoda Modzstaba Hamenei, ebben a cikkben írtunk bővebben.
(Interfax)
Az iráni külügy szóvivője hétfőn egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy szerinte az európai országok ahelyett, hogy kiálltak volna a jogállamiság mellett, és ellentartottak volna az Egyesült Államok agresszív fellépésének, inkább egyetértettek vele az ENSZ BT-ben a szankciók visszaállítását illetően. Szerinte ezek a dolgok vezettek oda, hogy az amerikaiak és az izraeliek „tovább folytathatják a bűnös tevékenységüket”. A szóvivő azt is elmondta, hogy amíg a katonai agresszió folytatódik, az erre adott válaszon túl nincs miről tárgyalni.
Izraeli harci gépek négy olajraktárat és egy logisztikai központot támadtak szombat éjjel Teheránban. A támadások másnapján sűrű sötét füstbe borult Teherán, fekete eső is esett.
A teheráni olaj-infrastruktúrát ért vasárnap éjszakai légicsapás után az iráni külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a támadókat, hogy „az üzemanyagraktárak támadásával veszélyes és mérgező anyagok jutnak a levegőbe, mérgezik a civileket, pusztítják a környezetet, és tömegesen veszélyeztetik az emberek életét”.
A libanoni állami hírügynökség beszámolója szerint 76-41 arányban fogadták el a jelenlegi ciklus meghosszabbítását, az AP szerint a Hezbollah 13 fős parlamenti frakciója igennel szavazott. A választásokat eredetileg májusban tartották volna. Izrael jelenleg is légicsapásokat hajt végre Libanon ellen, éjjel pedig a szárazföldön is beljebb nyomultak az országba dél felől, a hivatalos álláspont alapján azért, hogy ellenséges katonákat iktassanak ki, és lerombolják a Hezbollah infrastruktúráját.
Az izraeli sürgősségi szolgálat, a Magen David Adom nem sokkal délelőtt 10 után számolt be arról, hogy az iráni rakétatámadások legutóbbi hulláma után több helyen is becsapódásokhoz riasztották őket. Ekkor még nem volt egyértelmű, hogy lelőtt rakéták törmeléke hullott a földre, vagy kazettás bombák csapódtak be, pár perccel később azonban már két, majd három sérültről írtak, egyikük egy másik helyszínen sérült meg. A sürgősségi szolgálat szerint összesen hat helyen csapódtak be bombák, Jehud, Holon és Bat Jám városokban.
Azóta kiderült, hogy két negyvenes éveiben járó embert egy építkezésen ért a támadás, egyikük a helyszínen meg is halt, a másikukat kritikus állapotban vitték kórházba. A harmadik sérült egy harmincas éveiben járó férfi, akit egy másik becsapódás ért el, ő szintén súlyosan megsérült. Az AP szerint egy hét után halt meg ismét valaki Izraelben egy légicsapás után.
A globális olajárak továbbra is meredeken emelkednek, bőven 100 dollár felett járnak, mivel az eszkalálódó amerikai–izraeli–iráni háború miatt félő, hogy tartósan leáll a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. A G7-országok pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője emiatt belsős források alapján hétfőre megbeszélést hívott össze, hogy a közel-keleti konfliktus miatt megugró olajárak letöréséről tárgyaljanak. A megbeszélés központi témája a tagállamok stratégiai olajkészleteinek összehangolt felszabadítása lesz, a Financial Times szerint az Egyesült Államok mellett ezt két másik G7-ország is támogatja, Emmanuel Macron is arról beszélt, hogy hozzányúlhatnak a tartalékokhoz.
Az abu-dzabi hatóságok közlése szerint egy jordániai ember könnyebben, egy egyiptomi pedig valamivel súlyosabban sérült meg, miután a városban két helyen is rakéták maradványai zuhantak a földre. Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma korábban jelezte, hogy a légvédelem iráni rakétákat szedett le, vélhetően ezek okozták a sérüléseket.
Maszúd Peszeskján iráni elnök szombat délelőtt bocsánatot kért a szomszédos országoktól, és azt ígérte, nem fogják támadni őket, kivéve ha ők támadják meg Iránt. Azóta azonban többször is robbanásokról számoltak be a környező országokban, már szombat délután is.
Vasárnap reggelre sűrű füst lepte el Teherán felett az eget, és fekete eső esett, miután az olaj-infrastruktúrát is légicsapás érte. Öröm, gyász és bizonytalanság jellemzi a helyieket, akik nem először élnek át fegyveres konfliktust, de ez a mostani többek szerint minden korábbinál súlyosabb. Még nem látni, meddig folytatódhat a háború, és a rezsim teljes bukásához vezet-e majd. Az iráni helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Modzstaba Hameneit, a néhai Ali Hamenei ajatollah fiát vasárnap választották meg Irán új vezetőjévé, az állami média beszámolói szerint elsöprő többséggel. Az állami IRNA hírügynökség szerint hétfőn, helyi idő szerint délután háromkor minden iráninak össze kell gyűlnie az utcákon, hogy hűséget fogadjanak az új vezetőnek. Arról, hogy kicsoda Modzstaba Hamenei, és hogyan reagált a megválasztására Donald Trump amerikai elnök, ebben a cikkben írtunk bővebben.
(CNN)
Az amerikai elnök magyar idő szerint vasárnap késő este adott telefonos interjút a Times of Israelnek, ahol többek közt arról beszélt, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak Benjámin Netanjahuval, és az izraeli kormányfőnek lesz beleszólása abba, hogy mikor ér véget az offenzíva. „Mikor eljön az ideje, meg fogom hozni ezt a döntést, és ehhez mindent figyelembe fogok venni” – mondta az amerikai elnök. Arra a kérdésre, hogy Izrael az amerikai támadás leállítása után is folytathatja a háborút, Trump azt mondta, szerinte erre nem lesz szükség.
Trump a háború megindításának okairól is beszélt, szerinte Irán el akarta pusztítani Izraelt, emiatt van az, hogy most éppen Irán semmisül meg. Azt is mondta, hogy Netanjahu remek munkát végez, és közösen léptek fel egy olyan ország ellen, ami fenyegetést jelentett Izraelre. Trump szerint Irán sikerrel is járt volna, ha nem ő az amerikai elnök, Netanjahu nélkül pedig az ország már nem is létezne. Végül azzal viccelődött, hogy a háborúnál csak őt támogatják jobban az izraeliek.
A Times of Israel azután beszélt Trumppal, hogy hivatalossá vált, a néhai ajatollah fia, Modzstaba Hamenei lesz Irán új vezetője. Az amerikai elnök, aki nem sokkal korábban jelezte, hogy az ő jóváhagyása nélkül nem fogja sokáig húzni egy iráni vezető sem, ezt annyival kommentálta, hogy meglátják, mi lesz majd ebből. Trump emellett azt is mondta, hogy szerinte azonnal kegyelmet kellene adni az izraeli miniszterelnöknek a korrupciós pereiben, hogy a háborúra figyelhessen.
I Dzsemjong dél-koreai elnök bejelentette, hogy a hatóságok benzinárstopot vezetnek be az országban, miután a közel-keleti konfliktus miatt a globális nyersolajárak meredeken emelkednek. Dél-Koreában közel 30 éve nem volt arra példa, hogy korlátozzák az üzemanyagárakat. A közel-keleti válság hatásairól tartott rendkívüli ülésen I Dzsemjong kijelentette, hogy a kormány „gyorsan bevezeti, és határozottan végrehajtja” a kőolajtermékek maximális árrendszerét. Az elnök szerint a jelenlegi válság jelentős terhet ró a dél-koreai gazdaságra, amely nagymértékben függ a globális kereskedelemtől és a Közel-Keletről származó energiaimporttól.
„Mivel nehéz megjósolni, hogyan alakul a helyzet, a kormánynak sürgősen megelőző válaszintézkedéseket kell kidolgoznia, még a legrosszabb forgatókönyvet is szem előtt tartva” – tette hozzá az elnök, és sürgette a kormányt, hogy lépjenek fel a finomítók és a benzinkutak közötti összejátszás, az árrögzítés és a felhalmozás ellen.
Szijjártó Péter szerint a közel-keleti válság továbbra sem a megoldás irányába halad, az iráni támadások továbbra is rendkívül aktívak és intenzívek a környező arab országokkal szemben, ezért a magyar külügyminisztérium folytatja a mentesítő járatok üzemeltetését. A miniszter bejelentette, hogy igyekeznek minden olyan magyart hazahozni, aki a Közel-Keleten rekedt, és szeretne hazajönni.
Szijjártó egy hétfő reggel közzétett Facebook-videóban azt mondta, vasárnap volt egy mentesítő járat Rijádból, amivel a Szaúd-Arábiában, Bahreinben és Kuvaitban rekedt magyarok egy része érkezett haza. Hétfőn további két járat fog indulni, mindkettő Omán fővárosából, Maszkatból hozza el az ott rekedt magyarokat. „Összesen 180 magyart hozunk haza a közel-keleti válság miatt, 157 olyan utast, akik most már huzamosabb ideje ott rekedtek Dubajban, azonban egyrészt a repülőgépek telítettsége, másrészt a korlátozott repülési lehetőség miatt nem tudnak onnan hazautazni. Autóbuszokkal átszállítjuk, átszállítottuk őket Omán fővárosába, ahonnan hétfőn, a 23 Ománban várakozóval együtt, hazatérnek” – írta posztjában a külügyminiszter.
Legalább 32 ember megsebesült Bahreinben egy iráni dróntámadás után – közölte a bahreini állami hírügynökség. A csapás hétfő reggel történt Szitra térségben. Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint az összes sebesült bahreini állampolgár, köztük van egy 17 éves lány, aki súlyos fejsérüléseket szenvedett, valamint egy 7 és egy 8 éves gyerek, akik súlyos alsóvégtag-sérüléseket szenvedtek. A legfiatalabb sebesült egy két hónapos csecsemő. A sebesültek közül négyen súlyos állapotban vannak, több gyerek is műtéti beavatkozásra szorult. „Az egészségügyi rendszer továbbra is magas készültségi állapotban van, és a Bahreini Királyság elleni igazságtalan agresszió kezdete óta a különböző létfontosságú osztályok készenléti szintjét is megemelték” – közölte a minisztérium.
(BBC)
Körülbelül 20 százalékkal emelkedtek az olajárak az Egyesült Államokban. 2022 júliusa óta ez a legmagasabb szint az USA-ban. Az iráni konfliktus kiterjedése miatt néhány nagy közel-keleti olajtermelő kénytelen volt csökkenteni a szállítását, és attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítás elhúzódó fennakadásokkal járhat. A régióban Irak és Kuvait is elkezdte csökkenteni az olajtermelést, korábban pedig Katar közölte, hogy csökkentik a cseppfolyósított földgáz kitermelését, mivel a háború blokkolta a Közel-Keletről érkező szállítmányokat. Elemzők azt jósolják, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek és Szaúd-Arábiának is csökkentenie kell a termelést, mivel kifogynak az olajkészleteikből.
A brent típusú nyersolaj határidős ára 18,35 dollárral, azaz 19,8 százalékkal emelkedett a kereskedés hétfői kezdetén, így most egy hordó 111,04 dollárba kerül. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolajkeverék határidős ára 16,5 dollárral, vagyis 18,2 százalékkal emelkedett, és hordónként 107,4 dollárba kerül most. A brent 27 százalékkal, a WTI pedig 35,6 százalékkal emelkedett a múlt héten, mielőtt a legutóbbi ugrások bekövetkeztek.
Az olajár emelkedésére reagált Donald Trump, az amerikai elnök a Truth Social-oldalán azt írta: „Az olajárak rövid távú csökkenése gyorsan bekövetkezik majd az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése után. Ez nagyon kis ár az Egyesült Államok, a világ, a biztonság és a béke érdekében. Csak a bolondok gondolnak mást!”
(Reuters)
Az amerikai külügyminisztérium biztonsági okokból elrendelte, hogy a nem feltétlenül szükséges amerikai diplomaták és az amerikai kormány alkalmazottainak családtagjai hagyják el Szaúd-Arábiát. A döntést vasárnap este jelentették be Washingtonban.
Az Egyesült Államok hétfőn, a háború harmadik napján kezdte meg a nem feltétlenül szükséges személyzet kivonását az Öböl menti országokból. A rijádi amerikai nagykövetséget múlt héten iráni drónok támadták meg, ami tüzet okozott, és megrongálta az épületet.
(Reuters)
